A
"Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) amerikai magyarok
áldozatkészségéből épült repülőgép volt, amellyel Endresz György pilóta
és Magyar Sándor navigátor 1931. július
15-16-án rekordidő alatt repülték át az Atlanti-óceánt.
Az 1920-1930-as évek fordulóján beköszöntött óceán-átrepülési láz hatásai alól a vállalkozó kedvű magyarok sem vonhatták ki magukat, Trianon fájdalma pedig még jobban erősítette a nemzetközi figyelemfelkeltés vágyát. A magyarok emlékezetében még élénken élt Chales Lindbergh történelmi tette, aki 1927-ben NYP Spirit of Saint Louis NX-211 típusú gépével 33 és fél óra alatt repülte át az Atlanti-óceánt.
Az óceán átrepülését az Egyesült Államokban élő magyarság kezdeményezte és közadakozásból kívánták finanszírozni. Lord Rothermere, az angol Daily Mail újságkonszern elnöke 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki első ízben repül át New Yorkból Budapestre. Az ő javaslatára kapta a repülőgép a Justice for Hungary („Igazságot Magyarországnak”) nevet. Lord Rothermere volt az, aki történelmi nevezetességű cikkével, a Magyarország helye a nap alatt (Hungary's Place in the Sun) című írással ráirányította a nemzetközi figyelmet a még a trianoni békeszerződés által okozott sokk alatt álló országra.
A kiválasztott Lockheed Sirius egymotoros, kétüléses, egyfedelű alsószárnyas gép korának egyik legsikeresebb, hosszú távú utazásra is alkalmas repülőgépe volt. A légcsavaros gépet Charles Lindbergh kérésére Jack Northrop és Gerard Vultee tervezte és építette 1929-ben. Az első és legismertebb Sirius-t maga Lindbergh vásárolta meg, amellyel feleségével együtt később a Távol-Keletre repült.
Endresz György pilóta igazolványa...
A különleges feladat jelentős átalakításokat tett szükségessé a gépen. Ezen munkákat a Magyarországról kiutazó Bánhidi Antal tervezte és irányította. Az Egyesült Államokban korábban letelepedett magyar iparos, Szalay Emil 2500 dollárt áldozott az ügy érdekében, így végre minden adott volt a vállalkozás elindításához.
A
repülőgép pilótája Endresz György (1893-1932) volt. A pilótaként és
repülőoktatóként is tevékenykedő Endresz tábori pilótaként vett részt az
első világháborúban, amiért több kitüntetést is kapott. 1921
szeptemberében főhadnagyi rendfokozatban a Prónay Pál vezette
nyugat-magyarországi nemzeti felkelésnél is jelen volt. A háború
végeztével a Magyar Aero Express, majd a német Junkers művek pilótája,
később a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje lett. Az Egyesült Államok
és Magyarország között tervezett óceánrepülés szervező bizottsága
1930-ban kérte fel vezetőpilótának.
Társa, Magyar (Wilczek)
Sándor (1898-1981) navigátorként működött közre a vállalkozásban.
Endreszhez hasonlóan maga is kitüntetésben részesült az első
világháborúban. 1920-ban ő volt az első postajárat pilótája
(Budapest-Győr) és az óceánjárás egyik kezdeményezője. Lindbergh sikeres
repülése után minden igyekezetével azon volt, hogy a merész
vállalkozást a magyarok is megismételjék.
Az első
világháborúban a magyar származású pilóták nagy számban vettek részt a
légi harcokban, közülük tizennégyen hivatalosan elismert repülő ászokká
váltak. Az óceánrepülés két főszereplője, Endresz és Magyar ugyan nem
tartoztak közéjük, de ők maguk bizonyítottan kivették részüket a
küzdelmekből, noha igazolt légi győzelmükről nincs tudomásunk.
A
Justice for Hungary 1931. július 15-én 17.20-kor szállt fel az
újfundlandi (Kanada) Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőtérről,
majd átkelve az Atlanti-óceánon, 13 óra 50 perc alatt, 250 km/óra
átlagsebességgel elérte az ír partokat. Onnan Bicske felé vette volna az
irányt, de üzemanyaghiány miatt kényszerleszállást kellett
végrehajtani, így a több ezer ember némi csalódással fogadta, hogy a
páros végül egy Felcsút és Csákvár közötti mezőn szállt le. A Harbour
Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő 25
óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, ezzel
sokáig ők tartották a világrekordot. A Hősök terén megrendezett
fogadásukon a legnagyobb hősöknek kijáró ünneplésben volt részük.
