A gyakran kegyetlen középkori büntetések mögött néha egészen különös bűntények álltak. Volt, akit az öltözete miatt ítéltek el és volt, aki engedély nélküli házasság miatt bűnhődött. A bálnarablás mellett tilos volt a labdarúgás, de teniszezni is csak karácsony napján volt szabad. Következzen tíz bizarr törvény a középkorból.
Ha jót akarsz magadnak, nem felejted el megmosni a jószágokat
A magyar népi emlékezetben is számos példáját találhatjuk a nép fölött basáskodó földesúr alakjának, elég csak Ludas Matyi és Döbrögi esetére, vagy éppen az öntelt gyevi bírót álruhában megleckéztető Mátyás király történetére. Akadékoskodó nagyurakból azonban a középkori Anglia sem szenvedett hiányt. Az 1200-as évekből például ismerünk egy esetet, amikor a földesúr azért büntette meg jobbágyait, mert azok nem tisztították meg az uraság juhait.
A tenisz az urak sportja
Egy 1495-ös törvény minden nem-arisztokrata férfi számára megtiltotta, hogy teniszezzen. A manapság meglehetősen igazságtalannak tűnő előírás támogatói azzal érveltek, hogy a játék káros hatással lehet a dolgozó emberekre és a szolgákra, mivel nem csak eltereli a figyelmüket a fontosabb dolgokról, de még a szerencsejátékra is könnyen rá lehet szokni miatta. A törvény érdekessége volt, hogy karácsony napjára feloldották a szigorú tiltást – igaz, egy fontos megkötéssel: a közemberek ekkor sem a szabadban, csak uraik házán belül teniszezhettek.
A gyümölcskosár pogány szokás
A frissen keresztény hitre tért népeknél gyakran találkozunk a korábbi pogány szokások ellen irányuló törvényekkel. Így például Magyarországon a 11. században tilos volt pogány „divat” szerint kopaszra borotválni a fejet, és a hajat mindössze három varkocsba összefonva meghagyni – amint azt például a pogánylázadást vezető Vata tette. Az 1500-as években azonban általában már meglehetősen idejétmúltnak tekintették az efféle előírásokat.
Nem így volt azonban ezzel Thomas Cromwell kancellár, VIII. Henrik angol király jobbkeze és reformjainak egyik legfőbb megszervezője. Ő ugyanis meg volt győződve arról, hogy az Angliában ma is közkedvelt kis, gyümölccsel töltött piték egy ősi, pogány szokás továbbélését jelentik a nép körében, ezért szigorúan megtiltotta annak fogyasztását. Az angolok szerencséjére mindössze másfél évszázadig kellett tartózkodniuk kedvenc finomságuktól, hiszen az 1660-ban trónralépő II. Károly végül eltörölte a gyűlöletes törvényt.
Bálnát lopni szigorúan tilos
A bálnahalászatot szabályozó törvények gyökerei ugyancsak a középkorra nyúlnak vissza, bár ekkoriban valószínűleg nem a környezetvédelmi szempontok motiválták az ilyesfajta rendelkezéseket. Mindenesetre a középkori angol törvények szerint a partra sodródott bálnák kivétel nélkül a királyi udvar tulajdonát képezték, így azokat szigorúan tilos volt elmozdítani vagy feldarabolni és a húsukat elvinni.
Amikor nem csak a szurkolók verekedtek
Manapság ha focimeccsen járunk, szerencsére csak ritkán láthatunk erőszakot a pályán, hiszen a szabályok nagyon szigorúan büntetik már az ellenféllel szembeni testi sértés puszta szándékát is. Más volt a helyzet azonban a középkorban, hiszen bár a mai labdarúgásra emlékeztető játékok már akkor is népszerűek voltak, a modern szabályoknak még nyoma sem volt. Így egy-egy, a városi utcákon játszott mérkőzés valóságos háborús pusztítással ért fel a környék számára. Az eldurvuló játék sokszor nem csak anyagi károkkal, hanem akár halálos áldozatokkal is járhatott. 1314-ben ezért Angliában teljesen betiltották napjaink legnépszerűbb sportágát.
Azé a felelősség, aki megtalálta
Amikor még nem épült ki a modern társadalmak egyik alapjául szolgáló bűnüldözési rendszer, általában mindenkitől szigorúan elvárták, hogy vegye ki a részét egy-egy bűntény felderítésében. Jó példa erre egy 1241-es törvény, amely előírta, hogy ha valaki egy holttestre bukkan, akkor azt köteles volt azonnal jelenteni a bíróság felé és részletesen beszámolni a körülményekről. Amennyiben ezt elmulasztotta, akkor nem csak ő, hanem könnyen az egész falu bajba kerülhetett.
Döglött menyétet hordani a gazdagok kiváltsága
A középkori Európában gyakran találkozhatunk olyan előírásokkal, amelyek azt részletezték, hogy a különféle vagyoni csoportokhoz tartozó emberek pontosan milyen öltözéket viselhettek. A gazdagok jellemzően tetszésük szerint öltözködhettek, az alsóbb rétegek azonban el voltak tiltva a nemesség körében divatos ékszerek és ruhadarabok viseletétől.
Így például az 1500-as években, Itáliában külön törvény tiltotta, hogy közemberek viseljék a korszak valószínűleg legbizarrabb ékszerét, a cibellinót. A cibellino tulajdonképpen egy döglött – a menyétfélék családjába tartozó – coboly teteme volt, amelynek fejét és lábait drágakövekkel, láncokkal és egyéb ékszerekkel díszítették. Bármilyen hihetetlen, ezt tényleg tiltani kellett.
Ha tüntetni mész, viseld a következményeit
A zavargások és tüntetések nem voltak idegenek a középkori világtól sem, és ahogy egy korabeli focimeccs, úgy ezek az események is nagyon könnyen erőszakba torkollhattak. Nem meglepő talán az sem, hogy a „karhatalom” sem feltétlenül igyekezett tiszteletben tartani – az akkoriban természetesen még nem megfogalmazott – emberi jogokat. Így például, ha gyilkosság történt és az elkövetőt nem tudták egyértelműen azonosítani, akkor a hatóságok a korabeli törvények szerint találomra kiemelhettek hét embert a tömegből, akik esetében aztán válogatott, nem éppen fájdalommentes módszerekkel igyekeztek meghatározni, hogy vajon ők követték-e el a bűntényt.
Ha a Parlament épületében jár, legyen szíves tartózkodni a meghalástól
Egy 2007-es szavazáson a világtörténelem legostobább törvényének választották azt a rendelkezést, amely szigorúan megtiltja, hogy valaki meghaljon, amikor éppen a brit parlament épületében tartózkodik. A helyzetet azt teszi igazán bizarrá, hogy a törvény nem csak egy középkori kuriózum, hanem a mai napig életben van. Sőt, bármilyen hihetetlen, még racionális magyarázat is van rá, hogy miért nem törölték el. Egy másik – ezzel egyébként meglehetősen ellentétes – szabály szerint, televízióban közvetített állami temetés jár mindazok számára, akik a brit Parlamentben vesztik életüket. A meghalást tiltó törvény így lényegében annak megakadályozására szolgál, hogy az emberek haldokló rokonaikat a parlamentbe vigyék meghalni egy ingyenes és látványos temetés reményében.
Házasodni csak a földesúr engedélyével szabad
Ahhoz, hogy a középkorban egy jobbágy házasságot köthessen nem csak kettő, hanem három „boldogító igenre” volt szükség. Amennyiben ugyanis valaki a földesura beleegyezése nélkül házasodott meg, úgy szigorú büntetésre számíthatott emiatt. Még nehezebb helyzetben voltak a megözvegyült asszonyok, akik gyakran kénytelenek voltak rövid időn belül újra férjhez menni – az uruk választása szerint.