Már az Árpádok korában jelentékeny erősség, melynek birtoka taktikailag egyenértékü az egész vármegye felett való uralkodással. IV. Béla a tartárok elől ide menekül s a várat még jobban megerősítteti. Ezentúl aztán királyi vár marad 1436-ig, amikor Zsigmond a Perényieknek zálogosítja el. És jóllehet 1438. a sóváros Soósok, mint a vár kapitányai, ezt a zálogösszeget a Perényieknek és Tarczayaknak kifizették, 1439. a vár örök adományképen a Perényiekre száll. Az Erzsébet királyasszony által behivott Giskra ezt a várat is elfoglalta s 1461-ig birta, amikor Mátyás király vezérei emberitől visszavették. Ezentúl 1483-ig megint a Perényiek kezén találjuk, ekkor Perényi István hűtlenségbe esik és a vár ura 1490. Korvin János. 1528. János király a várat a Perényieknek ajándékozta, de már 1542. I. Ferdinánd birtokában van, kinek kapitánya Werner György, a De. admirandis Hungariae aquis c. munkának szerzője. 1560. a Perényiek János Zsigmondhoz pártolván, Thurzó kapta a S.-t, melyet Miksa király 1564-ben újból hatalmasan megerősíttetett s mely az 1642-iki béke értelmében Rákóczi Györgynek jutott. Utolsó kapitánya Székely volt, ki alatt a vár 1687-ben lángba borult. Régebbi kapitányai hol a vármegye alispánjai voltak (1246-49. Tekus comes), hol a főispánok (1499. Máriássy István, 1504-22. Bertóty Szaniszló); különben az uralkodók bizalmi emberei.
A Rákócziak a Várhegy alatt 1613-ban emeltek várkastélyt. 1701. április 18-án innen hurcolták fogságba a császáriak Rákóczi Ferencet. A második világháborúban az épület elpusztult, romjait 1947-ben lebontották.(Wikipédia)
A Rákócziak a Várhegy alatt 1613-ban emeltek várkastélyt. 1701. április 18-án innen hurcolták fogságba a császáriak Rákóczi Ferencet. A második világháborúban az épület elpusztult, romjait 1947-ben lebontották.(Wikipédia)
VálaszTörlés