Igazi ritkaságszámba megy, ha egy római császárról kiderítik a régészek, hogy hol halt meg. Az meg még ritkább, ha a tragédia pontos helye épületre pontosan ismert. Nagy a valószínűsége annak, hogy a 364 és 375 között uralkodó Valentinianus esetében még a GPS koordináták is megvannak.
1642 évvel ezelőtt járunk, a Római Birodalom napjai meg vannak számlálva. A mai Dél- Komárom területén található Brigetio polgárvárosa elnéptelenedik, a katonaváros kiürül, hiszen Pannónia határvidékét állandóan sújtják a barbár törzsek betörései. De a legiotábor még áll, sőt építkezések folynak. A Birodalmat 364 óta irányító Valentinianus császár a folyamatos barbár támadások visszaszorítása érdekében Göd térségében erődöt emeltet. A föld itt már a kvádok tulajdona, akik tiltakoznak az építkezés ellen. A munkálatokat felfüggesztik, de a béketárgyalásokra érkező kvád királyt a rómaiak megölik. Erre 374 nyarán a kvádok szövetkeznek a szarmatákkal és betörnek a Birodalomba. Erőszakra erőszak lesz a válasz, a császár a következő évben büntetőhadjáratot indít ellenük. Végül a kvádok 375 őszén béketárgyalást kezdeményeznek, melyre a brigetioi légiotáborban kerül sor.
- A megbeszélés jól indult, a kvádok alázatosan bocsánatot kértek, majd mégis felrótták az uralkodónak a gödi erődépítés jogtalanságát. Valentinianus hirtelen haragú császár volt, és ezen annyira felbosszantotta magát, hogy agyvérzést kapott és hosszú haláltusa után életét vesztette - mondta el dr. Bartus Dávid az ELTE Régészettudományi Intézetének adjunktusa.
A történtekről egyébként Ammianus Marcellinus történetíró tudósította az utókort. Akitől tudjuk, hogy a római babona szerint a császár halálának több előjele volt. Útközben megszállt Savariában, ahol összedőlt az a kapu, amin érkezett. A szerencsés visszatérés érdekében ugyanazon a városkapun kellett volna távoznia, amelyiken érkezett, ő azonban nem várta meg, amíg az utat megtisztítják, és egy másik kapun hagyta el a várost. A halála előtti éjszakán távol lévő feleségéről álmodott, aki kibontott hajjal, gyászruhában ült az ágyán, másnap reggel a lova nem engedte a császárt a nyeregébe szállni.
- Adódik a kérdés, hogy Valentinianus miért hagyta el a savariai aula Palatina nyújtotta luxust és jött Brigetioba? Az idei ásatásoknak köszönhetően, amit az ELTE és a Klapka György Múzeum közösen végez, ma már tudjuk a választ. Azért, mert itt Brigetioban egy ugyanolyan impozáns épület várta - magyarázta dr. Bartus Dávid.
A régészek ugyanis a molaji városrészben korábban készített légi felvétel alapján tudták, hogy egy nagy kiterjedésű épület húzódik a búzamező alatt. Arra, amit találtak, azonban ők sem számítottak. Az építés hat különböző periódusát sikerült elkülöníteniük, melyek közül a legutolsó a számunkra legérdekesebb. - Egy 600 négyzetméteres, két méter mély alapfalú épületről beszélünk, aminek masszív és impozáns falai voltak. Hasonlóakkal még csak nem is találkoztunk Brigetio területén. Az itt fellelt bélyegtéglákat Valentinianus katonai elöljárói készíttették, tehát az épületet a 370-es években emelték. Minden valószínűség szerint ebben az épületben maga a császár is megfordult, sőt jelenlegi ismereteink szerint az sem kizárt, hogy ebben az épületben hunyt el - mondta el dr. Bartus Dávid.
Az ELTE és a Klapka György Múzeum régészeti feltárása jövő év nyarán ugyanazen a területen folytatódik majd. Dél-Komárom önkormányzata konzorciumi tagként a napokban egy pályázatot nyújtott be. Amennyiben sikeresek lesznek, úgy egy 7 hektáros látogatóközpont felállítására nyílik lehetőség az ásatás területén.
Valentinianus császár és a kvád követek történetéhez még annyi adalék, hogy a sors fintoraként a kvád királyságot is a népvándorlásnak az a hulláma söpörte el, amelyet addig a Római Birodalom erődített határa tartott vissza a nyugatra vonulástól. Brigetio impozáns épületének falai pedig nem csak egy császárt láttak. I. Valentinianus kisfiát apja halála után a táborba hozták, ahol II.Valentinianus néven császárnak kiáltották ki.
(bumm/se)
