A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Soós Imre. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Soós Imre. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. július 23., csütörtök

Soós Imre halála máig tisztázatlan / Folytatáshoz kattints a posztra

Feleségével együtt lett öngyilkos a magyar színész! Tisztázatlan körülmények között haltak meg
A mélyszegénységből érkezett Soós Imre előtt szép jövő állt: alig 17 évesen már a Színművészeti Főiskola diákja volt, 20 évesen pedig eljátszhatta a magyar filmtörténet egyik meghatározó alkotásának főszereplőjét, Lúdas Matyit.
A színész előtt ezután minden ajtó megnyílt, a filmezés mellett színházi szerepeket is kapott, sőt, úgy tűnt, a magánélete is szerencsésen alakul. Ám 25 éves korára az idegei felmondták a szolgálatot, nem tudta feldolgozni a hirtelen jött sikert, és 1957. június 20-án öngyilkos lett. Feleségével, dr. Perjési Hedviggel együtt máig tisztázatlan körülmények között holtan találták pesti garzonlakásukban.
Érettségi után (nagyon nehezen szerezte meg, hisz alig tanult gyerekként) egy évvel már eljátszotta a Lúdas Matyi címszerepét (Karlovy Varyban a legjobb férfi alakításért járó díjat is elnyerte), majd a Dalolva szép az élet, a Civil a pályán és az Állami áruház főszereplője lett. Csak ezután végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán, ahol tanárai zseninek tartották. 1954-ben már a debreceni Csokonai Színház tagjaként lett Jászai-díjas, egy év múlva pedig Törőcsik Marival minden idők legjobb tizenkét magyar filmjének egyikében, a Körhintában lett kultikus főszereplő. Később haláláig a Madách Színház tagja volt.

Hogy mik vezettek depressziójához, alkohol       problémáihoz?


- Pestre kerülésekor hirtelen lett ismert és elismert. - Kevés iskolája miatt sokat küszködött a fővárosban.- Színésztársai nehezen viselték el neki, hogy könnyen tanulja a szerepeket, irigykedtek rá.- Miután Debrecenbe került a főiskola után, „reklámparasztnak” tartották, olyan embernek, akit a politika emelt ki a szegényparaszti sorból. Nem nagyon fogadták be.- A sajtó felkapja a politika bátorítására, de magára is hagyja a Körhinta világhírneve után, amikor már „más volt a sláger”. Önmagában keresi a hibát.- Nem mehetett el a Világifjúsági találkozóra, mert a hatalom szerint paraszt volt, aki nem tudott volna viselkedni.

- Nagy szerelme, Ferrari Violetta elhagyja az országot.


Dajka Margit és Kiss Manyi szinte testvéri, anyai szeretettel pátyolgatták a fiatal Soós Imrét. Hiába, mert Soós ivott, egy alkalommal pedig öngyilkossági kísérlete miatt a pszichiátriára szállították. Ott ismerkedett meg későbbi feleségével, dr. Perjési Margittal. Szenvedélyes volt a szerelem, és végzetes is. Sokat veszekedtek, de ragaszkodtak is egymáshoz.




1957. június 20-án találtak rájuk otthonukban. Kinyitották a gázcsapot a hivatalos vizsgálatok szerint, de Soós Imre biztosan menekülni próbált, mert véres körmökkel találtak rá, kaparta a bejárati ajtót… Találtak egy búcsúlevelet is, és ezután - hibásan - a nyomozást nem folytatták idegenkezűség megállapítására (másnapra még a lakást is kitakarították), pedig körme alatt egy harmadik ember bőrdarabját találták meg.
Sosem tudjuk meg, mi történt pontosan.


2015. február 7., szombat

Színész óriások / Többi képért katt a posztra !

Komlós Juci színművésznő családi körben, testvérével Komlós András színművésszel és lányával, Földessy Margittal (mögöttük). 1974.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Rátonyi Róbert és családja. 1959.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Latabár Kálmán színművész feleségével, Walter Katalinnal és kislányával, valamint Halmay Imre színművész, parodistával Siófokon.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

  Madaras József színművész.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
Madaras József (Rigmány, 1937. augusztus 16. – Máriahalom, 2007. április 24.) Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező.

Élete

A lobbanékony természetű színésztanonc 1958-ban végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Ugyanebben az évben vendégként szerepelt a József Attila Színházban, majd barátjával, Somogyi Miklóssal egyik színháztól a másikig szerződött. A győri Kisfaludy Színházban töltött egy évadot, 1959-1960-ban a szegedi Nemzeti Színházban játszott, 1960-1961-ben az Állami Déryné Színház, majd 1961-1966 között a Thália Színház tagja volt. 1966-tól a Pannónia Stúdió szinkrontársulata, 1969-től az Irodalmi Színpad, 1971-től a Nemzeti Színház, 1978-tól a Mafilm Filmgyártó Vállalat színtársulatának tagja volt. 1982-től rendezőként is tevékenykedett, filmekben 1957-től kezdve szerepelt.

Madaras szerepeinek sora az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök igazságáról és nehézségeiről szól. Robusztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté. Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című színművében aratta Hábetler Jani szerepében, melyet teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el „életre-halálra”. Fejes Endre eredetileg könyv-alakban napvilágot látott drámáját – mely egy külvárosi kispolgári család mindennapjait s ezen túlmenően a 20. századi magyar történelem első ötven évét mutatja be – 1963-ban mutatták be a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében.

A rá emlékeztető, őt idéző legjellegzetesebb figurákat Jancsó Miklós és Kovács András filmjeiben alakította. Indulatos, erőteljes karakterek megformálásával tökéletesen illeszkedett a Szegénylegények (1966) vagy a Csillagosok, katonák (1967) komor drámai világába. Nehéz feladatot oldott meg a Csend és kiáltás lelki terror alatt deformálódó egykori vöröskatonája, Károly alakjának életre keltésével is. Fontos szereplője volt az Égi bárány (1971) című filmnek, melyben az eszelős Vargha pátert alakította, a Szerelmem Elektra (1974) című alkotásban pedig a zsarnok uralkodót, Aegistost játszotta. Madaras Kovács András filmjeiben is végigjárta a kis szerepek iskoláját, míg végül A ménesgazda (1978) robbanékony, de gyanútlanul jóhiszemű és tragédiába zuhanó főhősét eljátszhatta.

Csupati őrmester (1975-76)

Csupati őrmester (1975-76)

Az országos népszerűséget egy filmsorozat hozta meg számára, amelyben Kántor, a nyomozókutya rendőr gazdáját, Csupati őrmestert alakította.

Madaras Józsefet 1978-ban az érdemes művész elismeréssel jutalmazták. Elnyerte a filmkritikusok díját, valamint a locarnói fesztivál nagydíját, 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat, 2000-ben a Magyar Filmszemle életműdíját. Az 1990-es évek elején súlyos betegségen esett át: élet és halál között lebegett, közel egy évig kómában feküdt. Újra tanult beszélni, járni. Kisebb szerepekben újra megjelent.

Madaras nevével sok magyar filmben találkozhatunk, személye megkerülhetetlen a magyar film elmúlt két-három évtizedes történetében. Szerepeit mindig konokul komolyan vette filmen és színpadon egyaránt, ő az, aki „mindennap forradalmárnak érezte magát, nemcsak állami ünnepeken.”

Budapest, XIV. Puskás Ferenc stadion (Népstadion) területe a Keleti pályaudvar felőli marathoni kapu környékén. Kazal László színművész.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Fónay Márta színművésznő.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Kiss Manyi színművésznő.
Forrás : http://www.fortepan.hu/


 Dömsöd, Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásán.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

Dömsöd, Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásán.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

Jávor Pál színművész. 1940.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
 

 


Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...