Diósgyőri vár / Folytatás a posztban

 A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze. Már a 12. században állhatott itt vár; a mai, gótikus vár a tatárjárás után épült, fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme a legnagyobb volt Európában. Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig. A 17. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott. Régészeti feltárása az 1960-as években kezdődött meg. A 2010-es évek elején a várat elkezdték visszaépíteni eredeti állapotába, a helyreállított helyiségeket korhű bútorokkal rendezték be.

Diósgyőr és a vár története

A terület az ősidők óta lakott: a szemközti Várhegy barlangjában az őskőkorban készült kőeszközökre és állatcsontokra bukkantak, a vár dombján pedig bronz-és vaskori település nyomaira. A 9–10. századból hullámdíszes edények, illetve cölöp- és gerendamaradványok kerültek elő. Ezt a honfoglalás kori települést földvár, illetve földsánc vette körül.

1200 táján Anonymus említi először Diósgyőr nevét, igaz, ő még Győr formában: „miután Árpád fejedelem seregével elhagyta Szerencset (…) Bors apjának, Böngérnek adományozta a Tapolca vizétől a Sajó folyóig terjedő földet, amely területnek Miskolc a neve, valamint azt a várost, amelyet Győrnek hívnak.” A vár helyén először a 12. században állhatott erődítmény, amelynek azonban a régészek eddig nem találták nyomát; feltehetőleg földvár volt, amely a tatárjárás idején elpusztult – egyesek szerint ez a vár nem a mostani helyén, hanem a Várhegyen állhatott.

A jelenleg álló várat valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után építette az Ákos nembeli Ernye bán. Ez az építmény a kor szokásának megfelelően ovális alaprajzú (körülbelül 40×35 m-es építmény volt egy kerek öregtoronnyal), vele átellenesen álló saroktoronnyal és sokszögű külső várral. Északnak nyíló bejáratához kőpilléres fahíd vezetett át a vizesárkon. Ernye kúriája alighanem a későbbi pálos kolostor helyén állhatott.

A várat 1316-ban Wywar vagyis Újvár néven említik, ez is arra utal, hogy korábbi földvár helyére épült. Ebben az évben Ernye unokái Károly Róbert ellen fordultak, Borsa Kopasz oldalán részt vettek a debreceni csatában (1317), ezért a király várukat elkobozta, és kedvelt hívének, Debreceni Dózsa erdélyi vajdánakadományozta. 1319–25 között Szécsi Miklós horvát bán birtokolta, majd a Drugeth családé lett. A várhoz tartozó falu egy 1330-as jegyzék alapján 12 garas adót fizetett, ami arra utal, hogy a megye gazdagabb települései közé tartozott. A következő nagy építkezésnél a falak alsó szintjét ennek a várnak a visszabontott anyagából építették. 1340-től királyi vár – rendszerint a királynék tulajdona. Ez időtől várnagya egyúttal Borsod és többnyire még egy-két szomszédos vármegye ispánja is volt. Fennhatósága alá tartozott három további királyi vár is:

• Dédes,
• Cserép,
• Regéc is.

A diósgyőri vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött. Ő az 1360-as évektől mind gyakrabban fordult meg itt. A vár 1370-ben tett szert jelentőségre, mint a Magyarországról Lengyelország fővárosába, Krakkóba vezető út egyik állomása (Nagy Lajos édesanyja, Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő volt, maga Nagy Lajos 1370-ben lengyel király lett). A király, aki Budát mind inkább hanyagolta, Visegrád és Zólyom mellett harmadik székhelyévé tette Diósgyőrt, átépíttette, korszerűsítette a várat. Sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk vették körül a tulajdonképpeni várat, amely négyszögletes udvar köré épült, négy sarkán egy-egy csúcsos tetejű torony magasodott. A földszinti helyiségek gazdasági, tárolási célokat szolgáltak, az emeleten a lakosztályok voltak, valamint a 13×25 méter területű lovagterem, mely három oszloppal alátámasztott, kéthajós csarnok volt. Ennek építését már Nagy Lajos lánya, Mária uralkodása alatt fejezték be, aki akkor a vár birtokosa volt. A sajátos elrendezésű kettős tornyokkal erősített, szabálytalan alaprajzú külső körítőfal a római castrumokra emlékeztet. A várat négy méter mély várárok vette körül, vizét meleg vizű források táplálták. A vár egyetlen név szerint ismert építőmestere Ambrus mester.

1364-ben Miskolc városát és környékét a diósgyőri uradalomhoz csatolták. ~1370-ben itt írta alá Nagy Lajos király az első olyan európai adománylevelet, amely „szabad királyi várossá” nyilvánított egy várost (Kassát). 1381. november 26-án a diósgyőri várban – velencei követek jelenlétében – a király ratifikálta a korábban megkötött torinói békét, amelyben Velence városa kötelezte magát, hogyvasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren. Az eseményt panoptikum örökíti meg a diósgyőri vár északkeleti tornyában.

 A magyar–lengyel perszonálunió megszűntével Diósgyőr vesztett jelentőségéből, ettől kezdve magyar királynék nyaralóhelye volt. Tulajdonosai sorban:

• Lokietek Erzsébet
• Kotromanić Erzsébet
• Mária királynő
• Cillei Borbála
• Luxemburgi Erzsébet
• Podjebrád Katalin
• Aragóniai Beatrix
• Candale-i Anna
• Jagelló Anna
• Habsburg Mária

Az utolsó királyné, aki itt élt, II. Lajos felesége, Habsburg Mária volt. 1546-ban írásban lemondott a várról, amit addigra már elfoglalt az erdélyi vajda. A török veszély közeledtével a vár északi oldalát megerősítették.

1526 után várnagya Pemfflinger Sebestyén lett. 1540-ben a gyarmati Balassa Zsigmond 20 ezer aranyforintért zálogba vette Ferdinánd királytól. A család az addigi várpalotát erőddé alakította át, az északnyugati torony elé olasz mintára rondella épült. A karcsú tornyok helyére zömök bástyák kerültek. A bejáratot a nyugati oldalra helyezték át, a királylépcső mellé ötszögű olasz bástyát építettek. Ekkor emelték a háromszintes kazamatát is. Ez volt az utolsó nagy átépítés a vár történetében. Balassa Zsigmond halála után a várat neje, Fánchy Borbála örökölte, majd az ő halála után a király visszaváltotta. 1564-től zálogbirtokosok egész sora követte egymást, a vár pusztulásnak indult. A 16. század második felében a vár a végvári vonalba került. Csekély őrsége nem tudta megakadályozni, hogy a török 1544-ben felégesse és kifossza, majd a környező falvakkal együtt adófizetésre kényszerítse Miskolcot.

1596-ban a török elfoglalta Egert, és Mezőkeresztes mellett legyőzte a keresztény seregeket. Ezután hamarosan (1598-ban) Diósgyőr is elesett, és ura az egri pasa lett, de ekkor a keresztények gyorsan visszafoglalták. Kedvezőtlen fekvésén nem tudtak javítani, de külső védművekkel próbálták megerősíteni:

• az legvédtelenebb északi oldalon a külső vár kettős kaputornyát fedett ágyúállássá alakították,
• az északkeleti toronyhoz nagy alapterületű rondellát csatoltak,
• az északnyugati toronyhoz sokszögű bástyát építettek,
• a nyugati oldalon nyíló kapu elé huszárvárat emeltek.

A 17. század elején az országgyűlés egy sor határozatban rendelte el bővítését, illetve karbantartását, ezek a rendelkezések azonban 1660-ig papíron maradtak. Az őrség fizetése akadozott, a falak omladoztak – az 1650. évi török ostromot azonban így is sikerült visszaverni. 1673-ban leégett a vár tetőzete. Ekkor a vár már alig volt lakható. A század végére minden hadászati értékét elvesztette. A kuruc harcokban már nem játszott semmilyen szerepet.

1703-ban három oldala már erősen romos volt; a negyediket a tulajdonos Haller báró rendbe hozatta. 1730-ban a kápolnát is magába foglaló szárny még használható volt, a többivel nem törődtek. 1756-ban a diósgyőri koronauradalom borházzá szerette volna átalakítani, de a tervekből végül nem lett semmi; a romokat a környék lakossága kőbányának használta. A vármegye 1784-ben engedélyt kért és kapott, hogy a vár falából köveket bányászhasson a Sajó hídjának építéséhez. A kápolnában egy ideig még tartottak istentiszteleteket, de 1820-ra azt is széthordták.

Bár a két települést már 1903-tól autóbusz-, 1906-tól villamosközlekedés kötötte össze, egy 1932-es útikönyv Diósgyőrt még Miskolccal egybeépült szomszédos községként említi. 1945. január 1-jével Diósgyőrt hivatalosan is Miskolchoz csatolták, ekkor jött létre a történelmi Miskolcból, Diósgyőrből és a környező településekből kialakuló Nagy-Miskolc. Diósgyőrt és Miskolcot először a köztük felépülő gyár kötötte össze, majd a két település egyre inkább összeolvadt, napjainkban már csak tábla jelzi az egykori történelmi Diósgyőr határát.

Egyéb érdekességek

• A vár falán emléktábla állít emléket Petőfi Sándornak, aki 1847. július 8-án a diósgyőri várban járt. A költő a várból nézte végig a naplementét, ami Alkony című versét ihlette.

Petőfi Sándor: Alkony

Olyan a nap, mint a hervadt rózsa,Lankadtan bocsátja le fejét;Levelei, halvány sugárok,Bús mosollyal hullnak róla szét.

Néma, csendes a világ körűlem,Távol szól csak egy kis estharang,Távol s szépen, mintha égbül jönneVagy egy édes álomtól e hang.

Hallgatom mély figyelemmel. Oh ezÁbrándos hang jólesik nekem.Tudj isten, mit érzek, mit nem érzek,Tudja isten, hol jár az eszem.

• Az északkeleti torony vármúzeumában állították ki annak a képnek az eredetijét, mely az 1998 és 2009 között forgalomban lévő 200 forintos bankjegy hátulján látható.
• A forrás, amely korábban a várárkot töltötte fel, évtizedekig a Diósgyőri Strandot látta el vízzel, egészen a strand 2014-es bezárásáig.
• A várban rendezett középkori jellegű fesztiválok – pl. A Királynék tavasza (április), Diósgyőri várjátékok (május), Középkori forgatag (augusztus) – során dr. Lovász Emese, a Herman Ottó Múzeum régésze személyesíti meg Kotromanić Erzsébetet, I. Lajos király feleségét, míg férje, Lénárt Attila jeleníti meg I. Lajost, a lovagkirályt. Mindketten a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend alapító tagjai.

Jegyek a Diósgyőri várba

Felnőtt belépőjegy: 1 500.- Ft
Tárlatvezetésre is jogosít.

Gyermek, diák, nyugdíjas belépőjegy: 1 200.- Ft 
Tárlatvezetésre is jogosít.

Csoportos felnőtt belépőjegy: 1 400.- Ft
20 fő felett vehető igénybe. Tárlatvezetésre is jogosít.

50%-os felnőtt belépőjegy: 750.- Ft

18-26 év között vehető igénybe, személyazonosságot igazoló okmány felmutatásával. Azon felnőttek is igénybe vehetik, akik legalább két gyermeket kísérnek (legfeljebb két felnőtt). Nem jogosít tárlatvezetésre. Amennyiben jelmezes tárlatvezetést szeretne igénybe venni, válassza az általános felnőtt belépőjegytípust.

50%-os gyermek, diák, nyugdíjas belépőjegy: 600.- Ft

6-18 év között, valamint 62-70 év között vehető igénybe, személyazonosságot igazoló okmány felmutatásával. Nem jogosít tárlatvezetésre. Amennyiben jelmezes tárlatvezetést szeretne igénybe venni, válassza az általános felnőtt belépőjegytípust.

70 év feletti belépőjegy: ingyenes

Nem jogosít tárlatvezetésre. Amennyiben jelmezes tárlatvezetést szeretne igénybe venni, válassza az általános nyugdíjas belépőjegytípust. Személyazonosságot igazoló okmány felmutatásával vehető igénybe.

6 év alatti belépőjegy: ingyenes

Esküvői fotózás jegy: 15 000.- Ft

A belépőjegy maximum 8 fő részére és legfeljebb 3 órás időtartamra. A további szolgáltatásokról érdeklődjön a pénztárban.

Miskolc Pass: ingyenes
Tárlatvezetésre is jogosít.

Nagy Lajos király kincse: 1 200.- Ft
Kincskereső várjáték általános iskolai csoportok számára. Előzetes bejelentkezés szükséges.

A tárlatvezetések óránként indulnak a Felső várudvarban a lépcső melletti tárlatvezetés indulási ponttól.

Az esküvői fotójegy megvásárlásával lehetőség van arra, hogy előzetes egyeztetés alapján a Diósgyőri vár látogatók számára nem megnyitott területeire is belépést nyerjenek. Néhány perc erejéig, szintén előzetes egyeztetés alapján, a kordonok áthelyezése is megoldható.

ŐSZI VÁRTÚRÁK MAGYARORSZÁGON - IRÁNY AZ 5 LEGSZEBB HAZAI VÁR!

Tudod, hogy melyik várat építette egyetlen ember? Hogy melyik nem került török kézre? És azt, hogy melyik áll Magyarország hét természeti csodájának egyikén? Idén ősszel kirándulj el az ország legizgalmasabb váraihoz és deríts fényt a múltjukra!

Az egykor dicsőséges váraknál jobb mesélőt keresve sem találsz. Használd ki a hűvös, őszi napokat és keresd fel Magyarország legérdekesebb várait, ahol sokat megtudhatsz a letűnt korokról - hősi csatákról,végvári mindennapokról és legendákról. 

A székesfehérvári Bory-vár

A Bory-várat csak a hitvesi szerelem és a művészi álmok váraként emlegetik. Az épületen Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök saját tervei alapján negyven nyáron keresztül dolgozott. Az építkezést a szobraival keresett összegekkel tudta finanszírozni.

A Bory-várat szobrok és műalkotások díszítik.Fotó: Shutterstock

A munkába az első világháború után kezdett bele, amit egészen haláláig tökéletesített saját két kezével, ritkán vett csak igénybe segítséget. A várhoz hét torony és harminc helyiség tartozik, amelyekben szobrok, képek, régiségek és műtárgyak találhatók. A százoszlopos udvarban pedig a magyar történelem híres alakjai sorakoznak fel.

Jegyárak: A felnőtt belépő 1500, a diák 6-tól 26 éves korig és a nyugdíjas 62-től 70 éves korig 700 forint. 6 éves kor alatt, 70 éves kor felett, valamint pedagógusként a belépés ingyenes.

Nyitvatartás: Október 27-ig 9-től 17 óráig, október 28-tól 9-től 16 óráig tart nyitva a vár.

Szigligeti vár

A Balaton északi partján immár 750 éve áll mezők és hegyek között a szigligeti vár, ami kivételes módon sosem került török kézre, katonáinak 150 éven keresztül sikerült megőrizniük. Később a Habsburgok pusztították el, felrobbantották a falait. A vár most ezeknek a letűnt koroknak állít emléket berendezett termeivel és kiállításaival. Helyet kapnak itt harcászati, solymász- és táncbemutatók is. Sőt, a szerencsések még valódi ágyúdörgést is hallhatnak.

A szigligeti várból gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra.Fotó: Shutterstock

Jegyárak: A felnőtt belépő 600, a gyerek 6-tól 16 éves korig 400 forint.

Nyitvatartás: Szeptemberben 9-től 18 óráig, októberben 17 óráig, novembertől februárig pedig 16 óráig tart nyitva.

Füzér Vára

A füzéri vár lélegzetállító környezetben, a Zemplén-hegységben lelt otthonra még a tatárjárás előtt, a 13. század elején. A vulkáni várhegy Magyarország hét természeti csodájának egyike. Az épület falai egykor a Szent Koronát is őrizték. Az elmúlt években komoly felújításon esett át, így lett az egyik legizgalmasabb vármúzeum korhűen berendezett termeivel. Ha Füzér Várát tűzöd ki úti célodul, hegymászásra is készülj, de hidd el, a látvány megér egy kisebb túrát.

Jegyárak: A felnőtt belépő 2000, a diák és a nyugdíjas jegy 1500 forintba kerül.

Nyitvatartás: Szeptember 1-től október 23-ig minden nap 10-től 18 óráig, március 14-ig pedig hétfő kivételével minden nap 10-től 16 óráig várják a látogatókat.

Gyulai vár

A 600 éves gyulai vár a Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki téglavára. Török kézre 63 napos ostrom után került 1566-ban. Később gazdasági célokra használták, pálinka- és sörfőző is helyet kapott benne.

Ha megfordulsz a gyulai várban, nem hagyhatod ki a mellette található Almásy-kastélyt sem.Fotó: Shutterstock

A vár feltárását 1950-ben kezdték meg, azóta pedig nem csak a vármúzeumnak ad otthont: különböző rendezvények során megelevenedik az egykori várbéli élet, begyújtják a kemencét, kenyeret sütnek, korongoznak. Ha érdekel a kastélyok világa is, látogasd meg a mellette található, az országban egyedülálló, interaktív Almásy-kastélyt is!

Jegyárak: A normál jegy 1800, a csoportos 10 főtől 1700, a kedvezményes jegy pedig 900 forint. Ha az Almásy-kastély is érdekel, válthatsz csomagban is belépőt.

Nyitvatartás: Keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig tart nyitva.

Egri vár

Az egri vár rengeteg látnivalót rejt, amit akár idegenvezető segítségével is felfedezhetsz. Ellátogathatsz a Gótikus Püspöki Palotába, ahol Dobó István az egriek stratégiáit tervezte meg, a Kazamatákban a végváraktól tudhatsz meg többet, az egykori kápolnában, a Hősök termében találhatod Dobó István síremlékét, a Panoptikumban az Egri csillagok története elevenedik meg, a pincében a Börtönkiállítást nézheted meg, a Kálvária-dombról pedig a városra és a Bükkre nyílik kilátás.

Az egri várban számtalan látnivaló vár.Fotó: Shutterstock

Jegyárak: Felnőtt jegyet 1700 forintért, kedvezményes belépőt 850 forintért válthatsz. A Panoptikumba teljes áron 500, kedvezményesen 350 forintért léphetsz be.

Nyitvatartás: A bár november 4-ig 8-tól 22 óráig, december 31-ig pedig 18 óráig tart nyitva.

Regéc vára / Folytatás a posztban

 Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, mert a vár akkor még nem állt. Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a XIII.-XIV. század fordulója körül.

 A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa.

 1635-ben Eszterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Rákóczi György 1648 őszén hirtelen meghal, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg.

 I. Rákóczi György unokája I. Rákóczi Ferenc, választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közreműködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára, I. Rákóczi Ferenc életben maradt ugyan, de a császári kegyelemnek nagy ára volt. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári őrséget kellett fogadni. Zrínyi Ilona aggodva érdeklődött ez után egyik levelében, hogy Regécet nem vették e fel az "elhányandó várak" jegyzékébe. Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott. 1676 március 27.-én megszületett II. Rákóczi Ferenc, a csecsemű még nem volt 4 hónapos, amikor meghalt édesapja, I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelentette ki magát, átvette az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. 1677-ben érkezett gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit élte. Itt szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazája történelmével. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkeltette a bujdosó kurucok vezére, Thököly Imre, Az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett.

 Az esküvő után a regéci tárházba vitték Thököly ezüstneműit. 1683 májusában Regécen szervezték a felső magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodott róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készültek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szerelte fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685 november 5.-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. Tőből feldúlatott s kiforgattatott a német által.

 Regéc várának hadi jelentősége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött.

Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihalt, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta.

 1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg lett az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci előnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége – Schwarzenberg Karolina és leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban először emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát azóta több ízben helyeztek el a várban, mára egy sem maradt, köszönhető a vandáloknak. 1949-ben a várat államosították, akárcsak az osztrák főurak, a Magyar Állam sem bizonyult a leggondosabb gazdának, hiszen az elmúlt ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentős műemléke érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb az 1980-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdő Rt. szervezésében.

 1990-től Regéc község Önkormányzata kezdte gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. Az első években a gondoskodás kimerült a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában. 1998-ban elhatározás született, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésű vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után, 1999 július 5.-én megkezdődött az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépült a várat ellátó villamos hálózat. Még ebben az évben kezdetét vette az úgynevezett várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban résztvevő személyek és a helyreállításhoz szükséges építőanyag szállítása biztosítható legyen. 2000-ben befejeződött az út kiszélesítése, folytatódott a régészeti feltárás, megkezdődött az állagmegóvás a már feltárt területeken (északi bástya, északi torony környezete). Sajnos minden igyekezet ellenére sem sikerült kellő támogatásokat szerezni 2001-ben és 2002-ben, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpant, viszont a vár feltárása folyamatosan haladt. 2003 tavaszán mérföldkőnek is tekinthető helyreállítás vette kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelentette. Szintén ekkor épül meg a fogadóépület funkcióit ellátó faház a vár bejáratánál.

2004-ben folytatódott a műemlék régészeti ásatása a palotaszárny középső részén, illetve kezdetét vette a várudvar feltárása. A 2005-ös esztendőben csupán kisebb területrendezési munkák elvégzésére nyílott lehetőség a szükséges források hiánya miatt. Egy évvel később, 2006-ban újra lendületet kapott a vár ügye, melynek köszönhetően folytatódhatott a várudvar északi részének régészeti kutatása, ezzel párhuzamosan megkezdődött a palotaszárny középső és északi részének állagmegóvó helyreállítása a Kincstári Vagyoni Igazgatóság támogatásával.

Zrínyiújvár / Folytatás a posztban

 Zrínyiújvár, vagy más néven Új-Zrínyivár (horvátul Novi Zrin) egy Zrínyi Miklós magyar–horvát szabadsághős által épített erősség a Mura folyó mellett, a Somogy megyei Őrtilos külterületén (de a zalai Belezna vasúti megállóhelyétől közelíthető meg legkönnyebben). Jelenleg is végeznek területén régészeti feltárásokat.

 A vár építését a bán azért kezdte el, hogy védelmet biztosítson a horvát területek, valamint a déli osztrák tartományok számára, alapítása azonban kifejezetten ellentétes volt a korábban megkötött békeszerződések előírásaival.

Zrínyi Miklós 1661-ben kezdte el építeni a várat egy németalföldi hadmérnökkel. A kanizsai törökök előzőleg terepfelméréseket végeztek egy 2000 fős sereggel, mert ők akartak itt egy újabb erősséget emelni; erre a bán hamar rájött, és meg kívánta előzni őket a szándékukban. A lassan felépülő várnak családja származási helye, Zrínyi után adta a nevét. Egy, a korábbiaknál sokkal komolyabb erődítményt kívánt létrehozni, mert a közelben álló Légrádnak nem kedveztek a környezeti és terepviszonyok, különösen tavasszal, amikor a Dráva áradása a vár alatt tetőzött. Ráadásul a török portyázóktól sem tudta olyan hathatósan védeni a Muraközt, Szlavóniát, a Dráva és a Száva közét, sőt még Stájerországot, Krajnát és Friault sem.

A vár pontos elhelyezkedése sokáig bizonytalan volt, de Montecuccoli generális 1664-es, a vár török ostromát megelőzően készített, a csapatai elhelyezkedését ábrázoló vázlat alapján helye viszonylag pontosan behatárolható.

A vázlaton felismerhető a ma Principális-csatornaként ismert vízfolyás (a rajz felső szélétől lefelé kanyargó vízfolyás), amelynek bal partján, a Mura völgyének magaspartján található az erősség. A vázlatnak megfelelő helyen, amely Belezna község külterülete, kopjafás emlékhely található.

Zrínyi leginkább Muraköz a védelmét akarta erősíteni, valamint kiépíteni egy támaszpontot, amelyből kiindulva megkezdhetik Kanizsa visszafoglalását, s ahonnan további hadjáratokat indíthatnak a törökök uralta területre; egyébiránt a törököknek Kanizsával való összeköttetését is gátolta az új erősség. Zrínyiújvár ugyanakkor a hosszabb távú török portyázásokat is megakadályozta, melyek olykor az osztrák területeket is sújtották. Innen jobban figyelemmel tudták kísérni a török hadmozdulatokat, és azok ellen gyors ellenintézkedéseket tudtak tenni.

Habár a vár nem felelt meg a legkorszerűbb követelményeknek, s további építések lettek volna szükségesek, amit pénz hiányában nem lehetett megtenni, több funkcióját mégis sikeresen ellátta.

A vár építését a bécsi udvar a béke fenntartása érdekében hiába próbálta megtiltani, Zrínyi ennek ellenállt. A törökök is panaszt nyújtottak be, de mindhiába; 1661-ben született egy osztrák-török megállapodás a vár lerombolásáról, amelyre végül nem került sor. A konfliktus éleződésével Zrínyiújvár építését a törökök a névleges indokok között említették az 1663–1664. évi háború megindításakor.

Kanizsa 1664. májusi, sikertelen ostroma után az egyesült keresztény seregek Zrínyiújvár alá vonultak el a beérkező Köprülü Ahmed nagyvezír vezette török fősereg elől. A haderő zöme átkelt a Mura folyón, hogy bevárja az észak felől érkező Raimondo Montecuccoli császári főparancsnok vezette seregeket. A várban kb. 1900 katona maradt, akik Horváth András kapitány vezetésével kíséreltek meg ellenállni a június első napjaiban megindított módszeres török ostromnak. A felmentőként várt Montecuccoli hadai június 15-én érkeztek meg a vár közelébe, azzal a határozott paranccsal, hogy tartóztassa fel a török fősereget mindaddig, amíg a Duna mentén a Rábához nem érkeznek a Rajnai Szövetség egyesült erői, majd pedig visszavonulva csatlakozzon ahhoz. Ilyen körülmények között Montecuccoli nem avatkozott be Zrínyiújvár ostromába; magának Zrínyinek az ellenkezése dacára végül június 30-án úgy döntött, hogy kiürítteti és felrobbantja a várat, hogy az ne kerüljön a nagyvezír seregeinek kezébe. A parancs végrehajtása előtt azonban a janicsárok döntő rohamot vezényeltek, aminek a megzavarodott helyőrség nem tudott ellenállni, így a vár még aznap elesett. Az ostromnak 1266 védő esett áldozatául, köztük volt a vár kapitánya, Horváth András is. A nagyvezír július 7-én felrobbantotta a várat, amely eltűnt a föld színéről, soha nem építették újjá.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kutatásai szerint a vár Őrtilos és Belezna község között terült el.

Elhelyezkedése

Zrínyiújvár Pozíció Somogy megye térképén

é. sz. 46° 19′ 27″, k. h. 16° 52′ 43″

Devecseri vár / Folytatás a posztban

A devecseri vár vagy más néven devecseri Esterházy-kastély, Devecseren, Veszprém megyében található.

 A Bakony hegység északi lábánál, a csodálatos szépségű Somló közelében fekszik Devecser kisvárosa, melynek sok történelmi vihart túlélt várában jelenleg könyvtár működik.

Az első adatok a 15. századból vallanak arról, hogy a környéken birtokos Choron nemesi família egy udvarházban lakott, amelyet azonban 1514-ben Dózsa György felkelő keresztes csapatai elpusztítottak. Az újjáépített lakóházat a törökkel vívott vesztes 1526-os mohácsi csata utáni időszakban a belháborús viszonyok miatt várszerűen megerődítették, vagyis erős kőfallal vették körbe, amit magas őrtorony tagolt, míg körülötte egy vizesárokkal oltalmazták. Védelmi ellenálló erejét jelzi, hogy 1532-ben a Bécs városának ostromára indult óriási szultáni seregek lovasportyázói nem bírták lerohanni, rendes ostromára pedig nem volt elegendő idő.

  Devecser erődítménye is részét képezte a haditanács által kialakított végvárrendszernek, mellyel próbálták megállítani a hódító Oszmán Birodalom katonáinak betöréseit a magyar és osztrák területekre. Mivel azonban nem került sor az ágyúkkal vívott hadviselés szabályainak megfelelő kiépítésére, nem számították a jelentősebb végvárak közé. 1562 tavaszán a devecseri vitézek is részt vettek a hegyesdi vár visszafoglalásában, amit még az előző esztendőben szálltak meg a törökök. 1583-ban Choron Margit házassága révén a dúsgazdag Nádasdy bárói család szerezte meg, de mivel nem ez volt a szálláshelyük, nem sokat fordítottak az omladozó végvárra. 

  1626-tól előbb zálogként, majd örökbirtokul az Esterházy főnemesi család tulajdonába került át, így tántoríthatatlan Habsburg-hűségük miatt nem robbantották fel, mint oly sok feleslegessé vált magyar erődítményt.

A késő gótikus eredetű, de reneszánsz hatásokat is mutató épületet 1790-ben R. Zillach tervei alapján késő barokk stílusban, majd a 19. században Voyta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban megújították.

 A 18. században jelentősebb mértékben átépítették, részben megfosztották külső védőműveitől, lecsapolták és barokk kastélykertté alakították át a közeli halastavat is. Manapság az egykori Choron-várban működik Devecser városának nyilvános könyvtára, melynek termeiben megcsodálhatók a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek.

Elhelyezkedése

Devecseri vár Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 17° 26′ 13″