2020. november 18., szerda
2020. november 17., kedd
2020. november 16., hétfő
Awo 425T
Gyártási év: 1957
Gyártási időszak: 1949-1959
Motor: Egyhengeres négyütemű (OHV)
Lökettérfogat: 247 cm3
Furat/löket: 68 x 68 mm
Kompresszió arány: 6,7:1
Teljesítmény: 12 LE
Áramforrás: IKA 6/45/60 tip. dinamó
Végsebesség: 103,5 km/h
Önsúly: 140 Kg
Összsúly: 300 kg
Fogyasztás: 3-3,3 l/100 km
Gyártott mennyiség: 124 000 db
Gyártási hely: Német Demokratikus Köztársaság
Az AWO 425 OHV motorját Helmut Pilz és Ewald Dahn német mérnökök alkották meg. Az Awtowelo Szovjet Állami Részvénytársaság megrendelése az alábbi volt: 250 cm3, 12 LE, egyhengeres, négyütemű OHV-motor, négyfokozatú sebváltó, kardántengelyes meghajtás, zárt első és hátsó teleszkópok. Az egyidőben Münchenben fejlesztés alatt álló R-25-ösre emlékeztető AWO 425 T gyártását 1949-ben kezdték el, 1 évvel megelőzvén az R-25-öst. Mindkét típus az egyetlen, háború előtti 250-es BMW-nek, az 1938-1939-ben gyártott R-23-asnak az „utóda”. 1950-ben 1000 db „pirostankost” szállítottak a sztálini birodalomba, majd 1951-től először csak a német állami hatóságok használatában, majd az utcákon is egyre gyakrabban lehetett találkozni az AWO-kal. Kívánságra az AWO-t gyárilag Stoye oldalkocsival lehetett rendelni. 1952. május 1-én a Szovjetúnió átadta a Simson gyárat az NDK-nak. 1955 végén, az AWO 425 S t típus megjelenésekor a régi AWO 425-ös a T (Touren) jelölést kapott.
2020. november 12., csütörtök
2020. november 8., vasárnap
2020. október 1., csütörtök
A MÉRAY motorkerékpárgyár a magyar motorgyártás bölcsője
A magyar motorgyártás történetének kiindulópontja szerencsére teljesen pontosan ismert, Budapest XII. kerületének egy szűk utcájába, pontosabban a Városmajor utca 10-be tehető.
A XX. század elején persze még nem több emeletes bérházak magasodtak itt, mára már teljesen átalakult az utcakép, mégis ezen a helyen lévő pinceműhelyben történt, hogy a Méray-Horváth fivérek (Lóránd és Endre) motorgyártásba kezdtek. A magyar járműtörténelemben pedig Méray-ék vállalkozása volt az első, ahonnan sorozatban, gyáripari körülmények közül kerültek ki a motoros kétkerekűek.
A sikerhez vezető út sokszor kezdődik úgy, hogy az ember a padlóra kerül. Az aradi származású család, és a Méray motorkerékpár esetében sem volt ez másként. A fivérek azután vágtak bele a saját vállalkozásba, miután a család elvesztette minden vagyonát. Kezdetben vegyi árukkal kereskedtek, majd Lóránd úgy vélte nem ez a sikerhez és boldogsághoz vezető út, inkább megpróbálkozna azzal, amit mindig is szeretett volna: motorokat készíteni.
Ezen indíttatástól vezérelve szerezték meg a Városmajor utcai pinceműhelyt és alapítottak részvénytársaságot. 1925-ig működött itt a Méray Motor, majd Pestre, a Dorottya utcába költöztek át. Kezdetben futóműveket készítettek és importált erőforrásokat építettek be, teljesen saját készítésű, négyütemű meghajtóművek csak a 30-as években készültek.
A Méray motorkerékpár változatok hamar népszerűek lettek, köszönhetően az ebben az időben egyre gyakrabban megrendezett versenyeknek. Mindkét testvér előszeretettel pattant ilyenkor motorkerékpárjuk nyergébe, amikkel rendszeresen győzedelmeskedtek is. Kellett ennél jobb reklám a Méray motorkerékpár esetében? Nemcsak a magánemberek, de állami intézmények, pl. a posta, a hadsereg, a tűzoltóság is sorban álltak, hogy rendeljenek a nemcsak praktikus, de olcsó járműből, mely sportmotor kivitel mellett oldalkocsis és furgon változatban is készült.
Már az első Méray motorkerékpár modellek is korukat megelőző újításokkal – pl. háromszögváz, külön olajtartály, dőlt henger – rendelkeztek. Egy korabeli lapban Méray-Horváth Lóránd így nyilatkozott sikerük titkáról: Eredményeink kulcsát ma is abban látom, hogy sikerült a külföldi újításokat megelőznünk és sikerült a magyar gyáriparnak olyat előállítania, amelyet a külföld csak később hozott piacra.
A Méray Motor 1934-ben megállapodott az osztrák Steyr-Austor-Daimler-Puch Művekkel, hogy 200 köbcentis ikerdugattyús, 6 lóerős Puch motorokkal szerelt motorkerékpárokat gyártanak. Ezen motorok gyártásának és magának a vállalatnak is aztán a II. világháború vetett véget, amikor haditermelésre kellett átállniuk. A Méray Motorkerékpárgyár a szovjet hadseregnek javította a járműveit, ám 1948-ban végleg bezárt a cég.
Több helyen is olvastam, hogy tábla őrzi a Városmajor u. 10. számú ház falán az egykori Méray motorkerékpár műhely emlékét, de én már nem találtam ott a táblát, csak egy bevakolt téglalap alakú foltot az ajtó mellett. Lehet, hogy valamikor volt itt egy emléktábla, ami Isten tudja kinek szúrta a szemét, hogy le kellett kerülnie a falról. Ennek még utánajárunk…
2020. január 21., kedd
2019. április 12., péntek
Az első Weiss Manfréd veterán motorkerékpár
2019. január 24., csütörtök
2019. január 17., csütörtök
2019. január 6., vasárnap
Pannónia projekt / Folytatás a posztban
Pannónia projekt | 1. rész | Kezdjük a szétszerelést
Pannónia projekt | 2. rész | Blokk lepucolása
Pannónia projekt | 3. rész | Megvan a főváz!!
Pannónia projekt | 4. rész | HÁZI MOTORÁLLVÁNY elkészítése!
Pannónia projekt | 5. rész | Csomagok érkeztek!
Pannónia projekt | 6. rész | Első villa kiszerelése
Pannónia projekt | 7. rész | Elemek csiszolása
Pannónia projekt | 8. rész | Kezdjük az összeszerelést!
Pannónia projekt | 9. rész | Blokk beszerelése!
Pannónia projekt | 10. rész | Működik a motor!!!
2019. január 5., szombat
Megfizethető motorral támad fel sokak kedvence, a Jawa
2018. október 10., szerda
Mátra, amire büszkék lehettünk
A legjobb magyar motorok- a motorkerékpár-gyártás, múltja és bukása hazánkban
2018. október 5., péntek
Így készültek az első kétkerekű Csepelek / Folytatás a posztban
A második világháború éveiben harckocsikat és terepjárókat is gyártó üzemet 1946-ban államosították, két évvel később pedig megszületett a Csepeli Motorkerékpárgyár nevet felvett üzemegység első terméke, a korábbi száz köbcentiméteres modell korszerűsített, immár háromfokozatú váltót és saját korában korrekt teljesítményt nyújtó lemezvillát kapott típusa, a még Weiss Manfréd-logókat magán viselő,
“Tisztában vagyunk az ár körüli panaszokkal. Egyelőre azonban nem tehetünk semmit ennek megváltoztatására. A legfőbb ok, amiért drágák a kismotorok az, hogy a kismotor-gyártás egészen új iparág. Most kellett berendezkedni a készítésre. Hosszas kísérleteket kellett folytatni, amíg az előállításhoz hozzákezdhettünk és új berendezéseket kellett vásárolni. Mindezeket a költségeket valahol be kellett hozni. Baj az is, hogy eddig nem tudtunk olyan nagy szériát gyártani, hogy a felmerült költségeket elég sok részre osszuk szét. Drága a nyersanyag is, amelynek nagyrészét külföldről kell behozni és a kapitalista országok természetesen nagy profitot akarnak exportjukból lefölözni. A kismotor árának több, mint egynegyed része a benne lévő nyersanyag költsége. A munkabér egészen elenyésző. Drágák a motor felszereléséhez szükséges anyagok, az elektromos berendezések és a gumi is. […] Őszintén meg kell mondanunk azt is, hogy a világpiaci árhoz arányítva nem is olyan drága a magyar kismotor.”
“Nem volna helyes eltagadni, hogyha igazán jó magyar motort akarunk, ezért nekünk is áldozatokat kell hozni. És hogy ez az áldozat a lehetőséghez képest a legkisebb legyen, amelyet még a magyar dolgozó is meg tud hozni, ez lesz a feladata a most megalakult műszaki bizottságnak.”