2018. december 31., hétfő

Szalonna, Árpád-kori gyöngyszeme / Folytatás a posztban

 Aggtelek környékén, a Gömör-Tornai-karszt eldugott kis falvaiban számos középkori templom található, az egyik legszebb példa a Szalonna faluban álló gyönyörű kis Árpád-kori gyöngyszem. Az erődfallal övezett román kori épület látványát egy fából épült különálló harangtorony teszi teljessé.

A templom rövid története

A falu érdekes, étvágygerjesztő nevét nem a sertésből készült, ízletes húskészítményről, hanem valószínűleg a „sós” jelentésű szláv „solna” szóból kapta, közelében ugyanis enyhén sós vizű forrás található.
Az ősidők óta lakott település kora középkori temploma két részben épült, a XI. század elején egy kerek kápolnát emeltek, majd a XII.-XIII. században román stílusú, négyszögletes hajóval bővítették, amelynek a korábbi kerek kápolna  lett a szentélye.
A templom addig is díszesen festett falaira újabb freskók kerültek, és erődfallal kerítették az épületet. Az 1562-es törökdúlás után helyreállították a leégett templomot, új zsindelytetőt is kapott, majd a később a reformátusokhoz került, akik fehérre meszelték díszesen festett falait, csak az 1970-es években végzett rekonstrukció során váltak újra láthatóvá a falfestmények.

A templom leírása

A szépen helyreállított fehér falú templom ősi, kerek alakú szentélyének belső falain, a kis ablak alatt román stílusú, XII.-XIII. századi, Antiochiai Szent Margit vértanúságát megörökítő freskó látható. A diadalív bélletén különböző szentek mellképeit, Szepesi András műveit látjuk a XV. század első harmadából.
A szalonnai templom szépségét fokozzák a későbbi korok művészi igényű munkái: az 1777-ben készült festett, barokk stílusú fakarzat, a gazdagon díszített, 1801-ből származó szószék és áttört, népies stílusú koronája, mely az észak-magyarországi asztalosság legszebb remekei közé tartoznak.
A templom mellett áll a 15 méter magas, népies barokk stílusú, galériás fa harangtorony. Az épületegyüttes és a temető középkori eredetű körítőfalát a XVIII. században újították meg.

Gyakorlati tudnivalók

CímSzalonna, Kossuth u.

Telefon: +36 48 458-046 vagy 06-70-222-68-47

Nyitva tartás

A templom látogatását előzetes egyeztetéssel ajánlott megtenni.
A kulcsot Szalonnán a Kossuth út 50/C-ben lehet elkérni, a Fő úton tovább haladva Aggtelek felé a barna kerítéses házban.

Megközelítés

Szalonna község a 27-es főút mentén, a Bódva völgyében fekszik, Edelénytől 21 km-re északra.


2018. december 29., szombat

AZ 1987-ES NAGY HAVAZÁS / Folytatás a posztban

Manapság már néhány centiméter frissen hullott hó is képes megbénítani a főváros életét ‒ nem ritkán a fél országot ‒, és órákon belül kaotikus helyzetet teremt a közlekedésben. Éppen ezért érdemes nosztalgiázni egy kicsit ‒ különösen a legfrissebb időjárási előrejelzés tükrében ‒, és feleleveníteni az 1987-es nagy havazást, amelyre még én is emlékszem, pedig akkor csak három és fél éves voltam.
20130112_illusztracio_1.jpg
Budapest, 1987. január 12. Az utcai hőmérő -17 Celsius-fokot mutat a 30-50 cm-es hóval betakart Marx (1990-től Nyugati) téren. Jobbra a Nyugati pályaudvar épületének a részlete. Fotó: Baric Imre, MTI

A tankkal kiszállított kenyér, a bezárt iskolák, a megbénult közlekedés és a totális káosz ellenére, vagy éppen ezek miatt az 1986-87-es „utolsó igazi télre” szinte mindenki édes-bús nosztalgiával emlékszik, függetlenül attól, hogy óvodás volt vagy már felnőtt ‒ ebben alighanem egyet lehet érteni az Ilyen volt a Mesetél című ‒ látványos korabeli MTI-fotókkal illusztrált ‒ riport szerzőjével.
Mint az Időkép összefoglalójából kiderül, azokban a napokban az észak-északnyugat felől beözönlő hideg és a dél-délkelet felől beáramló enyhe levegő keveredése gyakorlatilag egy önálló kis ciklont hozott létre a Kárpát-medence felett. 1987. január 10-én este már szinte az egész országra kiterjedt a havazás, amely megszakítás nélkül folytatódott is ‒ három napon keresztül. A sarkvidéki hideg levegő betörését heves szélviharok kísérték, a széllökések sebessége átlagosan 60-80 km/óra volt, de a Kisalföldön 100 km/órát meghaladó lökéseket is mértek. Az erős szél országszerte hatalmas hóakadályokat épített, és heves hófúvások is nehezítették a közlekedést. Január 12-én reggelre az ország túlnyomó részét már 20-40 cm-es, a magasabban fekvő területeket ennél is vastagabb hótakaró borította. Eközben évszázados hidegrekordok dőltek meg, Budapesten például kora délutánra is csak -16,7 Celsius-fokig emelkedett a hőmérők higanyszála.
Magyarország szinte összeomlott, az utcákon és az utakon alig lehetett közlekedni. „Kétméteres hótorlaszok is előfordultak, az M7-es autópálya járhatatlan hósivataggá változott. Székesfehérvár elzáródott a külvilágtól, és országszerte több száz település vált megközelíthetetlenné. A falvak, városok egy része áram nélkül maradt, sok helyen nem volt elég tüzelő, az alapvető élelmiszerek is nehezen jutottak el a lakókhoz. Az iskolákban szünetet rendeltek el” ‒ tudósított a korabeli tévéhíradó, alapos okkal ajánlva, hogy nemcsak a járhatatlanná vált egész Dunántúlon (!), hanem az ország többi részén is lehetőleg mindenki maradjon otthon... A többnapos országos havazást követően, január 16-án a hegyvidékeken 50-77 cm közötti, míg a síkságokon átlagosan 20-50 cm közötti hótakarót mértek minden idők egyik legkeményebb telén.
Bár az előttünk álló héten ekkora „égi áldás” szerencsére nem várható, azért nem árt készenlétben tartani a hólapátokat…

20130112_illusztracio_2.jpg
Budapest, 1987. január 15. Gyalogosok a Ferenc körúton egy gyalogátkelőn, embermagasságig érő hótorlaszok között kelnek át a körúton. Fotó: Pintér Márta, MTI

20130112_illusztracio_3.jpg
Budapest, 1987. január 12. 30-50 cm-es hó fedi a főváros egyik főútját, szélén egy Skoda személygépkocsi parkol félig behavazva. Fotó: Baric Imre, MTI

20130112_illusztracio_4.jpg
Budapest, 1987. január 12. A napok óta tartó rendkívüli havazás igencsak próbára teszi a főváros mintegy kétmillió lakosát is. Budapest útjait 30-50 cm-es hó fedi, többnyire csak a főbb útvonalak járhatók, a bekötőutakon vastag hólepel áll, a gépkocsik többsége is a hó fogságába került. Gépek és emberek teljes erővel dolgoznak az utak megtisztításán. Fotó: Kleb Attila, MTI

20130112_illusztracio_5.jpg
Budapest, 1987. január 14. Egy férfi havat lapátol az utcán hajnalban. Az intenzív havazás miatt az utcán parkoló autókat belepte a hó, a kenyérellátás akadozik. Fotó: Pataki Gábor, MTI

20130112_illusztracio_6.jpg
Zirc, 1987. január 14. Hómaróval tisztítják a Mór és Zirc közötti utat. A megyében az utak többségét méteres hófalak szegélyezik, így gyakran egy nyomsávra szűkülnek az utak. Fotó: Arany Gábor, MTI

20130112_illusztracio_8.jpg
Székesfehérvár, 1987. január 14. Hét busz és számos személyautó vesztegelt a 62-es főúton, Fehérvár határában, többen fagyásos sérüléseket szenvedtek. Délután 400 embert ‒ elakadt buszok, autók utasait ‒ kellett kimenteni a hó fogságából. Fotó: Fejér Megyei Hírlap

20130112_illusztracio_7.jpg
1987. január 13. Honvédségi jármű segít Borsod megyében a hóban elakadt járművek kiszabadításában. Az előtérben egy VT-55 „Kisbika” csörlős harckocsimentő készül a munkához, a háttérben egy BM Volvo homlokrakodó menti az árokba csúszott munkagépet. Fotó: Kozma István, MTI

„KIS SZÍNES” A MESETÉLRŐL

Ezen összeállítás folytatásaként 2017-ben szubjektív sajtószemlét készítettem az Országos Széchényi Könyvtártól már korábban másolatban megrendelt, éppen 30 évvel ezelőtti napilapokból Perlaki Zsuzsanna Éva segítségével. Képaláírásoknak nem feltétlenül a legfontosabb híreket, sokkal inkább „kis színes” jellegű, érdekes, emberközeli és az akkori viszonyokra más szempontból is jellemző idézeteket választottunk a korabeli újságoldalakról. Érdemes az alábbi címlapra kattintani!

20170111_illusztracio_1.jpg


2018. december 9., vasárnap

Luca napi babonák / Folytatás a posztban

Előkelő, nemesi család tagja volt, szép, fiatal lány, aki egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy annak közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Itt álmában megjelent neki a szent, és hívta az égiek seregébe. Mikor felébredt, Lucia kérte meggyógyult édesanyját, ne adják férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát. Ebbe azonban elhagyott vőlegénye nem tudott belenyugodni, és ezért feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél. A fejedelem mindent megkísérelt, hogy Luciát a pogány bálványok előtti áldozat bemutatására kényszerítse, de hiába. Ekkor megpróbálta elvitetni a bordélyházba, hogy ártatlanságában megszégyenítse, de Isten segítségével nem sikerült elvonszolni a szüzet. Ezután kiadta a parancsot, hogy olajjal és szurokkal öntsék le és égessék el, ám a tűz sem fogott rajta. Végül rabtartói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte.

Szent jegyesség


Lucia a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentnek tartották. Neve napján meggyfaágat vágtak, vízbe tették, és ha kizöldült, a lány még a következő évben férjhez ment.


A fény szentje


A Lucia – magyarul Luca – név a lux, azaz a „fényesség” szóból származik. A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentjének tekintették. Maga Dante is megemlékezik erről az Isteni Színjátékban. Az egyház is bizonyára azért választotta ünnepének december 13.-át, mert a 16. századi Gergely-naptár életbelépése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulatnak, a világosság születésének kezdete. Így magyarázható, hogy a magyar népi képzelet szerint is december hó folyamán e naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona.


Luca, mint boszorkány


A keresztény vallásban tisztelt szent mellett élt hazánkban egy ártó, rontó nőalak, az ősi hiedelemvilágból származó boszorkány, az ún. Luca-asszony is. Emiatt korábban ritkán adták e nevet a lánygyermekeknek, mióta azonban ez az archaikus hagyomány háttérbe szorult gyakoribbak lettek nálunk a Lucák.


Luca-napi babonák


Luca napján egykor számos szokás volt divatban. Mindenekelőtt az ún. Luca-búza keltése. A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára kizöldültek. Ebből a jövő évi termésre következtettek, de kuruzslásra is használták, a beteg állatokkal etették fel. Később e szokás átlényegült, kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca-búzával, vagy az ünnepi asztalra tették. Zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.

Az ősi hiedelem szerint ezen a napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozniuk. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek. 
A fiatalok ezen az ünnepen sok helyen alakoskodni is jártak. A Luca-asszonynak öltözött maskara vezette a Lucázást, aminek során a termékenységvarázslathoz szükséges rigmusokat adtak elő. Mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jó sok tojást tojjanak. 
Az emberek az időjáráshoz is kötötték e napot. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.

Luca széke


A legnevezetesebb népi szokás a Luca székének faragása. Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja, állítólag már a kelták varázsló papjai, a druidák is ismerték. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, és csak karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele. Ezért terjedt el a mondás: lassan készül, mint a Luca széke.

A szék arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ugyanis, ha magával vitte az éjféli misére és ott ráállt, nyomban meglátta, ki az, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. A hiedelem szerint leleplezése után azonban ugyancsak jól tette, ha olyan gyorsan szaladt haza, ahogy csak bírt, különben széttépték a boszorkányok. Ez azonban csak akkor sikerülhetett neki, ha útközben szüntelenül szórta a mákot, mert azt a boszorkányok kötelesek voltak felszedni, és így nem érhették be. Miután hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie.

Szent Lúcia / Folytatás a posztban


Szent Lúcia vagy Luca (Római Birodalom, Szicília, Siracusa, 283 körül – Siracusa, 304 körül) a keresztények által az 5. század óta tisztelt szűz és vértanú. A középkorban közkedvelt szent volt, legendája több művészt megihletett. Lúcia védőszentje a szembetegségben szenvedőknek és vakoknak (mivel a Lúcia név a lux = fény szóból származik), a bűnbánó utcanőknek, valamint a hegyes szerszámokkal dolgozóknak (földművesek, kézművesek, varrónők, párnakészítők, nyergesek). Ünnepnapja december 13.
A legenda szerint Lúcia előkelő siracusai családból származott. Amikor édesanyja súlyos beteg lett, elzarándokolt vele Szent Ágota sírjához Cataniába, hogy gyógyulásért fohászkodjanak. Édesanyja gyógyulása után Lúcia álmában megjelent Szent Ágota, aki húgának nevezte őt, s elmondta neki, hogy saját hitével is meg tudta volna gyógyítani anyját. Ezután megígérte Lúciának, hogy szüzessége és szeretete jutalmaként Isten nagy dicsőségben fogja részesíteni Siracusa városát, hasonlóan, mint ahogy Catania városa is dicsőséget szerzett Ágota vértanúsága által. Ezután Lúcia kérésére anyja ígéretet tett neki, hogy nem fogják őt férjhez adni, s a hozomány fölött tetszése szerint rendelkezhet. Lúcia e vagyont a szegényekre fordította, amit vőlegénye rossz szemmel nézett. Amikor pedig a férfi ráébredt, hogy elesett a házasságtól és a hozománytól, bosszúból, kereszténység vádjával bíróság elé hurcolta Lúciát. Paschasius bíró először arra utasította a leányt, hogy mutasson be áldozatot a pogány isteneknek, de ő ezt megtagadta. Ezután nyilvánosházban akarta megbecsteleníttetni leányt, de a Szentlélek olyan nehézzé tette a testét, hogy nem tudták elmozdítani helyéről. Végül kegyetlen kínzások után a bíró halálra ítélte. Miután a torkába kardot döftek, nem halt meg azonnal, hanem még tanította a népet, s csak akkor lehelte ki lelkét, miután egy paptól megkapta az utolsó kenetet.

2018. december 4., kedd

SZENT MIKLÓS ÜNNEPE – AVAGY KI IS AZ IGAZI MIKULÁS?

Mikulás napja a gyerekek egyik kedvenc ünnepe, a karácsony közeledtét jelzi, és általában ritkán jut eszünkbe, hogy a hozzá kapcsolódó szokások Szent Miklóshoz vezethetők vissza. Amint arra sem igen gondolnánk, a mai modern Mikulásokat elnézve, hogy a Miklós-napi ajándékozásnak is vannak paraszti hagyományai.


Szent Miklós a IV. században élt, a kisázsiai Myra városának volt a püspöke, és már halála (343. dec. 6.) után nem sokkal kedvelt szentje lett az egyháznak, a pékek, gabonakereskedők, halászok, diákok, eladólányok, valamint a polgárvárosok patrónusaként tisztelték. Miklós püspök csodáiról számos legenda szól, ezek közül egyik szerint egy elszegényedett nemesemberen segített, aki három lányát tisztességtelen életre akarta kényszeríteni. Miklós, hogy ettől a lányokat megóvhassa, egy éjjelen, titokban, egy arannyal teli kis zsákot tett a nemesember ablakába.

Tréfás gyóntatás

A farsangi szokásokhoz hasonlít, és valószínűleg a középkori diákhagyományokból eredeztethető az a felvidéki szokás, amely szerint Miklós napján tréfás gyóntatást tartottak. A fonóba ellátogató csoport egy püspök vezette, nyakában krumpliolvasóval, kezében bekormozott fakereszttel, mellette volt két ministránslegény, a harangozó csengővel és egy rossz bögrével, melyben parázs volt a füstöléshez, és két ördög. A püspök kártyából olvasta a litániát, majd gyóntatni kezdte a lányokat „Ki a szeretőd? Aludtál-e vele?” stb. kérdésekkel. Ha a lány nem felelt vagy nem megfelelő választ adott, az ördögök megbüntették.

Mikulás-járás régen és ma

A Mikulás szó a Miklós szláv megfelelője, a XIX. században került a köznyelvünkbe, amikor a mai ajándékozás szokása elterjedt, valószínűleg osztrák hatásra, Magyarországon. Ez a Mikulás még a mennyből figyelte a gyermekeket, segítői manók, angyalok vagy krampuszok voltak; a Lappföldön élő Mikulás alakja az utóbbi évtizedekben terjedt el magyar nyelvterületen, a globalizáció hatására.
Talán meglepő, de a paraszti hagyományban is van gyökere a Miklós-napi ajándékozásnak: főleg a Dunántúlon és az északi részeken volt ismert a mikulásjárás. Eredete a középkori diákhagyományokkal rendelkező aprószenteknapi püspökválasztás, mely a XIII. században került át Miklós-napra. Az alakoskodó játékban Miklós püspök kíséretével betér kisgyermekes családokhoz, ott vizsgáztatja, imádkoztatja őket, majd tudásuk és viselkedésük szerint kapnak ajándékot vagy virgácsot. A kíséretben sokszor helyet kap az ördög alakja is, amely a Szent Miklós-legendákból eredeztethető, ugyanis a püspök számtalan esetben szégyenítette meg, vagy kényszeríette távozásra. Más helyeken legények, férfiak öltöztek be Miklósnak és ördögnek, előbbi nagy bundában, kenderszakállal, utóbbi bekormozott arccal, rossz ruhákban, és az utcán ijesztgették a járókelőket, főleg a gyerekeket.
Mikulásjáró asszony
Ahogy a „lakhelye”, úgy megjelenése is változott az évek során. A mai Mikuláshoz hasonló alak megjelenéséről az 1860-as évekből van forrásunk. A Mikulás öltözéke ekkor még püspökére emlékeztet (fehér, aranyos misemondó ruha), a jó gyermekeket megajándékozza, a rosszaknak virgácsot rak a csizmájukba; sok helyen elterjedt, s mai napig is szokás, hogy az éjszakára az ablakba került csizmák reggelre telnek meg ajándékkal.
A kelet-európai blokkban a szocializmus évei alatt huszadik század közepén, sőt, még az 1990-es évek elején is általános volt, hogy december 6-a körül csokipüspökök jelentek meg az áruházakban, hiszen a pirosruhás Mikulás-alak a Coca-Cola reklámjában tűnt föl először – igaz, hogy ez 1931-ben volt, de hozzánk csak 1990. után jutott el a kultusza, ahogy a karácsonykor ajándékot hozó Santa Claus is, az amerikai filmek következtében.

A magyar Mikulás

A lappföldi Mikulás látogatása mellett sajnos kevés szó esik a mi „saját” Mikulásunkról, aki hol máshol laknak, mint Nagykarácsonyban, egy Fejér megyei községben. A Magyar Posta 1994-ben pályázatot írt ki gyermekeknek karácsonyi bélyeg tervezésére; a győztesek jutalma, a díjak mellett, nagykarácsonyi táborozás volt a következő évben, s ekkor született az ötlet, hogy Nagykarácsonyban Mikulás-ház nyíljon. 1995 óta a ház látogatottsága folyamatosan nő.  A helyi programokon kívül a Mikulás figyel azokra a gyerekekre is, akik nem juthatnak el hozzá: nemcsak neki írhatnak levelet, hanem választ is várhatnak és kapnak tőle.

Adventi szokások, hagyományok - A karácsonyt megelőző négy hét

A karácsonyt megelőző négy hétben több, a néphagyományok szempontjából fontos nap is van. December 6-án Szent Miklós, december 13-án, Luca napja, 21-én Tamás napja, 24-én pedig Ádám és Éva napja meghatározók az adventi időszakban, de a karácsony előtti négy hét azért is fontos, mert a betlehemes csoportok és a kántálók ilyenkor kezdenek el szerveződni.
Mióta létezik az adventi időszak?
Az  adventet az 5. század óta tartják. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el, a kezdetektől összetartozik a két fogalom: karácsony és advent, a  felkészülés és az ünneplés.  A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el.

Az adventi koszorú
A gyertyák színe katolikus körökben egy kivételével lila: a bűnbánat és a megtérés jelképe. A meggyújtás sorrendjében a harmadik gyertya rózsaszín, ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt, valamint Mária anyai örömeit szimbolizálja. Az adventi koszorún meggyújtott gyertyák közül mindegyik egy fogalmat szimbolizál: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak.
Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya)
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).


Adventi kalendár - hányat kell még aludni karácsonyig? 
Nálunk is elterjedt a gyerekek által igen kedvelt adventi naptár, ami ennek az időszaknak az időmérő eszköze. Az adventi házikók, naptárak ablakaiból minden nap csak egyet szabad kinyitni, mögöttük leggyakrabban édesség rejtőzik. Régen inkább kis képek, vagy karácsonyi jókívánságokra nyíltak az ablakok.

December 6-a Miklós napja – Miklós a hajadonok védőszentje
Mikulás ma már mindenhol megtalálható. Általában az éj leple alatt érkezik, de a gyerekek találkozhatnak vele személyesen is a bevásárlóközpontokban, óvodákban, iskolákban.
Jön hozzánk a svéd Mikulás is, de van már magyar is, egy Fejér megyei faluban, Nagykarácsonyban. Lehet hozzá levelet írni, sőt, meg is lehet látogatni.
A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak.
A magyar hagyományban a Dunántúlon a láncos Miklósok voltak híresek. Ennek a lényege, hogy a legények felöltöztek, bekormozták az arcukat és ijesztgették a lányokat és a gyerekeket, és a láncaikat csörgették. Ezzel a gonosz, ártó hatalmakat akarták elűzni a sötétségből. Szent Miklós ünnepének kapcsán a legősibb mágikus szokások keverednek egymással.
December 13-a, Luca napja - A fény napján megtudhatjuk, ki a boszorkány
December 13., Luca napja. A Luca név a „lux lucis”, a fény szóból ered. Ezen a napon mérhetetlenül sok varázslás, jóslás van a néphagyományban.
Többek között ilyen a Luca-kalendárium. Ez azt jelenti, hogy Luca-naptól karácsonyig 12 nap van, és ez az időszak jelzi a következő esztendő 12 hónapját.
Ilyenkor minden nap feljegyzik, hogy milyen az időjárás, és ebből következtetnek a következő időszakra. Például, ha december 13-án havazott, az a jóslat szerint azt jelenti, hogy az év első hónapja, január havas lesz.
Luca-cédula is rendkívül népszerű volt a fiatal leányok körében régen. A jóslás lényege az, hogy a lányok 12 cédulára fölírnak különböző fiúneveket. Ezek közül minden nap el kell dobni egyet anélkül, hogy megnéznék, milyen név van ráírva, és a – varázslat szerint –, amelyik név megmarad, úgy fogják hívni a lány jövendőbelijét.
„Lassan készül, mint a Luca széke” – tartja a mondás. A széket Luca-napján kezdik el készíteni 9 vagy 13-féle fából. A hiedelem szerint, ha erre a székre az éjféli misén rááll a készítője, akkor meglátja a falu boszorkányait. Elmenekülni előlük csak mákszórással lehet, mert a monda szerint a boszorkánynak fel kell szedegetnie a mákszemeket. Hogy mi kényszeríti erre a boszorkányokat, azt nem lehet tudni, mindenesetre így tartják..

December 21-e, Tamás napja

Tamás napjához is tartozik egy érdekes hagyomány. Ekkor – december 21-én – gyakran vágtak disznót, és zsírjáról azt gondolták, gyógyító hatású. Ezt nem ritkán fogyasztották, inkább megtartották szükséghelyzetekre.
A karácsony előtti kilenc napban elkezdődik a Szent Család-járás is. Ennek lényege, hogy a szálláskereső szent család tiszteletére minden nap más házhoz mennek a szent családnak beöltözött emberek egy szentképpel, és eléneklik a Szállást keres a Szent Család kezdetű éneket, és áhítatot tartanak.

2018. december 3., hétfő

Baróti Lajos a legnagyobb magyar edző

Baróti Lajos,  1914, augusztus 19-én született Kratochfill Lajos néven, később magyarosított. 1928-ban kezdett futballozni a Szegedi AK (1936-tól Szeged FC) együttesében. Jobbfedezetként 1939-ben és 1941-ben egy-egy alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban olyan társakkal, mint Sárosi György, Zsengellér Gyula.
Még aktív pályafutása alatt jogi tanulmányokat folytatott Szegeden, majd a Testnevelési Főiskolán 1947-ben edzői, majd 1956-ban szakedzői diplomát kapott. Első jelentősebb edzői sikereit a Vasassal érte el – 1955-ben megnyerték a Magyar Népköztársaság Kupát, 1956-ban és 1957-ben a Közép-európai Kupát. Az angyalföldi csapat vele szerezte meg története első bajnoki címét 1957-ben.
Utóbbi esztendőben mesteredzői címet szerzett, s ugyancsak ebben az évben a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. A nagyszerű szakember először 1957 végétől 1966 nyaráig irányította a nemzeti együttest, amely vezetése alatt négy világbajnokságra (1958, 1962, 1966, 1978) jutott ki, illetve bronzérmes lett az 1960-as, római olimpián. 1964-ben – noha nem utazott ki Tokióba – szövetségi kapitányként tevékeny részese volt az aranyérmes válogatott sikerének, s csapata bronzérmet szerzett a szintén 1964-es Európa-bajnokságon. Legendás mérkőzései közül kiemelkedik az 1966-os angliai vb-n 3-1-es győzelemmel zárult Magyarország-Brazília csoporttalálkozó.

Baróti Lajos szövetségi kapitány Tichy Lajosnak (b1), Bozsik Józsefnek (j2) és Göröcs Jánosnak (j) magyaráz edzés közben az MTK pályán. Azóta minden megváltozott, csak az MTK pálya a régi…
Fotó: MTI 
Majd tíz éves klubkitérő után – Újpesti Dózsa SC, Peru, Vasas – 1975 és 1978 között ismét a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett, és kijuttatta a csapatot az 1978-as világbajnokságra.
1979-ben az államhatalom érdemei elismerése mellett másodjára is külföldre engedte dolgozni. Előbb rövid ideig az osztrák Wacker Innsbruck együttesének edzéseit vezette, és a csapattal Osztrák Kupát nyert, majd 1980 és 1982 között a Benfica vezetőedzőjeként háromszor (1980, 1981, 1982) szerzett portugál bajnoki címet. Ezután vonult vissza az edzőségtől.

Baróti Lajos épp a 11-es rúgás rafinériáját mutatja be 1963-ban a Népstadionban, a válogatott edzésén
Fotó: MTI 
A zseniális edző, 117-szer ült a nemzeti csapat kispadján, nála többször senki sem irányította a magyar válogatottat. Csapataival 62 győzelem, 27 döntetlen és 28 vereség a mérlege. Szövetségi kapitányként olyan játékosokat avatott válogatottá, mint Albert Flórián, Bene Ferenc, Farkas János, Gellei József, Géczi István, Göröcs János, Ihász Kálmán, Mathesz Imre, Mészöly Kálmán, Novák Dezső, Nyilasi Tibor, Rákosi Gyula, Sárosi László, Sipos Ferenc, Solymosi Ernő, Szentmihályi Antal, Törőcsik András, Varga Zoltán, Zombori Sándor.
A legnagyobb magyar edzők egyike 91 éves korában, 2005. december 23-án hunyt el. Lajos bácsi: köszönjük!

Magyar foci 1964-ben / Folytatás a posztban






























Nemzeti Bajnokság I 1964

csapat nevemérk.gydvgólaránypontszám
1Ferencvárosi TC261934 58 :  2741
2Budapesti Honvéd SE261745 62 :  3138
3Tatabányai Bányász SC261385 49 :  2834
4Győri Vasas ETO261295 38 :  2533
5Újpesti Dózsa SC261457 53 :  3833
6Vasas SC261277 44 :  3131
7MTK2611510 42 :  4727
8Dorogi Bányász267910 31 :  3323
9Csepel SC269215 30 :  4220
10Szegedi EAC266812 33 :  4720
11Pécsi Dózsa SC2641012 29 :  3718
12Komlói Bányász SK265813 20 :  4918
13Debreceni VSC265417 24 :  5414
14Diósgyőri Vasas264616 14 :  3814
Zöld adatsor : Feljutott vagy egyéb okból (például MLSZ döntés, klubegyesülés), a klub a következő bajnoki szezonban magasabb osztályban folytatja.
Piros adatsor : Kiesett vagy egyéb okból (például kizárás, klubegyesülés, megszűnés), a klub a következő bajnoki szezonban nem indul ebben a bajnoki osztályban.

Nemzeti Bajnokság I/B 1964

csapat nevemérk.gydvgólaránypontszám
1Salgótarjáni BTC301668 48 :  1938
2Ózdi Kohász SE301497 49 :  3637
3Oroszlányi Bányász SK3010146 34 :  2834
4Szombathelyi Haladás3011118 52 :  3833
5Dunaújvárosi Kohász SE3012810 31 :  2832
6Székesfehérvári VT Vasas308148 38 :  3730
7Győri MÁV DAC3012612 34 :  3930
8Budapesti VSC3010911 32 :  3229
9Nyíregyházi Spartacus3013314 33 :  3829
10Ganz-MÁVAG SE3011613 35 :  4228
11Miskolci VSC3010812 31 :  3928
12VM Egyetértés3012414 34 :  4328
13FŐSPED Szállítók SE309912 37 :  4127
14Budafoki MTE-Kinizsi3010713 31 :  3827
15Borsodi Bányász3010713 31 :  4127
16Láng Vasas SK308715 35 :  4623
Zöld adatsor : Feljutott vagy egyéb okból (például MLSZ döntés, klubegyesülés), a klub a következő bajnoki szezonban magasabb osztályban folytatja.
Piros adatsor : Kiesett vagy egyéb okból (például kizárás, klubegyesülés, megszűnés), a klub a következő bajnoki szezonban nem indul ebben a bajnoki osztályban.

Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport 1964

csapat nevemérk.gydvgólaránypontszám
1Jászberényi Lehel342176 48 :  2549
2Egri Dózsa SC342167 68 :  3248
3Kecskeméti Dózsa341969 54 :  2844
4Budapesti Spartacus SC3416810 60 :  3640
5Szolnoki MTE3416711 54 :  4339
6Budapesti Előre SC3415811 43 :  3338
7Szolnoki MÁV SE3414812 51 :  4536
8Békéscsabai Előre3413813 50 :  6634
9Szegedi VSE3412913 62 :  5433
10Nagybátonyi Bányász3412715 40 :  3531
11Gyulai MEDOSZ SE3411914 49 :  4631
12Kisterenyei Bányász34101014 44 :  6430
13Vasas Izzó SK3411716 43 :  5229
14KISTEXT SK3491114 44 :  5429
15Miskolci Bányász3411716 45 :  5729
16Baglyasaljai Bányász349718 26 :  6025
17Debreceni Dózsa3461216 33 :  5424
18Nyíregyházi MSE348719 36 :  6623
Zöld adatsor : Feljutott vagy egyéb okból (például MLSZ döntés, klubegyesülés), a klub a következő bajnoki szezonban magasabb osztályban folytatja.
Piros adatsor : Kiesett vagy egyéb okból (például kizárás, klubegyesülés, megszűnés), a klub a következő bajnoki szezonban nem indul ebben a bajnoki osztályban.

Nemzeti Bajnokság II, Nyugati csoport 1964

csapat nevemérk.gydvgólaránypontszám
1III. Kerületi TTVE342347 76 :  4450
2Pécsi Bányász3419105 65 :  3348
3Kaposvári Honvéd3414455 47 :  3343
4Pécsi VSK3416711 60 :  4039
5Budai Spartacus SC3417512 49 :  3839
6Pécsi BTC3416612 42 :  4638
7Győri Dózsa3414812 48 :  3636
8Pápai Textiles3416414 44 :  4536
9Zalaegerszegi Dózsa34111211 40 :  4634
10Veszprémi Haladás-Petőfi3413516 51 :  4831
11Zalaegerszegi TE3412616 58 :  6730
12Mosonmagyaróvári TE3411815 51 :  6030
13Székesfehérvári MÁV Előre SC3411815 41 :  5330
14Esztergomi Vasas3410816 49 :  5528
15Fővárosi Autóbusz SK3410816 32 :  5928
16Erzsébeti Vasas TK3410717 34 :  4627
17Vörös Csillag Traktorgyár3410519 55 :  6725
18Kőbányai Lombik TK347621 29 :  5520
Zöld adatsor : Feljutott vagy egyéb okból (például MLSZ döntés, klubegyesülés), a klub a következő bajnoki szezonban magasabb osztályban folytatja.
Piros adatsor : Kiesett vagy egyéb okból (például kizárás, klubegyesülés, megszűnés), a klub a következő bajnoki szezonban nem indul ebben a bajnoki osztályban.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...