2018. szeptember 19., szerda

Tatabánya - A kezdetek / Folytatás a posztban


Tatabánya Komárom-Esztergom megye székhelye, ezt leírom még egyszer, hogy az esztergomiaknak jó napjuk legyen: Tatabánya Komárom-Esztergom megye székhelye. Ezért van az, hogy megyeszékhelynek is nevezik.
Sok mindent nem lehet róla írni, de ha Kazincbarcikáról van cikk, valamit talán erről is össze lehet hozni.
Tatabánya egyetlen nevezetessége (azon kívül, hogy megyeszékhely; MERT AZ!!!) egy turulszobor, annyira ez az egyetlen látnivaló ott, hogy a címerükben is ott van.

A dicső múlt

A változatosság kedvéért Tatabányának is úgy kezdődik a történelme, mint a legtöbb városé: „a terület már az őskorban is lakott volt”. Egyes holtbiztos források szerint az ókorban a római birodalom Vaiaria néven (ejtsd: Vájária) települést létesített.
A város és környéke rengeteg természeti csapást szenvedett el. Ezek közül a legmaradandóbb károkat az okozta, amikor a tatabányaiak ősei betelepültek a hét hegy völgyébe. A hét hegyből mára már nem sok maradt fenn, de a helyi bányászkedvű népeket ismerve ezen nem is csodálkozunk.

A faluháborúk

Kezdetben Tatabánya három település parázna egyesüléséből jött létre: Gallafalvából, Miklósfalvából, és Monthypythoniából. Az egyesülés - mint az lenni szokott - utódokkal járt, és olyan kis porontyok pottyantak a világra, mint Alsógalla, Felsőgalla, Középsőgalla, Külsőgalla, Belsőgalla, Nemtudommilyengalla és Miazagallaegyáltalán. A kis falvak természetesen rögtön megtámadták egymást, mindennaposak voltak a háztűznézők. E kedélyes helyi néphagyomány egészen a törökök megjelenéséig tartott, akik pontot tettek az ügy végére.

Az említést érdemlő események szintén nem egyediek (tatárjárás, török uralom, reformáció, világháborúk, közbeszerzések), tulajdonképpen egy-két jelentéktelen apróságtól eltekintve csak annyiban különbözik a történelme Esztergométól, hogy Esztergom valamikor régen megyeszékhely  volt (még a vármegyék idejében, amikor sok pici város is az volt, ami...), Tatabánya meg most is az. Egy időben Esztergom azzal próbált csalni, hogy minden főútjára kirakta a Wilkommen in Tatabánya! táblát, de egy-két méter megtétele után persze mindenki rögtön rájött, hogy átverték, és lóhalálában.visszafordult.

A szénláz

Az 1800-as évek környékén szenet fedeztek fel a környéken, attól kezdve mindenki, aki itt lakott, bányászként dolgozott. A helyi munkamorálra igen jellemző, hogy egy idő után piszkosul megunták ezt a nehéz munkát és a fiatalabbak inkább elmentek külföldre, meg más településekre dolgozni, a vén taták azonban maradtak és tovább bányásztak. Innen lett a város neve Tatabánya.
1948-ban felmerült, hogy a megyeszékhelyet Tatára vagy Tatabányára kéne helyezni, de a jelenlévő taták mind hangosan tiltakoztak az ellen, hogy rájuk ilyesmit tegyenek. Így aztán Tatabánya lett a megyeszékhely, hallod, Esztergom, vagy leírjam még egyszer?
Azóta nem történt itt semmi különös.



Molnár Balázs bemutatja DUTRA traktorait

Megnéztük a gyűjtemény legszebb darabjait, bár van még meglepetés a tarsolyban annak, aki személyesen is ellátogat a DUTRA múzeumba Balatonboglárra. Időpontegyeztetés lehetséges Molnár Balázsnál: +36 30 937 5844


2018. szeptember 18., kedd

ZIL-118 Junosť,(173 millió Ft-ot kérnek egy ZIL buszért)

Húsz darab Zil-118-as autóbusz készült a legfelsőbb pártvezetés és hozzátartozóik szállítására, ezek egyikét lehet most megvásárolni.


A moszkvai Antiq Car nevű kereskedés kínálja megvételre a Zil-118 Junoszty autóbuszt, amely az egyenlőbbnél egyenlőbb személyek szállítására szolgált az SZKP jaltai szanatóriumában. Nem eredeti állapotában maradt meg a gép, most fejezték be a teljes körű felújítást, az új tulajdonos tehát tökéletes állapotban lévő, működőképes járművet kap a 35 millió rubeles, azaz 173 millió Ft-os vételár megfizetését követően.


A Zil-111-es luxusautó rokona műszakilag a Junoszty nevű autóbusz, azonban itt a 6,0 literes lökettérfogatú V8-as teljesítményét 150 lóerőre csökkentették. Megtartották a háromfokozatú, automatikus váltót. Az alvázszám egyébként a 12-es példányé, a motor a 14-es, a váltó pedig a 18-as a húsz darabos szériából.

A Zil gyár mérnökei egyébként a tetőablakok mellett nagy méretű, nyitható vászontetőt is adtak a luxus autóbusznak, amely a maga korában számos nemzetközi díjat is nyert. Még maga Henry Ford Jr. is megpróbált egyezkedni a szovjetekkel arról, hogy megvásárolja a licencet és az az Egyesült Államokban is gyártsák a típust, de ebből végül nem lett semmi.





GAZ-M-72 ( Pobjeda) (1955) / Tovább a filmhez








II. Nemzetközi Ikarus Találkozó Tapolca



Rengeteg Ikarus sereglett össze Tapolcán nagyszüleink és szüleink fiatalkorából. Persze szép számmal voltak a rendszerváltás után készült autóbuszok is a rendezvényen.


Még most is érkeznek a köszönő üzenetek a tapolcai II. Nemzetközi Ikarus Találkozó Facebook oldalára. A tegnapi eseményen rengeteg koros, illetve az elmúlt évtizedben gyártott Ikarust tekinthettek meg az érdeklődök, sőt a nosztalgia buszokkal utazni is lehetett. Az eseményt 2016-ban szervezték meg először, a németországi Ikarus találkozó társrendezvényeként. A tapolcai rendezvényt páros, míg a németországit páratlan években tartják meg, így érdemes lesz figyelni, hogy a német Freundeskreis Ikarus mikorra teszi 2019-ben a következő nagy márka-találkozót.
A tapolcai eseményre számtalan gyűjtő hozta el féltve őrzött Ikarusát, ugyanakkor a BKV, a Volánbusz, illetve több közlekedési központ is képviseltette magát egy-egy szépen felújított autóbusszal és érkeztek a rendezvényre buszok Csehországból és Lengyelországból is. Tudósítónk szerint a különleges eseményre nagyon sokan látogattak el,  a helyi vonatállomástól tömött buszok vitték az érdeklődőket a rendezvény helyszínére. 











Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...