Ilyen volt a Rába Botond katonai jármű / Folytatáshoz kattints a posztra

A 38 M. Botond a Magyar Királyi Honvédség 1,5 tonna teherbírású személy- és teherszállító járműve, melyet a győri Magyar Waggon és Gépgyár Rt. (MWG) fejlesztett ki a Rába AFi tehergépjármű alapjain, de 6×4 hajtásképlettel. A honvédség 1938-ban állított hadrendbe és alkalmazta a második világháború idején. Továbbfejlesztett változata a 38/42 M. Botond B volt.

Történet

A hazai tehergépkocsi gyártás fő bázisa a győri Magyar Wagon és Gépgyár Rt. volt, amely többféle haszongépjárművet gyártott.
Így készült el az 1936M Rába AFi közepes tehergépkocsi 4×2-es hajtással. Ez a jármű egyaránt jól teljesített a civil, és a katonai használatban is. Számos korszerű megoldása miatt jó alapnak tűnt a Botondhoz is.

1937-ben Winkler Dezső okl. gépészmérnök kezdte meg a tervezését a Honvédelmi Minisztérium elvárásainak megfelelő terepjáró tehergépkocsinak.

A 6×4-es hajtásképletű, 1,5 tonnás járművet gyalogsági csapatszállító gépkocsinak szánták, de később más feladatokat is ellátott. A 3 tengelyes kocsi első kerekei a takarékosság miatt nem kapott hajtást, de a terepjáró képességet a pótkerék mankó kerékként való alkalmazásával, illetve a lökhárítóra szerelt görgőkkel próbálták növelni. A tesztek ól sikerültek, és 1402 db megrendelésével a Honvédelmi Minisztérium 38M jellel rendszeresítette a gépkocsit. Az egyszerűség miatt ponyvatetős nyitott fülkés autó 13 főt szállíthatott, úton 2000, terepen 1000 kg-ot vontathatott. A felszerelt csörlő az önmentésnél, és más elakadt járműveknél is igen hasznos volt. Összességében a teherautó terepjáró képessége messze felülmúlta az akkori társaiét. A gyártás 6 üzemből álló munkaközösség kezdte meg. A gyárak 1938-40 között leszállították az első szériát, ami még jobb kormányos volt. 1941-ben még 41 db Botond A alváz készült, amikre többnyire speciális felépítmények kerültek.
 

Az első bevetés a Jugoszlávia elleni 1941-es áprilisi hadműveletekben történt, majd július, és november között a Szovjetúnióban szerepelt. Igen jól bevált. Az őszi sárban bizonyított. Ahol minden más jármű elakadt, ott a ló, és a Botond elment. A magyar, és a német alakulatok is igen jó véleménnyel voltak róla. A csapatszállításon kívül számos más feladatot is ellátott. gyenge minőségű benzinnel is üzemelt, és a korában 30 l/100 km-es fogyasztásával gazdaságosnak volt mondható. Az utazó sebessége 50 km/h, a maximális sebessége 60 km/h volt.

A 38/42M Botond B

A csapatok jó véleménye, és a nemesacél anyagok hiánya miatt a gyár áttervezte a Botond A típust a 38/42M Botond B kivitelre. A fő változás az erősebb motor, és a bal kormányos kialakítás volt, de a tapasztalatok alapján több apróbb módosítást is végrehajtottak. A gyártás 1943 április 13-áig zavartalan volt, – bár a megrendelt mennyiséget a harckocsigyártás előtérbe kerülése miatt nem tudták legyártani – ám az amerikai bombázás miatt a súlyosan megsérült üzem termelése megszakadt. A további bombázások után a gyártást nem lehetett újra indítani. A géppark egy részét budapesti, ill. mosonmagyaróvári csarnokokban állították fel, és folytatták a gyártást. A járműveket a háború végéig használták, majd a megmaradt példányokat (kb 100 db) kijavították, és 1949-ig rendszerben is tartották, az akkori Magyar Honvédség keretében.

Nincs terep, ami akadály lenne

S  bár a Botond tovább fejlesztett változata, az erősebb Botond C már a háború alatt elkészült, a háború után felélesztett fejlesztések már nem értek célba, mert minisztériumi parancsra a fejlesztést leállították, és inkább a Steyer licenc 350-es Csepel kapott zöld utat, de ez már egy másik történet…

A legendás típusból egyetlen példány maradt meg, amely felújított állapotban a Rába gyár múzeumában látható.

Főbb méret- és teljesítményadatok:

Típus	38.M Botond A	38/42.M Botond B
Teljes hosszúság	5650 mm	5700 mm
Teljes szélesség	2080 mm	2080 mm
Teljes magasság	2550 mm	2550 mm
Szabad magasság	300 mm	300 mm
Teljesítményképesség	20 °	20 °
Gázlóképesség	700 mm	700 mm
Kerékabroncs	210 x 20 elöl/hátul	210 x 20 elöl/hátul
Keréktáv	2725 + 1140 mm	2725 + 1140 mm
Nyomtáv	I. 1650 mm II-III. 1760 mm	I. 1650 mm II-III. 1760 mm
Össztömeg	5500 kg	5500 kg
Hasznos tömeg	1500 kg	1500 kg
Hatótáv	400 (úton) km 300 (terepen) km	380 (úton) km 280 (terepen) km
Motorteljesítmény	65/2500 LE/ford./min	70/2400 LE/ford./min
Űrtrartalom	3771 cm3	4330 cm3

Fotók : Baranyai László

Forrás : Botond Veterán Katonai Jármű Egyesület/Wikipédia

Felföldi Mezőváros / Folytatáshoz kattints a posztra

SZEGKOVÁCS / Folytatáshoz kattints a posztra

szegkészítő, szegverő, a kovácsmesterség egyik ágához tartozó mesterember. Épületekhez különféle lécszegeket, pántszegeket, patkószögeket, boronaszögeket, vasúti talpfa-csavarokat, hajóács-szegeket készít. 1846-ban alapították a Kassa melletti Csernely-völgyben az első szeggyárat, melynek gépeit a Csernely patak vize hajtotta. Itt nagy mennyiségben készítettek lécszegeket, melyeket Mo.-on kívül Erdélybe és Galiciába is szállítottak. Később a gyárat → lakatos műhellyel kötötték össze, ahol különféle ajtó és ablakvasalásokat is készítettek. Kisebb falvakban, mezővárosokban a cigányok is foglalkoztak szegkovácsmesterséggel. A fahajó építésénél használt iszkábát rendszerint cigánykovácsok készítették. Néhányan a közelmúltban is űzték ezt a foglalkozást. Leghíresebbek voltak a felsőőri, csobánkai és pomázi szegkovácsok, utóbbiak szövetkezetet is alakítottak.

A halhatatlan hintaló / Folytatáshoz kattints a posztra

A tárgyak mellett a hintaló kultúr- és társadalomtörténeti vonatkozásai legalább olyan fontosak a gyűjtők számára, akik nemcsak rendszerezik az állományt, de folyamatosan kutatják is a témát. A játék a dokumentumok tanúsága szerint I. Károly angol királyhoz köthető, idén 404 éves.

Az egykor céhekben, mesteremberek által készített példányok ma iparművészeti remekművek, a tömegtermelés megjelenésével azonban később egyre kevésbé míves példányok születtek. A hintaló népszerűsége máig töretlen, variánsai száma rendkívül gazdag, nemcsak szerkezetükben, hanem megjelenésükben is és számos szabadalom kapcsolódik hozzá. Némelyik egészen bonyolult belső szerkezettel rendelkezik.

Jézuska pogácsája / Folytatáshoz kattints a posztra

Egy történetet szeretnék elmesélni, ami Jóska bátyámmal történt meg gyerek korában.
Nagy szüleim, mint a Rákóczi utca legtöbb lakója a háború előtti és utáni években szegény emberek voltak. Nagyapámnak minden egyes betévõ falatért meg kellett küzdeni, hogy a hat gyereknek ne kelljen nélkülöznie.
Bátyám- öt-hat éves lehetett, amikor arra kérte nagyanyámat, hogy süssön pogácsát. A MAMA azonnal nem tudta teljesíteni a kívánságot, mert éppen mással volt elfoglalva és otthon sem volt minden szükséges anyag a pogácsa készítéshez. Fiának ezt nem mondhatta meg, mert a gyerekek nem tudhatták, hogy a család nélkülöz, ezért ezt mondta: „ Kérjél kisfiam a Jézuskától”- erre bátyám bement a szobába és a falon függõ, Máriát és kis Jézust ábrázoló képhez lépve, letérdelt , imára kulcsolta kezét és kérte Jézuskát, hogy adjon neki pogácsát.
Nagyanyám mosolygott, amint meglátta fiát, a Szent-kép előtt térdelni. 
-Sokáig kell a Jézuskát kérlelni, és akkor kapsz Tőle pogácsát -biztatta a mama. Ezalatt bátyám nővére – édesanyám- elszaladt a boltba egy zacskó lisztért és azonnal nekiláttak a pogácsasütésnek. Amint elkészült, bátyámat kihívták a szobából és megkérték, hogy hozzon be a „sparheltre” néhány darab összevágott fát.
Jóska a fát behozta, a mama mondta neki, hogy még egy kicsit imádkozzon Jézuskához, hátha kap tőle pogácsát, Bátyám visszament a szobába és egy tányér pogácsával jött ki arcán a boldogság sugaraival és örömmel újságolta – „ Anyám idenézzen, nem hiába imádkoztam, kaptam a Jézuskától pogácsát”!

Az egész életünk így telt. Asztalunkon sokszor volt pogácsa, több-kevesebb, mikor hogyan. Jézuska mindig segített bennünket, természetesen nem úgy, hogy odatette elénk, hanem úgy, hogy a fülünkbe súgta,-„ha megdolgoztok a pogácsáért, el is vehetitek az asztalról.”
Én magamban a krumplis pogácsát elneveztem „Jóska bátyám pogácsájának” amit soha eddig nem mondtam meg neki, de lehet, hogy anélkül is tudja. Akinek Jézuska pogácsát adott, talán még ezt is tudhatja.

DK.