2018. október 12., péntek

BRG MK42 / Folytatás a posztban

1974-ben gyártott sztereó kazettás magnó beépített végerősítővel
Az adattábla szerint 6980 Ft-ot kóstált a maga idejében, ami nem kevés, úgy 4-5 havi fizetés 1974 tájékán.
A gyári adatlap szerint 2x15 W zenei teljesítményre képes, ami a 80 VA fogyasztás alapján reálisnak tűnik. Mostanság 50 Wattnak tüntetnék fel ezt a 15 Wattot.
Ni csak, Matsushita motor a mechanikában. Az asztali gépek magasabb minőségi osztályt képviseltek, vagy exportra készülhetett.
A fej is import, de ezt később licenc alapján a BRG is gyártotta. Ebben még eredeti német darab van.
Egyszerű de nagyszerű belső elrendezés, minden könnyen hozzáférhető, persze volt hely bőven. Alapos tisztítás, és némi kontakt spray használata után simán életre kel a készülék.
A hangja sem annyira kellemetlen mint gondolnánk, bár emlékszem annak idején nagyon le volt sajnálva ez a szerkezet. Manapság a 2 dekagrammos 1000 Wattosnak hirdetett music centerek korában egészen szerethető.

2018. október 11., csütörtök

MAGYAR KAZETTÁS MAGNÓK

Az első magyar kazettás magnó egy szalagos volt. Na nem egészen, hanem úgy hogy egy orsós géppel volt egybeépítve. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár mérnökei úgy gondolták így könnyebb lesz az átmenet a kazettás korszakba. A kazettába zárt magnószalaggal már az ötvenes évek végén is próbálkoztak, de ez még túl nagyra sikeredett, volt még 8 sávos, meg 4 sávos kazetta is. A hatvanas évek elején már csökkentek a méretek, de ekkor még nem volt biztos a Philips Kompakt Kazetta rendszerének sikere, olyannyira nem, hogy az első magyar kazettás egység a Grundig által fejlesztett DC-International formátumra lett megépítve. A főkonstruktőr Jánosi Marcell sejtette meg egy konferencián, hogy a Philips lesz a befutó, és a gépet át kellett tervezni, de 1967-re elkészült a prototípus, ami M11 típusszámmal 1969-ben került a boltok polcaira 6200 Ft-os áron. Akkoriban csak 3 ország gyártott ilyen megoldású magnetofont, az USA, Japán és Magyarország.

Ezzel a készülékkel viszont le is zárult a házi használatra szánt orsós magnók hazai gyártása, mert a KGST úgy döntött hogy ezt a feladatot Lengyelország és Csehszlovákia jobban megoldja. Az M11 műszaki színvonalát ismerve ez a döntés máig érthetetlen. Innentől viszont elkezdődött a kazettás magnók fejlesztése és gyártása. Az első önálló hordozható kazettás készülékek az MK-21,-22,-23 sorozat darabjai voltak.
Az MK-21 első szériája 1969 karácsonyától kapható volt. Teljesen fém mechanikával készült, létezett egy NDK exportra gyártott verzió is. 1970-ben jött a 22-es és a 23-as, ezek között csak minimális különbség volt. A 22-esnek nem volt hangszóró csatlakozó az oldalán. Bár csak egy kósza kép maradt róla mégis figyelemre méltó elképzelés volt, hogy a hordozható készüléket otthon egy komolyabb végerősítőre ráhelyezzük, és vezetékes kapcsolat nélkül már használhatjuk is asztali magnóként.
m1000.jpg
1972-ben mutatták be a BNV-n az MK-25/26 párost  Ezek könnyen kezelhető, egyszerű és olcsó készülékek voltak, elsősorban a fiatalabb korosztálynak. Az MK-25 220 V-os hálózatról vagy 4 db Góliát-elemről üzemeltethető, az MK-26 viszont csak telepről, de a hálózati tápegység bármikor beépíthető, mert a helye elő van készítve. A magnókat különböző színekben árulták 1980 Ft-ért. Létezett még az MK-25/A változat, amiben nagyobb hangszóró volt, és már nem ez töltötte be a mikrofon szerepét.

1973-ban sztereó asztali gépek következtek. MK-42 beépített 2x15 wattos végerősítővel, eleinte a motor a MATSUSHITA cégtől érkezett, a fej pedig eredeti WOELKE (nyugatnémet) volt. Később elkezdődött ezen fődarabok hazai gyártása licenc alapján. Csak egy kivitel létezett, de a prototípus még fekete volt.
Megszületett az első hazai gyártású deck is, az MK 43 és annak "a" jelű verziója, amiből kihagyták a fejhallgató erősítőt. Ezek a sztereó magnók 1973-tól 1976-ig készültek, utána befejezték a gyártást mert nem volt gazdaságos.

1977-ben boltokba került az MK-27, az űrmagnónak becézett hordozható gép, ami erősen megosztotta a közvéleményt, de jól fogyott. Az eddigi szögletes dizájnok után megjelentek a lekerekített formák. Már majdnem leállították a gyártást amikor több tízezres kínai megrendelés érkezett !

Említést érdemel még két kazettás készülék, egyik a DTR 10 diktafon és üzenetrögzítő, ami 1976-tól került forgalomba, másik pedig a nyolcvanas években készült adattároló magnó, amit C64 és ZX Spectrum gépekhez lehetett használni, mindkettő BRG fejlesztés. Az adatmagnónak volt egy elődje az LK-4 1974-ben, de ez nagyvállalati rendszerekhez készült.

A Mechanikai Laboratórium is gyártott egy kazettás riportermagnót 1977 környékén, ez volt az R-7a. Ez egy szélsőséges klimatikus viszonyokra tervezett professzionális készülék volt. Az elkészült riportot telefonvonalra is fel lehetett játszani vele.

A BRG mechanikákat a Szovjetunióba és Csehszlovákiába is exportálták, de a VIDEOTON is használta saját hordozható rádiósmagnóiba. Ezekből láthatunk párat az alábbi galériában.
Az ORION is gyártott kazettás magnódecket a saját tornyaihoz, ezekhez a mechanikát a japán ALPS cégtől vásárolta, de ettől még magyar termék maradt.

A kisebbik ORION torony magnójába is japán mechanika került.

1984-től a hordozható csak magnó kategóriában a BRG MK-29 szerepelt egyedül a hazai készülékek kínálatában. Volt neki egy diktafon változata DK-40 típusszámmal, de az külsőleg hasonlóan nézett ki.

Ez pedig itt lent a magyar walkman akart lenni, de nem lett az, mert a rendszerváltás közbeszólt. A mechanika alaplemez vastagsága a fogaskerekekkel együtt 3,4 mm. A tömeggyártásig nem jutott el, mindössze 50 darab készült belőle.
brg_wm-3_1988.jpg
Most pedig nézzünk be egy vérbeli BRG magnógyűjtő szobájának egy szegletébe. Kapaszkodjatok meg, még neki sincs meg a teljes színválaszték. Az MK25-ből például narancssárga is létezett.


2018. október 10., szerda

BRG MK-21 kazettás magnó / Folytatás a posztban

 Az "összes kazettás magnómat felboncolom zsinórban" elnevezésű projektem vége még annyira a távoli jövőbe vész, hogy látható eredmények híján mondhatni egy kissé megcsömörlöttem. Most talán nem számolnám meg, hogy hányadik lesz a sorban az MK-21-es, hanem az értelmetlen visszatekintés helyett inkább előkapom innen a sarokból, majd végre nekiállok a felboncolásának.
 Mikor ezt a készüléket testközelből megláttam, nem nagyon tudtam hova tenni.
No nem is kellett, mert már eleve itt volt az asztalomon, mégpedig a szokásos javítási okból. Balog Öcsi rokonom hozta, hogy nézzek már rá, mert folyton feltekeri magára a kazettát. Nem Öcsi! A magnó! Amúgy Öcsi ezt a gépet egy orsós magnóért cserélte, ami szerintem valóságos szentségtörés volt! A cseregép ugyanis egy lábakon álló csontszínű szovjet csodamagnó volt, amilyet azóta sem láttam. A típusára már nem emlékszem, mert gyermekként igazándiból nem is volt szabad közel mennem hozzá a Kunmadarasi vályogház tornácán. Szóval letette öcsi az asztalomra ezt a magnót, én meg csak néztem rá fanyalogva.
No nem arról van szó, mintha csúnya lenne (már megint nem Öcsiről van szó), hanem inkább úgy mondanám, hogy olyan kis esetlen. Olyan mint a Tanúban a magyar narancs. Ugyan citrom és savanyú, de a mienk!

Mátra, amire büszkék lehettünk

 Magyarország másik ismert motorkerékpár gyártója a második világháború előtt a csepeli Weis Manfréd (WM) volt. Ők a világgazdasági válság után, 1931-ben kezdtek sorozatban kismotorkerékpárokat gyártani. 100 cm3-es modelljeik igen népszerűek voltak.
A 30-as években többen próbálkoztak ilyen kategóriájú kismotort gyártani, több-kevesebb sikerrel. Az ismertebbek, mint a Mátra kismotor gyártása Urbach László Budapesten található kereskedésének pincéjében indult meg. Készült 100 és 123 cm3-es motorral is Mátra, s a konstrukciókat tökéletesítendő minden versenyen elindultak. Az első magyar kismotoros Grand Prix-t győztesként fejezték be a Mátrák, s 1939-ben a Millenáris pályán 87,7 km/h átlagsebességgel pályarekordot értek el. Ezek után több külföldi lap is megemlékezett a Mátráról, sőt a német Sachs gyár képviselője is ellátogatott oda. Urbach Lászlót 1944-ben politikai nyomásra eltávolították az üzem éléről. A háború után az államosítást a Mátra sem kerülhette el. Ám Urbach László szakértelmére az „új” politikai rendszernek is szüksége volt. Urbach többek között a Berva megalkotásában is részt vett.







A legjobb magyar motorok











Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...