Elindult a MALÉV első Európán kívüli járata / Folytatáshoz kattints a posztra

 1963.08.28.

Elindult a MALÉV első Európán kívüli járata, egy IL-18 típusú gép repült Athénba és Kairóba.

 A Budapest-Athén-Kairó útvonalon közlekedő menetrend szerint járat hetenként egyszer indult. Budapestről Athénbe, illetve Kairóba minden kedden, Kairóból, illetve Athénből szerdán érkezett Budapestre. A repülőgép egy négy légcsavaros, gázturbinás IL-18-as típusú, 89 személyes gép volt. A menetidő Budapest és Athén között 2 óra 20 perc, Athén és Kairó között 2 óra, a teljes Budapest-Kairó közötti - beleértve az athéni tartózkodást - 5 óra 10 perc volt.

 Az Il–18 az 1950-es években  az Iljusin-tervezőirodában kifejlesztett, négy légcsavaros gázturbinával felszerelt közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép. Később szállító repülőgépként és egyéb speciális feladatkörben is alkalmazták, katonai változatai is készültek. 1957-ben repült először, sorozatgyártása 1959-től 1978-ig folyt.

 A Magyar Légiforgalmi Vállalat (Malév) 1960–1989 között üzemeltette az Il–18-as típust. Az első, HA–MOA lajstromjelű repülőgép 1960. április 2-án érkezett Magyarországra. A repülőgépekkel a Malév már Európán kívüli célállomásokat is elért. Az 1970-es évek elejétől a sugárhajtású utasszállító repülőgépek kiszorították az utasforgalomból. Az 1970-es évek végén már csak 5 példánya repült a Malévnál, ezeket később átalakították teherszállító repülőgéppé. Három példánya van kiállítva. A Malév első gépe, a HA-MOA, valamint a 2006 novemberéig a repülőtér belterületén tárolt HA-MOG ma a ferihegyi Aeroparkban található. A HA–MOE a szolnoki repülőmúzeumban van kiállítva, a HA–MOI-t pedig Abdán cukrászdának átalakítva használták egészen 2011-ig.További sorsa jelenleg még kérdéses.

Három példánya szenvedett a Malév-nél katasztrófát. A HA-MOD jelű Párizsban 1962. november 23-án (21 áldozat) Kapitány István, a HA-MOC jelű Koppenhágában 1971. augusztus 28-án (31 áldozat) Szentgyörgyi Dezső parancsnoksága alatt, a HA-MOH pedig 1975. január 15-én Ferihegyen (9 áldozat).

"Justice for Hungary" / Folytatáshoz katt a posztra !

A "Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) amerikai magyarok áldozatkészségéből épült repülőgép volt, amellyel Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931. július
15-16-án rekordidő alatt repülték át az Atlanti-óceánt.

 Az 1920-1930-as évek fordulóján beköszöntött óceán-átrepülési láz hatásai alól a vállalkozó kedvű magyarok sem vonhatták ki magukat, Trianon fájdalma pedig még jobban erősítette a nemzetközi figyelemfelkeltés vágyát. A magyarok emlékezetében még élénken élt Chales Lindbergh történelmi tette, aki 1927-ben NYP Spirit of Saint Louis NX-211 típusú gépével 33 és fél óra alatt repülte át az Atlanti-óceánt.

 Az óceán átrepülését az Egyesült Államokban élő magyarság kezdeményezte és közadakozásból kívánták finanszírozni. Lord Rothermere, az angol Daily Mail újságkonszern elnöke 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki első ízben repül át New Yorkból Budapestre. Az ő javaslatára kapta a repülőgép a Justice for Hungary („Igazságot Magyarországnak”) nevet. Lord Rothermere volt az, aki történelmi nevezetességű cikkével, a Magyarország helye a nap alatt (Hungary's Place in the Sun) című írással ráirányította a nemzetközi figyelmet a még a trianoni békeszerződés által okozott sokk alatt álló országra.

 A kiválasztott Lockheed Sirius egymotoros, kétüléses, egyfedelű alsószárnyas gép korának egyik legsikeresebb, hosszú távú utazásra is alkalmas repülőgépe volt. A légcsavaros gépet Charles Lindbergh kérésére Jack Northrop és Gerard Vultee tervezte és építette 1929-ben. Az első és legismertebb Sirius-t maga Lindbergh vásárolta meg, amellyel feleségével együtt később a Távol-Keletre repült.

 Endresz György pilóta igazolványa...

 A különleges feladat jelentős átalakításokat tett szükségessé a gépen. Ezen munkákat a Magyarországról kiutazó Bánhidi Antal tervezte és irányította. Az Egyesült Államokban korábban letelepedett magyar iparos, Szalay Emil 2500 dollárt áldozott az ügy érdekében, így végre minden adott volt a vállalkozás elindításához.

 A repülőgép pilótája Endresz György (1893-1932) volt. A pilótaként és repülőoktatóként is tevékenykedő Endresz tábori pilótaként vett részt az első világháborúban, amiért több kitüntetést is kapott. 1921 szeptemberében főhadnagyi rendfokozatban a Prónay Pál vezette nyugat-magyarországi nemzeti felkelésnél is jelen volt. A háború végeztével a Magyar Aero Express, majd a német Junkers művek pilótája, később a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje lett. Az Egyesült Államok és Magyarország között tervezett óceánrepülés szervező bizottsága 1930-ban kérte fel vezetőpilótának.

Társa, Magyar (Wilczek) Sándor (1898-1981) navigátorként működött közre a vállalkozásban. Endreszhez hasonlóan maga is kitüntetésben részesült az első világháborúban. 1920-ban ő volt az első postajárat pilótája (Budapest-Győr) és az óceánjárás egyik kezdeményezője. Lindbergh sikeres repülése után minden igyekezetével azon volt, hogy a merész vállalkozást a magyarok is megismételjék.

Az első világháborúban a magyar származású pilóták nagy számban vettek részt a légi harcokban, közülük tizennégyen hivatalosan elismert repülő ászokká váltak. Az óceánrepülés két főszereplője, Endresz és Magyar ugyan nem tartoztak közéjük, de ők maguk bizonyítottan kivették részüket a küzdelmekből, noha igazolt légi győzelmükről nincs tudomásunk.

A Justice for Hungary 1931. július 15-én 17.20-kor szállt fel az újfundlandi (Kanada) Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőtérről, majd átkelve az Atlanti-óceánon, 13 óra 50 perc alatt, 250 km/óra átlagsebességgel elérte az ír partokat. Onnan Bicske felé vette volna az irányt, de üzemanyaghiány miatt kényszerleszállást kellett végrehajtani, így a több ezer ember némi csalódással fogadta, hogy a páros végül egy Felcsút és Csákvár közötti mezőn szállt le. A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, ezzel sokáig ők tartották a világrekordot. A Hősök terén megrendezett fogadásukon a legnagyobb hősöknek kijáró ünneplésben volt részük.

1932. május 22-én Rómában tartották az óceánrepülők világkongresszusát, amelyre mindazokat meghívták, akik átrepülték az Atlanti-óceánt. Endresz György pilóta és Bitai Gyula rádiótávírász, aki ezen az úton a navigátor volt, 1932. május 21-én, 15 órakor a római Littorio repülőtér közelében, leszállás közben balesetet szenvedett és mindketten életüket vesztették. Olaszországban ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták el őket, míg magyarországi utolsó útjukra hatalmas tömeg kísérte el a két hőst.

Endresz György emlékére a XIX. kerületben utcát és teret neveztek el, 1945 után azonban a tér nevét Magyar Jakobinusokra változtatták. 2005-ben a felcsúti általános iskola felvette Endresz György nevét. Ma többek között egy sportrepülő egyesület is a tragikus halált halt pilóta nevét viseli.

NŐK, AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK / Többi képért katt a posztra !

 NAGYÍTÁSHOZ KATT A KÉPRE !!!

dr. Hugonnay Vilma

Az első magyar orvosnő
Dr. Hugonnay Vilma, aki – magyarországi képzés hiányában – még Svájcban szerezte diplomáját 1879-ben. Ezután nem kevesebb, mint 18 évet várt arra, hogy Magyarországon is elfogadják azt.

 

 

 

 

 

 Az alig 20 éves Steinschneider Lilly a csinos női utasok egyikeként a férfi pilóták mögött balanszként kezdte, majd szorgalmasan kijárt a Wiener Neustadt-i repülőiskolába pilótaleckéket venni.
Egy Etrich Taube típusú kétüléses monoplan repülőgépen gyakorolt - replikája a színes képen - és 21 évesen megszerezte a repülőiskola 4-es sorszámú pilótaigazolványát. Így ő lett 1912-ben a Monarchia idején az első hivatásos magyar pilótanő.

 Korompai gróf Brunszvik Teréz (eredetileg Brunswick) (Pozsony, 1775. július 27. - Pest, 1861. szeptember 23.), magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója.

 

 

 

 

 

 

 

 Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdiplomát szerzett

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Sass Flóra varázslatos szépségû magyar felfedezõnõ volt, a XIX. század második felében járta Afrikát férje, Samuel White Baker oldalán. Kalandos felfedezõútjukról naplót vezetett, amely csak száz év múltán került napvilágra egy padláson porosodó régi ládából. Írását nem a nyilvánosságnak szánta, de minden más forrásnál érdekesebben és életközelibben mesél a fekete kontinens gyarmatosításáról, a számunkra ismeretlen világ hétköznapjairól.
Bár Flóra gyerekkoráról nem sokat tudunk, talán még az afrikai idõszaknál is kalandosabb és nehezebb lehetett életének ez a szakasza. Sass Flóra saját születése napjául 1841. augusztus 6-át jelölte meg. 7 éves koráig Erdélyben élt székely családjában. 1848 õszén azonban a kislány szüleit és fiútestvérét lemészárolták a felkelõ román parasztok. Flóra úgy menekülhetett meg, hogy a család román szolgálója nagy lélekjelenléttel magáénak mondta a gyermeket. Késõbb egy örmény család vette magához, s tõlük kapta Finnián családi nevét is. Maga Finnián, a családfõ, Bem seregében volt õrnagy, s szabdságharc bukása után Törökország felé menekül családjával. Vidin városában a nagy fejetlenségben a kis Flórának nyoma vész, s egy évtizedig nem tudni róla semmit. 

 Schlachta Margit (Kassa, 1884. szeptember 18. – Buffalo, USA, 1974. január 6.) szerzetes, feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő.

 

 

 

 

 

 

 

 
Medveczky Gabriella az első magyar női ejtőernyős

Az első női kőművestanonc Budapesten: Schwarz Erzsi munka közben.

 

 

 

 

 

 

 

 

1930.09.02. Levizsgázott az első magyar vitorlázónő

"Kaposváron levizsgázott az első magyar vitorlázó repülőnő. Abaffy Genovéva vasárnap reggel a kislaki vitorlázó repülőtéren letette az "A" vizsgát. Szeptember 20-án már nemzetközi versenyeken is indul a nagyszerű kaposvári repülőnő. Magyarországon ez az első eset, hogy nő letette volna a vitorlázó repülésről a pilóta vizsgát. Világviszonylatban is elsőrendű eredményeket ér el Abaffy Genovéva. Elsőnek vitéz Hefty mutatkozott be egy gyönyörű szép repülésben az új géppel. A pilótanő, aki nics felmentve semmiféle munka alól, éppen úgy húzta a gumikötelet vitéz Hefty felszállásánál, mint a többi tanítványok. Alig ért fel Hefty gépe vissza a hangárhoz, már hallatszott Hefty vezényszava: Genna ! Indulás ! A leventék közben kikészítették Genna kedvenc gépét, a "Kaposvárt". Kipirult arccal ült bele a 80 kg-os gépbe a 17 éves fiatal leány. Rákapcsolták a gumiköteleket a gép orrára és még egy utbaigazítást ad Hefty és már hallatszik Genna vezényszava: Húzni ! A bátor leány arca rózsaszínű, piros, amikor éles süvítéssel a levegőbe röppen a gép. Már az első másodpercekben látni, hogy Genna ura a gépének, mert az erdő széle felől szépen csinál egy bravúros jobb kanyart s a kislaki országuttal párhuzamosan a város felé fordult. Csodálatos szép látvány volt a levegőben úszó gép, amelyet egy törékeny nő vezetett és amelynek teljesen ura is volt. ..."

A magyar női sakkozás első világklasszisa Verőci Zsuzsa volt, aki 1966-tól tízszer szerepelt olimpián, és ebből hatszor nem szenvedett vereséget. A négyszeres olimpiai ezüstérmes sakkozó sikeres pályafutása után nemzetközi bíró lett, és már harmincegy éve népszerűsíti írásaival szeretett sportágát.

 

 Ihászné Magyar Kornélia, a kerékpáros világbajnokságok történetének első magyar résztvevője

 

 

 

 

 

SOPRONI HŐSÖK

1944. december 6-án sújtotta Sopron városát az első, hatalmas ember- és anyagi áldozatokat követelő bombatámadás. Az évfordulón minden évben virágok kerülnek a II. világháborús emlékmű talapzatára.

A szemtanúk emlékezéseiből tudjuk, hogy az iszonyatos eseményt követően, amely a Borsmonostori utcát, a Deák tér környékét, a vasútállomást, a Várkerületet és a Belvárost is érte, a lakosság az utcákra tódult. Aki nem látott hozzá a romok kutatásához, az hazafelé igyekezett, hogy megnézze, mi van hozzátartozóival. Véresen, tépetten, szinte merev tekintettel, a szemhártyára fagyott rémülettel és irtózattal járták az emberek a várost. Szédelegtek a bombatölcsérek peremén, bukdácsoltak a széttépett lovak tetemén. Az emberek orrába csapott a feltépett, szabdalt föld szaga, az enyészet illata, a megbomlott csatornák szörnyű bűze.
A legfontosabb tennivaló az összeomlott házakban, pincékben szorultak életének megmentése, a tüzek lokalizálása, az eltorlaszolt utak szabaddá tétele volt.

A fő célpontokra, a pályaudvarokra zuhant a legtöbb - későbbi felmérés szerint - 78 darab 500 és 1000 kilós bomba. A légitámadás kegyetlen vésővel átszabta a belvárost is. A Szent György utcában hét ház dőlt romba, eltűnt a Templom utcai zsinagóga, a Fegyvertár utca egyes épületeiből kémények meredtek az égnek. A Várkerület nyugati oldalán elpusztult házak mögül előbukkant a középkori nagy bástya íve.
Az Orsolya tér súlyos károkat szenvedett, darabokra törött a tér közepén a Mária kút.

A december 6-i légitámadás halottait Németh Alajos vette számba. Könyvébe 310 nevet sorol fel, egyes kutatók szerint az elhunytak száma a sebesültek elhalálozásával jóval megemelkedett.
A nagy bajban megnyilvánult a soproni emberek segíteni akarása. Három nap alatt a város nagyobb részén helyreállt az áramszolgáltatás, megindult az autóbuszforgalom Sopron és a környező községek között, a vasúti forgalom egy hét múlva folytatódott.
A légitámadásból, mely irtózatosabb volt mindennél, végül is mindenki többet bírt elviselni, mint valaha is elképzelte volna.

sopron.hu

Ez a Sopront támadó B-24J-200 co Liberator, ami annyi kárt okozott nekünk, annyi házat romba döntött. S íme a legénység

 http://www.gondola.hu/cikkek/18990-Az_1944__december_18-i_Sopron_elleni_bombazas_uj_reszletei.html

A lezuhant és darabokra tört repülőgép három légcsavartolla díszíti a sopronbánfalvi Hősi temetőben lévő emlékművet.

Vitéz nemes Molnár László, a 3. „Drótkefe" század legendás első tisztje hazánk egyik legszebb síremléke alatt alussza örök álmát. A szívbe markoló mementót dr. nemes Molnár Gyula ezredes (a később agyonhallgatott) szobrász- művész emeltette hősi halált halt fiának.

A lezuhant és darabokra tört repülőgép három légcsavartolla díszíti az emlékművet.

1944. augusztus 7-én az utolsó pillanatig ragaszkodva a kapott parancshoz feláldozta ifjú életét a haza oltárán.

A honi légvédelmet utasító Szikla-központ súlyos tévedése (vagy amerikai tőrbecsalás, rádiófrekvenciára való ráhangolódás) okozta a vadászpilóta halálát, aki gépéből még ki tudott ugrani, de amint ejtőernyőjén aláereszkedett, lelőtték, ő pedig a káldi Farkas erdőbe zuhant. Hősi halálának híre 1944. augusztus 9-én érkezett meg Sopronba, ahol szülei és testvérei mélységes gyászában osztozott az egész város és az egész ország.

A fiatal hadnagy 25 légi győzelmével az addigi legeredményesebb pilótája volt a Puma vadászosztálynak. Egy új támadási taktikát dolgozott ki az ellenséges vadászgépekkel és bombázókkal szemben, a többszörös túlerőben lévő Mustangok azonban aznap felülkerekedtek. Holttestét augusztus 13-án találták meg a káldi erdőben. Másnap többezres gyászoló tömeg kísérte utolsó útjára a sopronbánfalvi Hősi temetőben.

http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/a_pumasok_aszara_emlekeznek/2393011/