2015. január 30., péntek

NŐK, AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK / Többi képért katt a posztra !

 NAGYÍTÁSHOZ KATT A KÉPRE !!!

dr. Hugonnay Vilma

Az első magyar orvosnő
Dr. Hugonnay Vilma, aki – magyarországi képzés hiányában – még Svájcban szerezte diplomáját 1879-ben. Ezután nem kevesebb, mint 18 évet várt arra, hogy Magyarországon is elfogadják azt.

 

 

 

 

 

 Az alig 20 éves Steinschneider Lilly a csinos női utasok egyikeként a férfi pilóták mögött balanszként kezdte, majd szorgalmasan kijárt a Wiener Neustadt-i repülőiskolába pilótaleckéket venni.
Egy Etrich Taube típusú kétüléses monoplan repülőgépen gyakorolt - replikája a színes képen - és 21 évesen megszerezte a repülőiskola 4-es sorszámú pilótaigazolványát. Így ő lett 1912-ben a Monarchia idején az első hivatásos magyar pilótanő.

 Korompai gróf Brunszvik Teréz (eredetileg Brunswick) (Pozsony, 1775. július 27. - Pest, 1861. szeptember 23.), magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója.

 

 

 

 

 

 

 

 Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdiplomát szerzett

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Sass Flóra varázslatos szépségû magyar felfedezõnõ volt, a XIX. század második felében járta Afrikát férje, Samuel White Baker oldalán. Kalandos felfedezõútjukról naplót vezetett, amely csak száz év múltán került napvilágra egy padláson porosodó régi ládából. Írását nem a nyilvánosságnak szánta, de minden más forrásnál érdekesebben és életközelibben mesél a fekete kontinens gyarmatosításáról, a számunkra ismeretlen világ hétköznapjairól.
Bár Flóra gyerekkoráról nem sokat tudunk, talán még az afrikai idõszaknál is kalandosabb és nehezebb lehetett életének ez a szakasza. Sass Flóra saját születése napjául 1841. augusztus 6-át jelölte meg. 7 éves koráig Erdélyben élt székely családjában. 1848 õszén azonban a kislány szüleit és fiútestvérét lemészárolták a felkelõ román parasztok. Flóra úgy menekülhetett meg, hogy a család román szolgálója nagy lélekjelenléttel magáénak mondta a gyermeket. Késõbb egy örmény család vette magához, s tõlük kapta Finnián családi nevét is. Maga Finnián, a családfõ, Bem seregében volt õrnagy, s szabdságharc bukása után Törökország felé menekül családjával. Vidin városában a nagy fejetlenségben a kis Flórának nyoma vész, s egy évtizedig nem tudni róla semmit. 

 Schlachta Margit (Kassa, 1884. szeptember 18. – Buffalo, USA, 1974. január 6.) szerzetes, feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő.

 

 

 

 

 

 

 

 
Medveczky Gabriella az első magyar női ejtőernyős








Az első női kőművestanonc Budapesten: Schwarz Erzsi munka közben.

 

 

 

 

 

 

 

 

1930.09.02. Levizsgázott az első magyar vitorlázónő

"Kaposváron levizsgázott az első magyar vitorlázó repülőnő. Abaffy Genovéva vasárnap reggel a kislaki vitorlázó repülőtéren letette az "A" vizsgát. Szeptember 20-án már nemzetközi versenyeken is indul a nagyszerű kaposvári repülőnő. Magyarországon ez az első eset, hogy nő letette volna a vitorlázó repülésről a pilóta vizsgát. Világviszonylatban is elsőrendű eredményeket ér el Abaffy Genovéva. Elsőnek vitéz Hefty mutatkozott be egy gyönyörű szép repülésben az új géppel. A pilótanő, aki nics felmentve semmiféle munka alól, éppen úgy húzta a gumikötelet vitéz Hefty felszállásánál, mint a többi tanítványok. Alig ért fel Hefty gépe vissza a hangárhoz, már hallatszott Hefty vezényszava: Genna ! Indulás ! A leventék közben kikészítették Genna kedvenc gépét, a "Kaposvárt". Kipirult arccal ült bele a 80 kg-os gépbe a 17 éves fiatal leány. Rákapcsolták a gumiköteleket a gép orrára és még egy utbaigazítást ad Hefty és már hallatszik Genna vezényszava: Húzni ! A bátor leány arca rózsaszínű, piros, amikor éles süvítéssel a levegőbe röppen a gép. Már az első másodpercekben látni, hogy Genna ura a gépének, mert az erdő széle felől szépen csinál egy bravúros jobb kanyart s a kislaki országuttal párhuzamosan a város felé fordult. Csodálatos szép látvány volt a levegőben úszó gép, amelyet egy törékeny nő vezetett és amelynek teljesen ura is volt. ..."

A magyar női sakkozás első világklasszisa Verőci Zsuzsa volt, aki 1966-tól tízszer szerepelt olimpián, és ebből hatszor nem szenvedett vereséget. A négyszeres olimpiai ezüstérmes sakkozó sikeres pályafutása után nemzetközi bíró lett, és már harmincegy éve népszerűsíti írásaival szeretett sportágát.

 

 Ihászné Magyar Kornélia, a kerékpáros világbajnokságok történetének első magyar résztvevője

 

 

 

 

 

1 megjegyzés:

  1. A maga korában bátor, belevaló nő lehetett Sallér Judit is, Festetics (I.) György felesége: http://kugi.blog.hu/2012/01/16/60_molnari_birtokosa_saller_judit

    VálaszTörlés

Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...