MÁVAUT ANNO / Többi képért katt a posztra !

A TERMÉSZET VISSZAHÓDÍT, avagy egy tatabányai bányaüzem elmúlása / Többi képért katt a posztra !

TATABÁNYAI BALKONDÍSZEK / Többi képért katt a posztra !

Színész óriások / Többi képért katt a posztra !

Komlós Juci színművésznő családi körben, testvérével Komlós András színművésszel és lányával, Földessy Margittal (mögöttük). 1974.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Rátonyi Róbert és családja. 1959.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Latabár Kálmán színművész feleségével, Walter Katalinnal és kislányával, valamint Halmay Imre színművész, parodistával Siófokon.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

  Madaras József színművész.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
Madaras József (Rigmány, 1937. augusztus 16. – Máriahalom, 2007. április 24.) Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező.

Élete

A lobbanékony természetű színésztanonc 1958-ban végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Ugyanebben az évben vendégként szerepelt a József Attila Színházban, majd barátjával, Somogyi Miklóssal egyik színháztól a másikig szerződött. A győri Kisfaludy Színházban töltött egy évadot, 1959-1960-ban a szegedi Nemzeti Színházban játszott, 1960-1961-ben az Állami Déryné Színház, majd 1961-1966 között a Thália Színház tagja volt. 1966-tól a Pannónia Stúdió szinkrontársulata, 1969-től az Irodalmi Színpad, 1971-től a Nemzeti Színház, 1978-tól a Mafilm Filmgyártó Vállalat színtársulatának tagja volt. 1982-től rendezőként is tevékenykedett, filmekben 1957-től kezdve szerepelt.

Madaras szerepeinek sora az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök igazságáról és nehézségeiről szól. Robusztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté. Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című színművében aratta Hábetler Jani szerepében, melyet teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el „életre-halálra”. Fejes Endre eredetileg könyv-alakban napvilágot látott drámáját – mely egy külvárosi kispolgári család mindennapjait s ezen túlmenően a 20. századi magyar történelem első ötven évét mutatja be – 1963-ban mutatták be a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében.

A rá emlékeztető, őt idéző legjellegzetesebb figurákat Jancsó Miklós és Kovács András filmjeiben alakította. Indulatos, erőteljes karakterek megformálásával tökéletesen illeszkedett a Szegénylegények (1966) vagy a Csillagosok, katonák (1967) komor drámai világába. Nehéz feladatot oldott meg a Csend és kiáltás lelki terror alatt deformálódó egykori vöröskatonája, Károly alakjának életre keltésével is. Fontos szereplője volt az Égi bárány (1971) című filmnek, melyben az eszelős Vargha pátert alakította, a Szerelmem Elektra (1974) című alkotásban pedig a zsarnok uralkodót, Aegistost játszotta. Madaras Kovács András filmjeiben is végigjárta a kis szerepek iskoláját, míg végül A ménesgazda (1978) robbanékony, de gyanútlanul jóhiszemű és tragédiába zuhanó főhősét eljátszhatta.

Csupati őrmester (1975-76)

Csupati őrmester (1975-76)

Az országos népszerűséget egy filmsorozat hozta meg számára, amelyben Kántor, a nyomozókutya rendőr gazdáját, Csupati őrmestert alakította.

Madaras Józsefet 1978-ban az érdemes művész elismeréssel jutalmazták. Elnyerte a filmkritikusok díját, valamint a locarnói fesztivál nagydíját, 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat, 2000-ben a Magyar Filmszemle életműdíját. Az 1990-es évek elején súlyos betegségen esett át: élet és halál között lebegett, közel egy évig kómában feküdt. Újra tanult beszélni, járni. Kisebb szerepekben újra megjelent.

Madaras nevével sok magyar filmben találkozhatunk, személye megkerülhetetlen a magyar film elmúlt két-három évtizedes történetében. Szerepeit mindig konokul komolyan vette filmen és színpadon egyaránt, ő az, aki „mindennap forradalmárnak érezte magát, nemcsak állami ünnepeken.”

Budapest, XIV. Puskás Ferenc stadion (Népstadion) területe a Keleti pályaudvar felőli marathoni kapu környékén. Kazal László színművész.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Fónay Márta színművésznő.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Kiss Manyi színművésznő.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Dömsöd, Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásán.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

Dömsöd, Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásán.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

Jávor Pál színművész. 1940.
Forrás : http://www.fortepan.hu/ 

 

"Justice for Hungary" / Folytatáshoz katt a posztra !

A "Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) amerikai magyarok áldozatkészségéből épült repülőgép volt, amellyel Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931. július
15-16-án rekordidő alatt repülték át az Atlanti-óceánt.

 Az 1920-1930-as évek fordulóján beköszöntött óceán-átrepülési láz hatásai alól a vállalkozó kedvű magyarok sem vonhatták ki magukat, Trianon fájdalma pedig még jobban erősítette a nemzetközi figyelemfelkeltés vágyát. A magyarok emlékezetében még élénken élt Chales Lindbergh történelmi tette, aki 1927-ben NYP Spirit of Saint Louis NX-211 típusú gépével 33 és fél óra alatt repülte át az Atlanti-óceánt.

 Az óceán átrepülését az Egyesült Államokban élő magyarság kezdeményezte és közadakozásból kívánták finanszírozni. Lord Rothermere, az angol Daily Mail újságkonszern elnöke 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki első ízben repül át New Yorkból Budapestre. Az ő javaslatára kapta a repülőgép a Justice for Hungary („Igazságot Magyarországnak”) nevet. Lord Rothermere volt az, aki történelmi nevezetességű cikkével, a Magyarország helye a nap alatt (Hungary's Place in the Sun) című írással ráirányította a nemzetközi figyelmet a még a trianoni békeszerződés által okozott sokk alatt álló országra.

 A kiválasztott Lockheed Sirius egymotoros, kétüléses, egyfedelű alsószárnyas gép korának egyik legsikeresebb, hosszú távú utazásra is alkalmas repülőgépe volt. A légcsavaros gépet Charles Lindbergh kérésére Jack Northrop és Gerard Vultee tervezte és építette 1929-ben. Az első és legismertebb Sirius-t maga Lindbergh vásárolta meg, amellyel feleségével együtt később a Távol-Keletre repült.

 Endresz György pilóta igazolványa...

 A különleges feladat jelentős átalakításokat tett szükségessé a gépen. Ezen munkákat a Magyarországról kiutazó Bánhidi Antal tervezte és irányította. Az Egyesült Államokban korábban letelepedett magyar iparos, Szalay Emil 2500 dollárt áldozott az ügy érdekében, így végre minden adott volt a vállalkozás elindításához.

 A repülőgép pilótája Endresz György (1893-1932) volt. A pilótaként és repülőoktatóként is tevékenykedő Endresz tábori pilótaként vett részt az első világháborúban, amiért több kitüntetést is kapott. 1921 szeptemberében főhadnagyi rendfokozatban a Prónay Pál vezette nyugat-magyarországi nemzeti felkelésnél is jelen volt. A háború végeztével a Magyar Aero Express, majd a német Junkers művek pilótája, később a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje lett. Az Egyesült Államok és Magyarország között tervezett óceánrepülés szervező bizottsága 1930-ban kérte fel vezetőpilótának.

Társa, Magyar (Wilczek) Sándor (1898-1981) navigátorként működött közre a vállalkozásban. Endreszhez hasonlóan maga is kitüntetésben részesült az első világháborúban. 1920-ban ő volt az első postajárat pilótája (Budapest-Győr) és az óceánjárás egyik kezdeményezője. Lindbergh sikeres repülése után minden igyekezetével azon volt, hogy a merész vállalkozást a magyarok is megismételjék.

Az első világháborúban a magyar származású pilóták nagy számban vettek részt a légi harcokban, közülük tizennégyen hivatalosan elismert repülő ászokká váltak. Az óceánrepülés két főszereplője, Endresz és Magyar ugyan nem tartoztak közéjük, de ők maguk bizonyítottan kivették részüket a küzdelmekből, noha igazolt légi győzelmükről nincs tudomásunk.

A Justice for Hungary 1931. július 15-én 17.20-kor szállt fel az újfundlandi (Kanada) Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőtérről, majd átkelve az Atlanti-óceánon, 13 óra 50 perc alatt, 250 km/óra átlagsebességgel elérte az ír partokat. Onnan Bicske felé vette volna az irányt, de üzemanyaghiány miatt kényszerleszállást kellett végrehajtani, így a több ezer ember némi csalódással fogadta, hogy a páros végül egy Felcsút és Csákvár közötti mezőn szállt le. A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, ezzel sokáig ők tartották a világrekordot. A Hősök terén megrendezett fogadásukon a legnagyobb hősöknek kijáró ünneplésben volt részük.

1932. május 22-én Rómában tartották az óceánrepülők világkongresszusát, amelyre mindazokat meghívták, akik átrepülték az Atlanti-óceánt. Endresz György pilóta és Bitai Gyula rádiótávírász, aki ezen az úton a navigátor volt, 1932. május 21-én, 15 órakor a római Littorio repülőtér közelében, leszállás közben balesetet szenvedett és mindketten életüket vesztették. Olaszországban ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták el őket, míg magyarországi utolsó útjukra hatalmas tömeg kísérte el a két hőst.

Endresz György emlékére a XIX. kerületben utcát és teret neveztek el, 1945 után azonban a tér nevét Magyar Jakobinusokra változtatták. 2005-ben a felcsúti általános iskola felvette Endresz György nevét. Ma többek között egy sportrepülő egyesület is a tragikus halált halt pilóta nevét viseli.