2018. szeptember 16., vasárnap

Tíz bizarr törvény a középkorból, amely szerencsére ma már nem keseríti életünket

A gyakran kegyetlen középkori büntetések mögött néha egészen különös bűntények álltak. Volt, akit az öltözete miatt ítéltek el és volt, aki engedély nélküli házasság miatt bűnhődött. A bálnarablás mellett tilos volt a labdarúgás, de teniszezni is csak karácsony napján volt szabad. Következzen tíz bizarr törvény a középkorból.
Tíz bizarr törvény a középkorból, amely szerencsére ma már nem keseríti életünket

Ha jót akarsz magadnak, nem felejted el megmosni a jószágokat

A magyar népi emlékezetben is számos példáját találhatjuk a nép fölött basáskodó földesúr alakjának, elég csak Ludas Matyi és Döbrögi esetére, vagy éppen az öntelt gyevi bírót álruhában megleckéztető Mátyás király történetére. Akadékoskodó nagyurakból azonban a középkori Anglia sem szenvedett hiányt. Az 1200-as évekből például ismerünk egy esetet, amikor a földesúr azért büntette meg jobbágyait, mert azok nem tisztították meg az uraság juhait.

A tenisz az urak sportja

Egy 1495-ös törvény minden nem-arisztokrata férfi számára megtiltotta, hogy teniszezzen. A manapság meglehetősen igazságtalannak tűnő előírás támogatói azzal érveltek, hogy a játék káros hatással lehet a dolgozó emberekre és a szolgákra, mivel nem csak eltereli a figyelmüket a fontosabb dolgokról, de még a szerencsejátékra is könnyen rá lehet szokni miatta. A törvény érdekessége volt, hogy karácsony napjára feloldották a szigorú tiltást – igaz, egy fontos megkötéssel: a közemberek ekkor sem a szabadban, csak uraik házán belül teniszezhettek.

A gyümölcskosár pogány szokás

A frissen keresztény hitre tért népeknél gyakran találkozunk a korábbi pogány szokások ellen irányuló törvényekkel. Így például Magyarországon a 11. században tilos volt pogány „divat” szerint kopaszra borotválni a fejet, és a hajat mindössze három varkocsba összefonva meghagyni – amint azt például a pogánylázadást vezető Vata tette. Az 1500-as években azonban általában már meglehetősen idejétmúltnak tekintették az efféle előírásokat.
Nem így volt azonban ezzel Thomas Cromwell kancellár, VIII. Henrik angol király jobbkeze és reformjainak egyik legfőbb megszervezője. Ő ugyanis meg volt győződve arról, hogy az Angliában ma is közkedvelt kis, gyümölccsel töltött piték egy ősi, pogány szokás továbbélését jelentik a nép körében, ezért szigorúan megtiltotta annak fogyasztását. Az angolok szerencséjére mindössze másfél évszázadig kellett tartózkodniuk kedvenc finomságuktól, hiszen az 1660-ban trónralépő II. Károly végül eltörölte a gyűlöletes törvényt.

Bálnát lopni szigorúan tilos

A bálnahalászatot szabályozó törvények gyökerei ugyancsak a középkorra nyúlnak vissza, bár ekkoriban valószínűleg nem a környezetvédelmi szempontok motiválták az ilyesfajta rendelkezéseket. Mindenesetre a középkori angol törvények szerint a partra sodródott bálnák kivétel nélkül a királyi udvar tulajdonát képezték, így azokat szigorúan tilos volt elmozdítani vagy feldarabolni és a húsukat elvinni.

Amikor nem csak a szurkolók verekedtek

Manapság ha focimeccsen járunk, szerencsére csak ritkán láthatunk erőszakot a pályán, hiszen a szabályok nagyon szigorúan büntetik már az ellenféllel szembeni testi sértés puszta szándékát is. Más volt a helyzet azonban a középkorban, hiszen bár a mai labdarúgásra emlékeztető játékok már akkor is népszerűek voltak, a modern szabályoknak még nyoma sem volt. Így egy-egy, a városi utcákon játszott mérkőzés valóságos háborús pusztítással ért fel a környék számára. Az eldurvuló játék sokszor nem csak anyagi károkkal, hanem akár halálos áldozatokkal is járhatott. 1314-ben ezért Angliában teljesen betiltották napjaink legnépszerűbb sportágát.

Azé a felelősség, aki megtalálta

Amikor még nem épült ki a modern társadalmak egyik alapjául szolgáló bűnüldözési rendszer, általában mindenkitől szigorúan elvárták, hogy vegye ki a részét egy-egy bűntény felderítésében. Jó példa erre egy 1241-es törvény, amely előírta, hogy ha valaki egy holttestre bukkan, akkor azt köteles volt azonnal jelenteni a bíróság felé és részletesen beszámolni a körülményekről. Amennyiben ezt elmulasztotta, akkor nem csak ő, hanem könnyen az egész falu bajba kerülhetett.

Döglött menyétet hordani a gazdagok kiváltsága

A középkori Európában gyakran találkozhatunk olyan előírásokkal, amelyek azt részletezték, hogy a különféle vagyoni csoportokhoz tartozó emberek pontosan milyen öltözéket viselhettek. A gazdagok jellemzően tetszésük szerint öltözködhettek, az alsóbb rétegek azonban el voltak tiltva a nemesség körében divatos ékszerek és ruhadarabok viseletétől.
Így például az 1500-as években, Itáliában külön törvény tiltotta, hogy közemberek viseljék a korszak valószínűleg legbizarrabb ékszerét, a cibellinót. A cibellino tulajdonképpen egy döglött – a menyétfélék családjába tartozó – coboly teteme volt, amelynek fejét és lábait drágakövekkel, láncokkal és egyéb ékszerekkel díszítették. Bármilyen hihetetlen, ezt tényleg tiltani kellett.

Ha tüntetni mész, viseld a következményeit

A zavargások és tüntetések nem voltak idegenek a középkori világtól sem, és ahogy egy korabeli focimeccs, úgy ezek az események is nagyon könnyen erőszakba torkollhattak. Nem meglepő talán az sem, hogy a „karhatalom” sem feltétlenül igyekezett tiszteletben tartani – az akkoriban természetesen még nem megfogalmazott – emberi jogokat. Így például, ha gyilkosság történt és az elkövetőt nem tudták egyértelműen azonosítani, akkor a hatóságok a korabeli törvények szerint találomra kiemelhettek hét embert a tömegből, akik esetében aztán válogatott, nem éppen fájdalommentes módszerekkel igyekeztek meghatározni, hogy vajon ők követték-e el a bűntényt.

Ha a Parlament épületében jár, legyen szíves tartózkodni a meghalástól

Egy 2007-es szavazáson a világtörténelem legostobább törvényének választották azt a rendelkezést, amely szigorúan megtiltja, hogy valaki meghaljon, amikor éppen a brit parlament épületében tartózkodik. A helyzetet azt teszi igazán bizarrá, hogy a törvény nem csak egy középkori kuriózum, hanem a mai napig életben van. Sőt, bármilyen hihetetlen, még racionális magyarázat is van rá, hogy miért nem törölték el. Egy másik – ezzel egyébként meglehetősen ellentétes – szabály szerint, televízióban közvetített állami temetés jár mindazok számára, akik a brit Parlamentben vesztik életüket. A meghalást tiltó törvény így lényegében annak megakadályozására szolgál, hogy az emberek haldokló rokonaikat a parlamentbe vigyék meghalni egy ingyenes és látványos temetés reményében.

Házasodni csak a földesúr engedélyével szabad

Ahhoz, hogy a középkorban egy jobbágy házasságot köthessen nem csak kettő, hanem három „boldogító igenre” volt szükség. Amennyiben ugyanis valaki a földesura beleegyezése nélkül házasodott meg, úgy szigorú büntetésre számíthatott emiatt. Még nehezebb helyzetben voltak a megözvegyült asszonyok, akik gyakran kénytelenek voltak rövid időn belül újra férjhez menni – az uruk választása szerint.

2018. szeptember 15., szombat

Alkoholtól a vesztegzárig: 10 érdekesség a középkorból

A középkort (5-15.sz.) gyakran az emberiség történelmének egyik sötét periódusaként emlegetik, pedig rengeteg felfedezés és találmány fémjelzi ezt az időszakot is. A már létező technológiák továbbfejlesztése mellett több keleti vívmány is ekkor vált ismertté a nyugati világban. 

Ekétől az alkoholig

Nehézeke, i.sz. 5. sz. 
Az első ekéknél a barázda mélysége attól függött, hogy a szántást végző ember mennyire képes az ekét lenyomni. Ezek a törékeny ekék teljesen alkalmatlanok voltak a keményebb észak-európai föld megművelésére. Később a csiga helyett már kereket használtak, amely lehetővé tette az eke súlyának növelését, és a vaspapucsos eke alkalmazását. 600 körül az újfajta nehézeke nagyobb termést és jelentős népesség-növekedést eredményezett.

Dagálymalmok, i.sz. 7. sz.
A dagálymalom a vízimalom egyik formája, amelyet az apály és dagály váltakozása hajt. Az öblök mentén gátakat emeltek zsilipekkel, vagy a folyótorkolatok egy részét alakították gyűjtőmedencévé. Az érkező dagály kinyitotta a kapukat, és megtöltötte a mögötte lévő területet. Amikor az ár visszavonult, a kapuk automatikusan bezáródtak, és a víz csak a malomkeréken keresztül tudott utat törni magának. A legkorábbi ismert dagálymalom 787-ből az észak-írországi Strangford Lough szigetén lévő Nendrum kolostorból származik. Az itteni malomkövek átmérője 830 mm, vízszintes kerék teljesítménye pedig 7/8HP volt. Egy 619-ből származó malom maradványai is előkerültek már.

Homokóra, i.sz. 9. sz.
A homokóra a tengeri időmérés egyik megbízható eszköze volt, ezért sokan úgy vélik, hogy egészen a 11. századig használták, amikor már a mágneses iránytűt is bevetették a tengeri navigációban. Ennek ellenére egészen a 14. századig nincs bizonyíték a létezésére. Ekkor, 1328-ban Ambrogio Lorenzetti képén jelenik meg elsőként. A legkorábbi írásos feljegyzések is ebből a korszakból származnak, főleg a hajóleltárokból. A 15. századtól már széles körben használják: a tengeren, templomokban, az iparban és a konyhában. A homokóra volt az első megbízható, újrafelhasználható és meglehetősen pontos időmérő. Ferdinánd Magellán hajónként 18 homokórát vitt magával Föld körüli útjára. A hajóapród feladata volt a homokóra megfordítása, és az idők lejegyzése a hajónaplóba. A navigációhoz az időt mindig délhez viszonyították, amikor a Nap a zentjén állt.

Olvasztókemence, 12. sz.
Nyugaton a legrégebbi olvasztókemencéket a svájci Dürstelben, a németországi Märkische Sauerlandban és a svéd Lapphyttannál készítették. Ez utóbbi 1150 és 1350 között üzemelt. A svéd Järnboås tartományban lévő Noraskogban talált maradványok még ennél is korábbról, valószínűleg 1100 tájáról származnak. Bizonyos technikai ismeretek a ciszterci szerzetesek révén terjedtek el, mivel a ciszterciek jól értettek a fémmegmunkáláshoz. "Minden rendháznak saját gyára volt, gyakran olyan nagy maga a kolostor. A különböző masinákat vízierővel üzemeltették"- mindja Jean Gimpel a ciszterciek magas szintű műszaki tudásáról. A vasércet a szerzetesek adományként kapták a vas kiolvasztásához szükséges kohóval együtt, majd a fölösleget eladták. A 13. és 17. sz. között a franciaországi Champagne-ban a ciszterciek voltak a legfőbb vasgyártók. A kohókban visszamaradt, foszfátban gazdag salakot trágyaként felhasználták a mezőgazdaságban.

Szeszes ital, 12. sz.
A desztillálás első nyomai az i.e. 4. évezredből, Babilóniából származnak. Speciális agyagedényeket használtak a természetes hűtéssel desztillált alkoholkivonat tárolására, amely a különbző parfümök adalékanyagaként szolgált. Nem valószínű azonban, hogy ez a módszer lényeges szerepet játszott volna az eljárás kialakulásának történetében. A "mongol stílusú" fagyasztó desztillációt az i.e. 7. században már használták Közép-Ázsiában. Az alkoholos italt lefagyasztották, és így távolították el a vízkristályokat. A fagyasztás nélküli alkoholdesztillációhoz szükséges hűtőberendezést az iszlám alkimisták találták fel a 8-9. században. Dzsabir (Geber) ibn Hajjan (721-815) használt először desztilláló lombikot. Megfigyelte, hogy az ily módon felhevített bor gyúlékony gőzt fejleszt, amelynek "kevés haszna van, de a tudomány számára nagy jelentőséggel bír".


Szemüveg és vesztegzár

Szemüveg, 13. sz.
1268-ban Roger Bacontől származik az első feljegyzés az optikai célokra használt lencsékről, de a keretes nagyító lencsét már mind Európában, mind Kínában használták ebben az időben, és máig vita folyik arról, hogy ki kitől is vette át a találmányt. Európában először Itáliában jelent meg a szemüveg, bevezetését a fireznzei Alessandri di Spinának tulajdonítják. Az első szemüvegábrázolás Tommaso da Modena Hugó bíboros című, 1352-ben festett képén látható. Domenico Ghirlandaio 1480-ban készített Szent Jeromos című festményén az asztalról szemüveg lóg le, így Szent Jeromos lett a szemüvegkészítők védőszentje. Az első lencsék domborúak voltak a távollátás korrigálására. A rövidlátásnál használt homorú lencsék első ábrázolása Rafael 1517-es X. Leó pápa című festményén található.

Mechanikus óra, 13. sz.
A mechanikus óra eredete ismeretlen; az első szerkezeteket valószínűleg kolostorokban használták a szerzeteseket imára hívó harangozásnál. Az első igazi mechanikus órák nagy, súlyhajtással működő szerkezetek voltak, amelyeket tornyokban helyeztek el. Csak az órákat ütötték, nem rendelkeztek mutatóval és számlappal. A legrégebbi, 1386-ból származó angol mechanikus óra a Salisbury székesegyházban található. A2 1389-ben, a franciaországi Rouenben felállított óra még ma is létezik. Az angliai Wells székesegyház óráját a londoni Tudománytörténeti Múzeumban őrzik.

Rokka, 13. sz.
A rokkát valószínűleg Indiában találták fel, bár eredete a homályba vész. Európába közel-keleti közvetítéssel került a középkorban. A kézi fonást váltotta fel, amelynek során a gyapjúszálakat egyenként tekerték fel egy orsóra, összesodorták, majd egy másik orsóra tekerték. A gépesítés első lépése az orsó vízszintes elhelyezése volt úgy, hogy egy kézzel hajtott kerék és egy kötél segítségével forgatni lehessen. A gyapjúszálakat tartó rokkát a bal kézben tartották, miközben a jobb kézzel lassan hajtották a kereket. A megfelelő sodratot úgy lehetett elérni, hogy a szálat ferdén tartották.

Gutenberg nyomdagépe, 15.sz.
A mozgatható nyomóelemeket és a papírt ugyan Kínában találták fel, de a nyomtatás gépesítése Európában történt. Johannes Gutenberg nyomdagépét először egy 1439-es strassburgi perben említik (igen hiányosak a források annak alátámasztására, hogy Laurens Janszoon Coster találta volna fel a nyomdagépet). A nyomdagép feltalálása nyilvánvalóan a középkori papírnyomtatásra, illetve az ezt megelőző, ókori bor és olíva módszerre alapszik. Csaknem 300 évig változatlanul használták, kapacitása óránként 250 lap volt.

Vesztegzár, 14. sz.
A vesztegzárat a 14. században alkalmazták először Velencében, amikor világossá vált, hogy a járványokat a keletről érkező hajókon keresztül hurcolják be a városba. Rendeletet adtak ki, hogy a hajókat egy bizonyos időre el kell ülöníteni, hogy kiderüljön, hoztak-e magukkal valamilyen betegséget, illetve hogy megakadályozzák a fertőzést. Az elkülönítés először 30 (trentina), majd később már 40 (quarantina) napig tartott. Az időtartam megállapításának alapja állítólag az az idő, amennyit Mózes és Jézus töltött egyedül a sivatagban. Velence 1423-ban állította fel az első lazarettót vagy karanténállomást a város közelében fekvő egyik szigeten. Ez a rendszer terjedt el aztán a többi európai országban is, és alapozta meg a karanténellenőrzés gyakorlatát.

A Monarchia hadihajója által Kínában zsákmányolt ágyúk is állnak a Budai Várban

A századforduló boxerlázadásának közepén zsákmányolt, már akkor is több mint kétszáz éves fegyverek ma a Hadtörténeti Múzeum előtt állnak.

A Hadtörténeti Múzeum tömbje előtt találkozunk az Osztrák-Magyar Monarchia történetének legfurcsább epizódjából származó fegyverekkel:
a Monarchia ugyanis tizenhat éven át saját gyarmataként tekintett a Peking szomszédságában álló, ma tizenötmilliós Tiencsin száznyolc hektáros egykori belvárosára.
A  Monarchia a népfelkeléssé erősödő, boxerlázadásként elhíresült polgárháború miatt ötszáz tengerésszel és négy páncélos cirkálóval avatkozott be az eseményekbe, a harcok lezárulása után pedig a némi túlzással háromszög alakú, sűrűn lakott negyedet kapta meg viszonzásként, majd formálták azt át az európai igények szerint.
Peking a kép tetején, szaggatott vonallal jelölve Tiencsin / Fotó: CSK
 Arról azonban nem esik szó, hogy a hajók egyike, a Mária Teréziáról elnevezett, 1895-ben szolgálatba álított, de már akkor is korszerűtlen SMS Kaiserin und Königin Maria Theresiasikeresen zsákmányul ejtett két, feltűnően szép kínai ágyút, sőt, azzal haza is tudott térni.
Fotó: Joadl / Wikimedia Commons

A Pej-tang erődnél 1900-ban elcsípett, 13,7, illetve 12,5 cm-es bronz ágyúcsövek fegyverek először jó eséllyel a császári kincstárba kerültek, majd a száz évvel ezelőtt alapított Hadtörténeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.
sdr
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Ezen a harmincas évekbeli fotón például már jól látszanak a múzeumnak ma is otthont adó épület előtt, a könnyebb megtekinthetőség kedvéért kerekeken állva:
Helyzetük azóta sem változott sokat: egy időre az épület Kapisztrán téri oldalára kerültek, egy évvel ezelőtt azonban elfoglalták mai helyüket a főbejárat előtt.
A 4,4 méter hosszúra nyúló, közel három és fél tonnát nyomó ágyúk a boxerlázadás idején egyébként már rég múzeumba illettek, hiszen zsákmánnyá válásukkor már több mint kétszáz évesek voltak:
azokat a feliratuk szerint ugyanis a kínai hadsereget egy csapásra jóval erősebbé tevő, az európai asztronómiai ismereteket a Távol-Keletre szállító belga jezsuita hittérítő, Ferdinand Verbiest (kínai nevén Nan Huaj-zsen, 1623-1688) tervei szerint 1689-ben öntötték Pekingben.
sdr
Az ágyúk egyikének mandzsu felirata / fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A Verbiest segítségének köszönhetően megszületett százharminckét ágyú közel nem mindegyiket szánták a harctérre – a Várban lévő két példányt például egészen biztosan nem, díszítettségük miatt ugyanis biztosra vehető, hogy azokat legfeljebb különböző ünnepi alkalmakkor használták.
Fotó: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény / Fortepan, 1970

Közel százhúsz éve már senki sem sütötte el őket, sőt, a legtöbben azt sem tudják, hogy nem csak Kőbánya szélén, de a Várnegyedben is találkozhatunk egy darabka Kínával.

2018. szeptember 14., péntek

ŐSZI VÁRTÚRÁK MAGYARORSZÁGON - IRÁNY AZ 5 LEGSZEBB HAZAI VÁR!

Tudod, hogy melyik várat építette egyetlen ember? Hogy melyik nem került török kézre? És azt, hogy melyik áll Magyarország hét természeti csodájának egyikén? Idén ősszel kirándulj el az ország legizgalmasabb váraihoz és deríts fényt a múltjukra!

Az egykor dicsőséges váraknál jobb mesélőt keresve sem találsz. Használd ki a hűvös, őszi napokat és keresd fel Magyarország legérdekesebb várait, ahol sokat megtudhatsz a letűnt korokról - hősi csatákról,végvári mindennapokról és legendákról. 

A székesfehérvári Bory-vár

A Bory-várat csak a hitvesi szerelem és a művészi álmok váraként emlegetik. Az épületen Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök saját tervei alapján negyven nyáron keresztül dolgozott. Az építkezést a szobraival keresett összegekkel tudta finanszírozni.
A Bory-várat szobrok és műalkotások díszítik.
A Bory-várat szobrok és műalkotások díszítik.Fotó: Shutterstock
A munkába az első világháború után kezdett bele, amit egészen haláláig tökéletesített saját két kezével, ritkán vett csak igénybe segítséget. A várhoz hét torony és harminc helyiség tartozik, amelyekben szobrok, képek, régiségek és műtárgyak találhatók. A százoszlopos udvarban pedig a magyar történelem híres alakjai sorakoznak fel.
Jegyárak: A felnőtt belépő 1500, a diák 6-tól 26 éves korig és a nyugdíjas 62-től 70 éves korig 700 forint. 6 éves kor alatt, 70 éves kor felett, valamint pedagógusként a belépés ingyenes.
Nyitvatartás: Október 27-ig 9-től 17 óráig, október 28-tól 9-től 16 óráig tart nyitva a vár.

Szigligeti vár

A Balaton északi partján immár 750 éve áll mezők és hegyek között a szigligeti vár, ami kivételes módon sosem került török kézre, katonáinak 150 éven keresztül sikerült megőrizniük. Később a Habsburgok pusztították el, felrobbantották a falait. A vár most ezeknek a letűnt koroknak állít emléket berendezett termeivel és kiállításaival. Helyet kapnak itt harcászati, solymász- és táncbemutatók is. Sőt, a szerencsések még valódi ágyúdörgést is hallhatnak.
A szigligeti várból gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra.
A szigligeti várból gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra.Fotó: Shutterstock
Jegyárak: A felnőtt belépő 600, a gyerek 6-tól 16 éves korig 400 forint.
Nyitvatartás: Szeptemberben 9-től 18 óráig, októberben 17 óráig, novembertől februárig pedig 16 óráig tart nyitva.

Füzér Vára

A füzéri vár lélegzetállító környezetben, a Zemplén-hegységben lelt otthonra még a tatárjárás előtt, a 13. század elején. A vulkáni várhegy Magyarország hét természeti csodájának egyike. Az épület falai egykor a Szent Koronát is őrizték. Az elmúlt években komoly felújításon esett át, így lett az egyik legizgalmasabb vármúzeum korhűen berendezett termeivel. Ha Füzér Várát tűzöd ki úti célodul, hegymászásra is készülj, de hidd el, a látvány megér egy kisebb túrát.
Jegyárak: A felnőtt belépő 2000, a diák és a nyugdíjas jegy 1500 forintba kerül.
Nyitvatartás: Szeptember 1-től október 23-ig minden nap 10-től 18 óráig, március 14-ig pedig hétfő kivételével minden nap 10-től 16 óráig várják a látogatókat.

Gyulai vár

A 600 éves gyulai vár a Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki téglavára. Török kézre 63 napos ostrom után került 1566-ban. Később gazdasági célokra használták, pálinka- és sörfőző is helyet kapott benne.
Ha megfordulsz a gyulai várban, nem hagyhatod ki a mellette található Almásy-kastélyt sem.
Ha megfordulsz a gyulai várban, nem hagyhatod ki a mellette található Almásy-kastélyt sem.Fotó: Shutterstock
A vár feltárását 1950-ben kezdték meg, azóta pedig nem csak a vármúzeumnak ad otthont: különböző rendezvények során megelevenedik az egykori várbéli élet, begyújtják a kemencét, kenyeret sütnek, korongoznak. Ha érdekel a kastélyok világa is, látogasd meg a mellette található, az országban egyedülálló, interaktív Almásy-kastélyt is!
Jegyárak: A normál jegy 1800, a csoportos 10 főtől 1700, a kedvezményes jegy pedig 900 forint. Ha az Almásy-kastély is érdekel, válthatsz csomagban is belépőt.
Nyitvatartás: Keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig tart nyitva.

Egri vár

Az egri vár rengeteg látnivalót rejt, amit akár idegenvezető segítségével is felfedezhetsz. Ellátogathatsz a Gótikus Püspöki Palotába, ahol Dobó István az egriek stratégiáit tervezte meg, a Kazamatákban a végváraktól tudhatsz meg többet, az egykori kápolnában, a Hősök termében találhatod Dobó István síremlékét, a Panoptikumban az Egri csillagok története elevenedik meg, a pincében a Börtönkiállítást nézheted meg, a Kálvária-dombról pedig a városra és a Bükkre nyílik kilátás.
Az egri várban számtalan látnivaló vár.
Az egri várban számtalan látnivaló vár.Fotó: Shutterstock
Jegyárak: Felnőtt jegyet 1700 forintért, kedvezményes belépőt 850 forintért válthatsz. A Panoptikumba teljes áron 500, kedvezményesen 350 forintért léphetsz be.
Nyitvatartás: A bár november 4-ig 8-tól 22 óráig, december 31-ig pedig 18 óráig tart nyitva.

2018. szeptember 10., hétfő

királylánynak lenni valójában nagy szívás volt

Minden kislány álma, hogy bárcsak egyszer királylány lehetne. Pedig ha tudnák, hogy milyen sorsuk volt például a Habsburg család lányainak, egy percig sem álmodoznának erről.

Királyi családba születni sajnos a legtöbb esetben garantáltan boldogtalan életet jelentett.
Házasság a dinasztia fennmaradása érdekében
A Habsburgok házasságpolitikáját kiválóan összefoglalja a híres idézet: "Háborúzzanak csak mások, te, boldog Ausztria, házasodj! Mert amit másoknak Mars isten ad, azt neked Venus uralma nyújtja." Vagyis a dinasztikus házasságok hátterében egyáltalán nem a szerelem, hanem a politikai számítás és a terjeszkedés vágya állt. Így szerezték meg a XV. században Burgundiát, Spanyolországot, majd Csehországot és Magyarországot is. (Magyarország megszerzését dupla házassággal biztosították be: 1521-ben I.Ferdinándot és Jagelló Annát, illetve Anna testvérét, a mi II. Lajosunkat házasították össze Habsburg Máriával. Persze, azért egy kicsit még Magyarország birtoklásáért harcolni kellett.)
Mária Terézia és gyermekei
Házasság a legfelsőbb körökből
Persze egy Habsburg akárkivel nem házasodhatott össze. A jövendőbelinek minimum a főnemességhez kellett tartoznia, és igazolnia kellett hetedízig, hogy ősei főnemesek voltak. Az előkelő származásnak ez az alapelve azonban minimumra csökkentette a választékot. Így aztán két lehetőség maradt: házasság a családon belül vagy európai dinasztiákból. Ez utóbbi lehetőséget a reformáció tovább szűkítette, ugyanis a protestáns dinasztiák rögtön kiestek.
A rokonok közötti házasság nem volt ritka, bevett szokás volt elsőfokú unokatestvéreket összeboronálni, esetleg a nagybácsit az unokahúggal összeházasítani. Persze hivatalosan az egyház tiltotta a vérrokonok házasságát, ám a pápa kiadhatott ún. diszpenzációt, amellyel az egyház szemében rögtön elfogadhatóvá lett a házasság. A pápai kegyet egy csinos összeggel könnyen meg lehetett vásárolni, így viszont a pápa befolyásolni tudta az európai uralkodók politikáját. Az engedékenység eredményeként a XVI-XVII. században a Habsburgok spanyol és osztrák ága között keresztül-kasul szövődtek házasságok, aminek tragédiák sora lett az eredménye: infantilis, elmebeteg, testi fogyatékossággal, meddőséggel, nemzésképtelenséggel küzdő Habsburg sarjak.
I. Lipót magyar király (1640-1705) Kép: wikipedia
Ha belegondolunk, ez a házasságpolitika a királylányokra nézve súlyos következményekkel járt. Mivel a házasságkötés oka mindig politikai érdek volt (területszerzés, egy béke megpecsételése), az érintett kislányoknak egyáltalán nem volt beleszólásuk abba, hogy kivel kötötték össze az életüket. Sajnos sokszor előfordult, hogy olyan férj mellett kellett leélniük az életüket, akit még csak nem is kedveltek. Ezek a királyi kislányok bizonyos értelemben előkelő babák voltak, akiket azért hoztak létre, hogy hosszas diplomáciai tárgyalás után már néhány éves korukban elküldjék őket egy nagyon távoli királyi udvarba, ahonnan a legtöbb esetben soha többé nem térhettek haza.
Amikor megérkeztek új otthonukba, aminek sem a nyelvét, sem a szokásait nem ismerték, amikor már valamelyest felserdültek, befektették őket a férjük ágyába, többnyire a fél királyi udvar végignézte, hogy valóban elhálják-e a házasságot. A férj lehetett akár 20-30 évvel is idősebb, lehetett olyan ronda mint egy majom, esetleg elmebeteg vagy nemzésképtelen, a lánynak ki kellett bírni a dolgot. A feladata ettől kezdve az volt, hogy annyi utódot szüljön a férje dinasztiájának, amennyit bír, és próbálja meg túlélni a szüléseket. Mindeközben tisztában volt azzal, hogy a férje sem szereti, a boldogságot más hölgyek ágyában keresi. A Habsburgok javára írható, hogy náluk nem alakult ki metresszek olyasfajta intézménye mint a francia királyi udvarban, ahol a szeretők nyíltan komoly politikai hatalmat gyakoroltak az udvarban. Bécsben és Madridban a szeretőt a legritkább esetben vitték be a királyok a saját otthonuk falai közé, és nyilvánosság előtt sem mutatkoztak vele.
Annyi öröm azért jutott a királynéknak, hercegnőknek, hogy számolatlanul szórhatták a pénzt ünnepségekre, vadászatokra, bankettekre, vagy belemenekülhettek nagy zabálásokba. Ha sikerült túlélniük a férjüket, kiskorú fiuk helyett régensként kormányozhattak. Valójában azonban életük nagy részét aranykalitkába zárva élték, ahol nem volt más, csak gyerekszülés, reprezentáció, csillogás, pompa, unalmas kötelességek és magány. Szeretetet, szerelmet ők is csak titkos szeretők karjaiban lelhettek.
Mária Terézia spanyol infánső, I. Lipót felesége Kép: wikipedia
királylányokat, hercegkisasszonyokat gyakran már pelenkás korukban eljegyezték, és még félig gyerekként meg is tartották az esküvőt serdületlen fiúkkal, aggastyánokkal, utált nagybácsikkal. Olyan is előfordult, hogy egyszer az egyik kis Habsburg-hercegnőt egy még meg sem született gyermekkel jegyeztek el, bízván abban, hogy amikor megszületik, fiú lesz. Ha egy lány az eljegyzését követően meghalt, az egyik lánytestvére állt a helyébe, és ő ment hozzá elhalt húga, nővére jövendőbelijéhez.
A lányokat születésükkor sem fogadta túl nagy lelkesedés, bár azért kicsit örültek neki, végül is férjhez adható gyereket jelentett. De hogy milyen keveset értek a lányok a Habsburg családban, arra jól rávilágít I. Lipót császár megjegyzése, amit lánya halála után tett: "Ha fiú lett volna, mint ahogy annak kellett volna lennie, akkor most nagy fájdalmat okozott volna, de egy lányt kevésbé gyászolunk."
Nos, akar még valaki királylány lenni?

Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...