2019. január 24., csütörtök
2019. január 23., szerda
Tejbál Almásfüzitőn-1958. SZEPTEMBER / Folytatás a posztban
Almásfüzitőn ünnepi menet nyitotta meg az első Országos Tejbált. A védnökséget a helyi óvodások vállalták. A jó példa ragadós. Ez ám aztán a fenséges nedű, egészségükre. Jó étvágyat tejtestvérek. A zenekar kivilágos virradatig húzta a talp alá valót. A táncközti szünetekben pedig huszonöt kilo sajtféleség, kétszáz liter tej és háromszázötven üveg kakaó fogyott el. Egy kis tejszalon spicc. Azért akad még visszaeső.
Előkerült Petőfi Sándor egy rokona-1948. MÁRCIUS
Hrúz-vonalon többen vannak, mivel Petőfi édesanyjáék tizenhárman voltak testvérek, de Petrovics Istvánék is kilencen, mások szerint tizenegyen. A költőnek napjainkra százötven-kétszáz oldalági leszármazottja él, akik szerepelnek is a kötet megfelelő helyén elhelyezett családfán. Borzák Tibor személyesen mintegy ötven Petőfi-rokonnal találkozott.
Elbeszéléseikből érdekes családtörténetek rajzolódnak ki. A szerző elárulta, hogy Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, egyetemi tanár, az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere nem lepődött meg, amikor felkereste.
Tisztában volt azzal, hogy Hrúz Mária testvérének, a kecskeméti Hrúz Mihálynak oldalági rokona. Három óriási fotóalbumot is bemutatott ősei fényképeivel. Nagyapja kutatta is a család történetét, hagyatékának ezt a részét a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik. Hankiss Elemér ellenben szinte Borzák Tibortól tudta meg néhány évvel ezelőtt, hogy Petőfi apja testvérének, Petrovics Jánosnak a leszármazottja. Meglepődött, de rögtön hozzátette, hogy nem szeretne Petőfi Sándor fényében sütkérezni.
A korábbi vízilabda-válogatott játékos, Petőváry Attila ugyancsak Petőfi-rokon, testvére Petőváry Zsolt szintén vízipólós, és a család sokáig a Magyar Nemzeti Múzeummal szemben lakott.
A Petricsek leszármazottai közül többen élnek ma is Mezőberényben, illetve Sarkadon, Budapesten is élnek rokonok. A berényiek — köztük Kiszely Jánosné Stefanovics Zsuzsanna — rengeteget segítettek családfájuk pontosításában.
Özvegy Baltazár Istvánné zsibárusítási jogosítványt kért. Személyi adatainak felvételénél kiderült, hogy nagyapja Hruz Ádám, Petőfi Sándor édesanyjának, Hruz Máriának édestestvére volt. Az idős asszony a legszegényebb körülmények között, Pesterzsébeten egy fészerben lakott. Dr. Münnich Ferenc altábornagy, a budapesti főkapitánysál vezetőjének kezdeményezésére Pesterzsébeten egy teljesen berendezett szoba-konyhás lakást, tüzelő- és élelmiszer ellátást kapott. A ház lakói megtudták a 63 éves asszony rokoni kapcsolatát a nagy költővel, szeretettel vették körül, és azóta Petőfi mamának hívják.
Az első bányásznap-1951. SZEPTEMBER / Folytatás a posztban
Kisterenye. Ünnepélyesen fogadták a déli akna éjjeli műszakából feljövő bányászokat augusztus 31-én. Erdősi János bányaigazgató közölte, hogy elsők lettek a szénbányászok alkotmányunk ünnepének tiszteletére vállalt munkaversenyében. Tóth Mihály sztahanovista vájár a győztes bányászok nevében újabb felajánlást tett: 'Eddigi kiváló eredményeinket megtartjuk, sőt túl is szárnyaljuk'. Salgótarján főterén a bányásznap alkalmával Czottner Sándor bánya és energiaügyi miniszter beszéde után kitűntették a munkaversenyben győztes kisterenyei bányászokat. Átvették a minisztertanács zászlaját és a pénzjutalmakat. Pécsett a bányásznap alkalmával Farkas Mihály honvédelmi miniszter üdvözölte a bányász dolgozók sokezres táborát. Tatabányán, a bányásznapon leleplezték az 1919-es csendőrsortűz bányászhőseinek emléktábláját, Az ünnepségen Gerő Ernő államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke szólt a tatai bányászokhoz. Ezután Pavel Ivanovics Seljahin elvtárs, a szovjet bányaipari munkások szakszervezetének titkára üdvözölte Tatabánya dolgozóit. Bányászaink a felejthetetlen ünnepből újabb erőt merítve indultak harcba másnap, hogy bányászbecsülettel teljesítsék a haza iránti kötelességüket, győzelemre vigyek tervük teljesítését.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Ezt is látnod kell
