A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Berva. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Berva. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. szeptember 29., kedd

2020. január 27., hétfő

Motorcsodák az elmúlt száz évből


Egykor nagy sikereket arató igazi magyar kézműves motor, egy 1940-es Mátra

A hazai ipar csodái közül egy egri Berva 1958-ból


Egy elegáns, de kicsit gyenge Panni az 1950-es évek végéről


A csak két éven át – 1960-61-ben – gyártott 175 köbcentis Tünde. Voltak hibái, meg a KGST leosztásban sem szerepelt


Ami a Tündéből maradt – egy 1964-ben Nyíregyházán gyártott Szabolcs háromkerekű áruszállításra


A kultikus Dongó – az 1950-es évek közepén gyártott valódi segédmotor egy dörzskeréken át hajtotta meg a bicikli hátsó kerekét


Urbach László nagy sikereket elért kézműves motorjának, a Mátrának egyik példánya 1940-ből


Csepel WM 100 – 1934-ből


Csepel WM 98 – 1939-ből


Csepel 100/48 – 1948-ból


Csepel 125-ös motorok az 1950-es évek első feléből


Csepel 250 1953-ból – a motornak egy évvel később a sikeresebb Pannónia megjelenése pecsételte meg a sorsát


A Csepel 125-ös Danuviában gyártott utóda


Ez már egy igazi Danuvia – DMV 125


A Danuvia 125-ös cross-változata, a DMC


Az igazán bevált magyar motor, a Pannónia T5


A T5-ös főleg szovjet exportra készült burkolt változata

Egy kis kitekintés a külföldi motorokra



Egy 200 köbcentis Terrot 1910-ből 90 km/órás végsebességgel


Egy 998 köbcentis indián 1914-ből


Harley-Davidson DL – 1931 – 750 ccm


Harley-Davidson Servi-Car 1941 – 750 ccm


Riga 3 – 1968


Riga 7 – 1982


Simson Star 1972


Szovjet motorizált golyószórós egység


Aknavető oldalkocsi helyett – egy II. világháborús szovjet konstrukció


Sebesült szállítás motorral


Vidám szanitéc lányok a Vörös Hadseregből


A kiállításon épített autókat is bemutattak – ez a Citroen-Mercedes-Oldsmobile ötvözet egyenesen a Mad Max 7-ből jött



Zárásként a cseh ipar egyik csodája, egy Velorex motoros tricikli 1972-ből



2017. július 14., péntek

Berva (moped) / Folytatás a posztban



Az Eger Felnémeti városrészében székelő Finomszerelvénygyár 1951-ben haditechnikai termékek gyártásával kezdte működését. 1953-tól kezdve azonban civil termékek, pl. kerékpáralkatrészek és orvosi fecskendők is megjelentek a termékpalettán.
Urbach László, a Mátra motorkerékpárok egykori gyártója, aki a Dongó segédmotort is kifejlesztette, éveken át nyaggatta a Kohó- és Gépipari Minisztériumot moped ügyben. Végül az a megoldás született, hogy a VT50 jelű, 49 cm3-es, 1,8 lóerős kétütemű motort Székesfehérváron, a Vadásztölténygyárban, míg a komplett mopedet a Finomszerelvénygyárban állítják elő.
A Berva-moped egycsöves központi vázzal készült, felfüggesztett motorblokkal. Az első kerék rugózását rövid-lengőkarral oldották meg, csavarrugókkal, külön csillapítás nélkül. A hátsó lengővilla rugós teleszkópokra támaszkodott, lengéscsillapítás itt sem volt. A komplett jármű súlya kb. 55 kiló volt, legnagyobb sebessége 45 km/h.

 1957-ben elkészültek az első Berva prototípusok, s 1958-ban megindult a sorozatgyártás.
Eleinte a moped 5200 forintba került. A gyártás kezdetén nem volt kürt felszerelve, kerékpárcsengő helyettesítette. Nem hiányzott viszont a gazdag szerszámkészlet. Kétféle piros, kék és zöld színek mellett háromféle kalapácslakk-fényezéssel (zöld, kék, szürke) készült, a csíkozás pedig aranyszínű (piros), piros (borsózöld és ezüst-kalapácslakk), vagy fehér (ezüst és kék kalapácslakk, illetve kék) volt. 1958-ig vastag csíkozást festettek, a későbbiekben pedig áttértek a vékony csíkozásra.
1958-ban változtattak a nyergen, a lámpakapcsolón, a szerszámdoboz fedelén, megjelent az elektromos kürt és a sebességmérő. 1959-ben a benzincsapon változtattak, 1960-ban pedig a kormánytoknál erősítették a vázat, nagyobb szerszámdoboz és nagyobb fékkulcsok kerültek a mopedre. 1961-ben javítottak a gyújtómágnesen, változott az első villa, keskenyedett az oldalborítás, lemezvázas nyereggel és egyenes kormánnyal szerelték a mopedet. Az utolsó módosítás a Pannin használt fém tanksapka bevezetése volt.
Időközben a Finomszerelvénygyár megkezdte a 125 és 250 cm3-es motorokhoz a porlasztók gyártását, illetve autóvillamosság termékek előállítását.

 A Berva végzetét nem az időnként jelentkező műszaki problémák okozták. A KGST határozata értelmében Magyarországon 1962-re be kellett szűntetni a robogógyártást. E döntés nyomán Felnémetiben kénytelenek voltak a Berva, illetve az akkor már szintén ott készülő Panni gyártását is leállítani.
1958-1962. között nagyjából 60-70000 Berva készülhetett.

MŰSZAKI ADATOK
Motor: VT50 jelzésű, egyhengeres, kétütemű, léghűtéses. Könnyűfém ötvözetből öntött henger, centrifugálöntésű persellyel. Furat 38mm, löket 43mm, lökettérfogat 48,8 ccm. Legnagyobb teljesítmény 1,5 Le/5400/min. Sűrítés 6,5. Egyfúvókás, tűszabályzós porlasztó. Gyújtás lendkerékmágnessel. Világítótekercs 6V/17W.
Erőátvitel: Négylemezes, nyomórugós tengelykapcsoló, kétfokozatú, kézi kapcsolású sebességváltómű. Primer- és szekunderhajtás lánccal. Gumiméret 23-2.25
Felépítmény: Egycsöves, központi váz, sajtoltlemez elemekkel. Elsőkerék felfüggesztés rövid lengőkarral, csavarrugóval, 48mm-es rugóúttal. Hátsókerék felfüggesztés lengőkarral, teleszkópokkal, rugóút 54mm.
Méretek, tömegek: Hosszúság 1770mm, tengelytáv 1130mm, magasság 1050mm, szélesség 577mm, nyeregmagasság 800mm (állítható). Üzemanyagtartály befogadóképessége 5,4 liter.
Menetteljesítmények: Legnagyobb sebesség 45 m/h, utazósebesség 35 km/h.

2015. augusztus 21., péntek

PANNI ROBOGÓ / Folytatáshoz kattints a posztra

Panni egy, a Csepeli Kerékpárgyárban, majd az egri Finomszerelvénygyárban 1958 és 1962 között készült törperobogó márkaneve volt.
 A Panninak nem volt közvetlen elődje. Bár már korábban is készültek itthon segédmotoros kerékpárok, robogókat nem gyártottak addig. Az 1950-es évek közepén kezdték meg az új magyar moped tervezését külföldi tapasztalatok felhasználásával, ekkor döntöttek úgy, hogy a moped műszaki alapjaira törperobogót is építenek.
 Az újonnan kifejlesztett VT50 erőforrást már úgy tervezték, hogy legyen pedál nélküli, robogóban használható változata is. Ez a VT50R kódot kapta. Ehhez aztán a Csepeli Kerékpárgyárban terveztek egy, a kor divatjának megfelelő, nagykerekű, alacsony vázas törperobogót. A forma erősen hasonlított a korabeli nyugatnémet Victoria Nicky robogóra . A pedálok hiánya miatt a hátsó féket nem "kontrázással", hanem külön lábpedállal kellett működtetni, lábtartóként pedig széles trepniket használtak. A kerekek elöl-hátul lengőkarokra támaszkodtak, elöl gumirugókon, hátul hosszú tekercsrugókon rugóztak, lengéscsillapítás nélkül. A kerekek - a Bervától eltérően - kis méretű, ún. félfék dobbal készültek. A motorkerékpárt pedálozás helyett kézi indítókarral kellett indítani.
 Az eleinte Csepel Panni, később csak egyszerűen Panni R50 néven emlegetett típust a kerékpárgyárban kezdték gyártani. A robogó az 1957-es Budapesti Ipari Vásáron mutatkozott be, ahol is nagy sikert aratott. A divatos formát és korszerű megoldásokat azonban feledtette a motor: a kis, 1,5 lóerős kétütemű erőforrás nehezen tudta mozgatni a Bervánál nehezebb, nagyobb homlokfelületű motort és a zárt burkolat miatt erősen melegedett. Ezen különféle megoldásokkal próbáltak segíteni, nagyrészt sikertelenül. A motort kétféle felszereltségi szintben gyártották. Az egyszerűbb változatok sebességmérője helyén krómozott fedlap volt és nem kaptak kormányzárat.
 1960-ban a gyártás egységesítése érdekében az egri Finomszerelvénygyárba költöztették az összeszerelést. Innentől kezdve folyamatos volt az alkatrészek egységesítése a testvérmodellek között egészen a gyártás 1962-es befejezéséig.
A Panni bemutatásakor felmerült az igény a vásárlók részéről a kétszemélyes kivitelre is, amely a Pannóniák és Danuviák olcsóbb, bizonyos szempontokból célszerűbb alternatívája lehetett volna. Ezért a gyár belekezdett a nagyobb hengerűrtartalmú, kétszemélyes Panni R75 tervezésébe. A motorból egyetlen prototípus készült el, ezt az 1958-as Budapesti Ipari Vásáron mutatták be a nagyközönségnek. Sorozatgyártásra a kedvező fogadtatás ellenére sem került sor. A motor később a Két emelet boldogság című 1960-as magyar filmben is látható volt.

Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...