Komlós Juci színművésznő családi körben, testvérével Komlós András színművésszel és lányával, Földessy Margittal (mögöttük). 1974.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
Latabár Kálmán színművész feleségével, Walter Katalinnal és kislányával, valamint Halmay Imre színművész, parodistával Siófokon.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
Madaras József színművész.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
Madaras József (Rigmány, 1937. augusztus 16. – Máriahalom, 2007. április 24.) Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező.
Élete
A lobbanékony természetű színésztanonc 1958-ban végezte el a Színház és
Filmművészeti Főiskolát. Ugyanebben az évben vendégként szerepelt a
József Attila Színházban, majd barátjával, Somogyi Miklóssal egyik
színháztól a másikig szerződött. A győri Kisfaludy Színházban töltött
egy évadot, 1959-1960-ban a szegedi Nemzeti Színházban játszott,
1960-1961-ben az Állami Déryné Színház, majd 1961-1966 között a Thália
Színház tagja volt. 1966-tól a Pannónia Stúdió szinkrontársulata,
1969-től az Irodalmi Színpad, 1971-től a Nemzeti Színház, 1978-tól a
Mafilm Filmgyártó Vállalat színtársulatának tagja volt. 1982-től
rendezőként is tevékenykedett, filmekben 1957-től kezdve szerepelt.
Madaras szerepeinek sora az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök
igazságáról és nehézségeiről szól. Robusztus munkás- és parasztfigurák,
sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként
vált ismertté. Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című
színművében aratta Hábetler Jani szerepében, melyet teljes átéléssel,
befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el
„életre-halálra”. Fejes Endre eredetileg könyv-alakban napvilágot látott
drámáját – mely egy külvárosi kispolgári család mindennapjait s ezen
túlmenően a 20. századi magyar történelem első ötven évét mutatja be –
1963-ban mutatták be a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében.
A rá emlékeztető, őt idéző legjellegzetesebb figurákat Jancsó Miklós és
Kovács András filmjeiben alakította. Indulatos, erőteljes karakterek
megformálásával tökéletesen illeszkedett a Szegénylegények (1966) vagy a
Csillagosok, katonák (1967) komor drámai világába. Nehéz feladatot
oldott meg a Csend és kiáltás lelki terror alatt deformálódó egykori
vöröskatonája, Károly alakjának életre keltésével is. Fontos szereplője
volt az Égi bárány (1971) című filmnek, melyben az eszelős Vargha pátert
alakította, a Szerelmem Elektra (1974) című alkotásban pedig a zsarnok
uralkodót, Aegistost játszotta. Madaras Kovács András filmjeiben is
végigjárta a kis szerepek iskoláját, míg végül A ménesgazda (1978)
robbanékony, de gyanútlanul jóhiszemű és tragédiába zuhanó főhősét
eljátszhatta.
Csupati őrmester (1975-76)
Csupati őrmester (1975-76)
Az országos népszerűséget egy filmsorozat hozta meg számára, amelyben
Kántor, a nyomozókutya rendőr gazdáját, Csupati őrmestert alakította.
Madaras Józsefet 1978-ban az érdemes művész elismeréssel jutalmazták.
Elnyerte a filmkritikusok díját, valamint a locarnói fesztivál
nagydíját, 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat, 2000-ben a Magyar
Filmszemle életműdíját. Az 1990-es évek elején súlyos betegségen esett
át: élet és halál között lebegett, közel egy évig kómában feküdt. Újra
tanult beszélni, járni. Kisebb szerepekben újra megjelent.
Madaras nevével sok magyar filmben találkozhatunk, személye
megkerülhetetlen a magyar film elmúlt két-három évtizedes történetében.
Szerepeit mindig konokul komolyan vette filmen és színpadon egyaránt, ő
az, aki „mindennap forradalmárnak érezte magát, nemcsak állami
ünnepeken.”
Budapest,
XIV. Puskás Ferenc stadion (Népstadion) területe a Keleti pályaudvar
felőli marathoni kapu környékén. Kazal László színművész.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
Dömsöd, Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásán.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
Dömsöd, Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásán.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
