Pusztavámi tömeggyilkosság / Folytatás a posztban

(a kép illusztráció)
A pusztavámi tömeggyilkosság 1944. október 16-án lezajlott esemény, amelynek során egy SS-alakulat agyonlőtte az eredetileg Jolsván felállított, később pedig Pusztavámra szállított, zsidó orvosokból, gyógyszerészekből és mérnökökből álló munkaszolgálatos század tagjait.

Az áldozatok száma 199, más források szerint 216 volt.

Az esemény lefolyása

Az eredetileg Jolsván felállított munkaszolgálatos egység Pusztavám községben állomásozott, amikor 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó parancsot adott a Honvédségnek a szovjet csapatok elleni harc felfüggesztésére.

 

Az egység tagjai a helyzetet úgy értelmezték, hogy a háború véget ért, és ünnepelték az eseményeket.

 

A nap végére azonban Szálasi Ferenc német segítséggel átvette a hatalmat, és Magyarország részvétele a második világháborúban tovább folytatódott.

A megváltozott helyzetben az egység egy része – Thermann László főhadnagynak, az alakulat parancsnokának hallgatólagos beleegyezésével – megszökött.

 

A németekhez húzó helyi lakosok a Székesfehérváron állomásozó SS-alakulatnak jelentették, hogy a községben „zsidólázadás” tört ki.

 

Másnap, október 16-án reggel Pusztavámra kiszállt egy SS-század, amelynek vezetője haditörvényszéket tartott és mintegy tíz percnyi „tárgyalás” után a zsidó munkaszolgálatosokat bűnösnek mondta ki lázadás bűntettében, és valamennyiüket halálra ítélte.

 

Thermann tiltakozása ellenére az elítélt munkaszolgálatosokat teherautón egy közeli homokbányába vitték, ahol levetkőztették, majd agyonlőtték őket.

 

A ruhákat a helyi lakosság között szétosztották. A holttesteket két nappal később egy ukrán egység temette el.

 

Az áldozatok számában eltérnek a források: egy lista 199 nevet sorol fel, más források viszont 216 halottról számolnak be.

 

Az áldozatokat 1947-ben exhumálták, majd a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben újratemették őket.

Felelősségre vonások

A tömeggyilkosságot a csendőrség még 1944 októberében kivizsgálta, de az ügyet lezárta azzal, hogy megállapította, az elkövetők a német fegyveres erők tagjai voltak.

 

1946-ban azután népbírósági eljárás indult az ügyben.

 

Ennek keretében elítéltek négy pusztavámi volksbundistát, akik jelen voltak a kivégzésnél, bár nem tisztázott, hogy részt vettek-e a gyilkolásban.

 

Ők a tárgyalás idejére már elmenekültek az országból.

 

Vádat emeltek Thermann főhadnagy ellen is, de őt végül felmentették, amikor tisztázódott, hogy nem volt szerepe a gyilkosságokban.

 

A SS-katonák ellen nem indult eljárás az ügyben. (Forrás:wikipedia)

 

 

 

Az áldozatok emlékére Pusztavámon a Művelődési Ház falán emléktáblát helyeztek el 

NŐK, AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK / Többi képért katt a posztra !

 NAGYÍTÁSHOZ KATT A KÉPRE !!!

dr. Hugonnay Vilma

Az első magyar orvosnő
Dr. Hugonnay Vilma, aki – magyarországi képzés hiányában – még Svájcban szerezte diplomáját 1879-ben. Ezután nem kevesebb, mint 18 évet várt arra, hogy Magyarországon is elfogadják azt.

 

 

 

 

 

 Az alig 20 éves Steinschneider Lilly a csinos női utasok egyikeként a férfi pilóták mögött balanszként kezdte, majd szorgalmasan kijárt a Wiener Neustadt-i repülőiskolába pilótaleckéket venni.
Egy Etrich Taube típusú kétüléses monoplan repülőgépen gyakorolt - replikája a színes képen - és 21 évesen megszerezte a repülőiskola 4-es sorszámú pilótaigazolványát. Így ő lett 1912-ben a Monarchia idején az első hivatásos magyar pilótanő.

 Korompai gróf Brunszvik Teréz (eredetileg Brunswick) (Pozsony, 1775. július 27. - Pest, 1861. szeptember 23.), magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója.

 

 

 

 

 

 

 

 Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdiplomát szerzett

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Sass Flóra varázslatos szépségû magyar felfedezõnõ volt, a XIX. század második felében járta Afrikát férje, Samuel White Baker oldalán. Kalandos felfedezõútjukról naplót vezetett, amely csak száz év múltán került napvilágra egy padláson porosodó régi ládából. Írását nem a nyilvánosságnak szánta, de minden más forrásnál érdekesebben és életközelibben mesél a fekete kontinens gyarmatosításáról, a számunkra ismeretlen világ hétköznapjairól.
Bár Flóra gyerekkoráról nem sokat tudunk, talán még az afrikai idõszaknál is kalandosabb és nehezebb lehetett életének ez a szakasza. Sass Flóra saját születése napjául 1841. augusztus 6-át jelölte meg. 7 éves koráig Erdélyben élt székely családjában. 1848 õszén azonban a kislány szüleit és fiútestvérét lemészárolták a felkelõ román parasztok. Flóra úgy menekülhetett meg, hogy a család román szolgálója nagy lélekjelenléttel magáénak mondta a gyermeket. Késõbb egy örmény család vette magához, s tõlük kapta Finnián családi nevét is. Maga Finnián, a családfõ, Bem seregében volt õrnagy, s szabdságharc bukása után Törökország felé menekül családjával. Vidin városában a nagy fejetlenségben a kis Flórának nyoma vész, s egy évtizedig nem tudni róla semmit. 

 Schlachta Margit (Kassa, 1884. szeptember 18. – Buffalo, USA, 1974. január 6.) szerzetes, feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő.

 

 

 

 

 

 

 

 
Medveczky Gabriella az első magyar női ejtőernyős

Az első női kőművestanonc Budapesten: Schwarz Erzsi munka közben.

 

 

 

 

 

 

 

 

1930.09.02. Levizsgázott az első magyar vitorlázónő

"Kaposváron levizsgázott az első magyar vitorlázó repülőnő. Abaffy Genovéva vasárnap reggel a kislaki vitorlázó repülőtéren letette az "A" vizsgát. Szeptember 20-án már nemzetközi versenyeken is indul a nagyszerű kaposvári repülőnő. Magyarországon ez az első eset, hogy nő letette volna a vitorlázó repülésről a pilóta vizsgát. Világviszonylatban is elsőrendű eredményeket ér el Abaffy Genovéva. Elsőnek vitéz Hefty mutatkozott be egy gyönyörű szép repülésben az új géppel. A pilótanő, aki nics felmentve semmiféle munka alól, éppen úgy húzta a gumikötelet vitéz Hefty felszállásánál, mint a többi tanítványok. Alig ért fel Hefty gépe vissza a hangárhoz, már hallatszott Hefty vezényszava: Genna ! Indulás ! A leventék közben kikészítették Genna kedvenc gépét, a "Kaposvárt". Kipirult arccal ült bele a 80 kg-os gépbe a 17 éves fiatal leány. Rákapcsolták a gumiköteleket a gép orrára és még egy utbaigazítást ad Hefty és már hallatszik Genna vezényszava: Húzni ! A bátor leány arca rózsaszínű, piros, amikor éles süvítéssel a levegőbe röppen a gép. Már az első másodpercekben látni, hogy Genna ura a gépének, mert az erdő széle felől szépen csinál egy bravúros jobb kanyart s a kislaki országuttal párhuzamosan a város felé fordult. Csodálatos szép látvány volt a levegőben úszó gép, amelyet egy törékeny nő vezetett és amelynek teljesen ura is volt. ..."

A magyar női sakkozás első világklasszisa Verőci Zsuzsa volt, aki 1966-tól tízszer szerepelt olimpián, és ebből hatszor nem szenvedett vereséget. A négyszeres olimpiai ezüstérmes sakkozó sikeres pályafutása után nemzetközi bíró lett, és már harmincegy éve népszerűsíti írásaival szeretett sportágát.

 

 Ihászné Magyar Kornélia, a kerékpáros világbajnokságok történetének első magyar résztvevője