Ritkán látható történelmi fotók Magyarországról

1895. Földalatti építése, Andrássy út – Dózsa György úti sarok

1900. Nyugati pályaudvar

1900. Oktogon

1905. József krt. bevonuló magyar bakák

1929. Nagykörút-Rákóczi kereszteződés, a mai Blaha Lujza tér

1930. Junkers hidroplán, Siófok

1931. Zeppelin Budapesten, Csepel, Weiss Manfréd művek (későbbi Csepel Művek)

1931. Zeppelin Budapest felett

1938. Magyar bevonulás Érsekújvárra az első Bécsi Döntés értelmében

1939. Magyar páncélautók a Kis Háborúban

1940. Honvédségi gépkocsi vezetők viccelődnek (Hanomag 1.3 gépkocsi)

1940. Horthy István (a kormányzó fia)

1940. Bevonuló leventék Erdélyben

1942. Géppuskásraj tüzelőállásban (Schwarzlose 7/31M Gp.)

1942. Magyar katonák a Don-kanyarban a lerombolt Goldajevka templom mellett

1943. Magyar katona egy zsákmányolt M3 Stuart harckocsival. Az USA tankokat is szállított a Szovjetuniónak a németek és szövetségeseik (olaszok, magyarok, románok) elleni harchoz.

1943. Zsákmányolt szovjet Vorosilovec vontató

1948. Mezőgazdasági kiállítás, Farkas Mihály, Vas Zoltán és Kádár János

1948. Siófok, Fő tér

1950. Igazoltató rendőr a Nagykörúton

1952. Talajkutató uszály a Dunán, próbafúrások a metró építéséhez

1954. Népstadioni metrómegálló és vonal építése

1956. Kilőtt Csepel rendőrségi csapatszállító a forradalom alatt.

1956. Forradalmár gázálarcban megy le az épülő metróalagútba, ÁVO-sok után kutatva.

1957. Kádár vadászik

1962. Ferihegyi repülőtér

1962. Erzsébet-híd építése

1964. az Erzsébet híd terheléspróbája

KOMÁROM - határállomás 1964. / Folytatáshoz kattints a posztra

Erzsébet híd (Komárom) / Folytatáshoz kattints a posztra

 Erzsébet híd a Duna egyik hídja. Észak- és Dél-Komáromot köti össze, a város központjában. A nemzetközi megállapodások értelmében a híd Magyarország és Szlovákia osztatlan közös tulajdona.

A tervek szerint 2016-ban új hidat épít Szlovákia és Magyarország a híd és a városközpont tehermentesítése érdekében.

 Már 1589-ben, Szőny és Komárom között is hajóhíd létesült. Csak rövid ideig állhatott fenn, mivel a jégzajlás a Duna ezen részén gyakorlatilag lehetetlenné tette tartós híd építését mindaddig, amíg a hídépítés tovább nem fejlődött. Az Erzsébet híd Magyarország legelső nagyhídjai közé tartozik, amelyet magyar kivitelezők építettek, magyar tervek alapján – terveit a kor legnevesebb hídtervezője, Feketeházy János készítette. A 4×100 méter ívnyílású híd 1891-1892-ben épült meg, sarló alakú rácsos tartókkal. A hídépítés jogát Guilbrand Gregersen, a magyarrá lett norvég ács nyerte el. A Gregersen és Fiai cég állami megbízásból, 1 165 000 forintért építette meg a hidat, amelyet 1892. szeptember 1-jén éjfélkor adtak át a forgalomnak és Erzsébet királynéról neveztek el.

A hegesztett (kavart) vas szerkezeti elemek a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában (MÁVAG) készültek. A Duna-híddal egyidejűleg, ahhoz hasonló kialakítással elkészült 1892-ben a vasút feletti 48,4 méter nyílású felüljáró. Ezt hidat is Gregersen és a Magyar Államvasutak Gépgyára építette. A túlsó parton az Erzsébet-szigetet a Kis-Duna-ág felett fahíd kötötte össze a szlovákiai Komárommal.

 A második világháborúban felrobbantott középső nyílásokat a háború után újjáépítették. A pályaszerkezetet 1962-ben, illetve 1980-ban építették át. Az 1990-es évek végére, a híd romló állapota miatt, nagyobb arányú felújítás vált szükségessé. Ezt megelőzte a magyar oldalon a Hegyeshalmi vasútvonal feletti közúti híd és a szlovák oldalon a kikötői Duna-ág feletti nyitható szerkezetű híd rekonstrukciója. Miután az észak-komáromi rekonstrukció 2002-ben, a komáromi pedig 2004-ben befejeződött, sor kerülhetett az Erzsébet híd felújítására. A kivitelezési munkákat az Európai Uniós közbeszerzési pályázat eredményeként a Hídtechnika Kft. és a Közgép Rt. alkotta „Komárom–Komarno 2005 Konzorcium” végezte el. A kivitelezés költsége öt és fél millió eurós (1,6 milliárd forintos) költségét a két ország egyenlő arányban állta. 2005 telén kezdődött a munka, melynek során a pilléreket kőszórással újították fel, és kicserélték a hőhatások kiegyenlítésére szolgáló elemeket. A lehetőségekhez mérten tíz-tíz centiméterrel szélesítették az útfelületet. Elvégezték a szigetelés és az aszfaltburkolat cseréjét, valamint a teljes közvilágítási hálózat átépítését, új acél járdakonzolokat építettek. A hajózás biztonsága érdekében radartükör is került a hídra. A híd maximális teherbírása 40 tonna, ennek ellenére megmarad a 21 tonnás korlátozás. A munkálatok során időszakos, fél- és egész pályás hídlezárásokra került sor. 2006. december 11-én teljes szélességében megnyitották a forgalom előtt.

1964.- ERZSÉBET HÍD / Többi képért katt a posztra !

az Erzsébet híd utolsó pályaegységének beemelését ünneplők a budai kapuzatnál.

 az Erzsébet híd utolsó pályaegységének beemelését figyelők a Rudas fürdő előtt.

 

 az Erzsébet híd építése, Trabant 500 kombi halad át a Pestről Budára a szerkezetkész állapot ünneplésekor, háttérben a Dunakorzó épületei.

 az Erzsébet híd építése, pesti hídfő, hordógurítás a szerkezetkész állapot ünneplésekor.

 az Erzsébet híd építése, hordógurítás a szerkezetkész állapot ünneplésekor, háttérben a Dunakorzó épületei.