ALMÁSI LÁSZLÓ és a magyarabok / Folytatáshoz katt a posztra !

Kik a magyarabok

A múlt század harmincas éveiben a nagy Afrika-kutató, Almásy László hozott először hírt arról a különös népcsoportról, amely Egyiptom és Szudán sivatagos határvidékén él, és magát magyarabnak nevezi: ez núbiai nyelven „magyar törzset” jelent. A törté­net­tudomány azóta kiderítette, hogy a ma­gyara­bok azoknak a magyar és bosnyák katonáknak a leszármazottai, akik I. Szelim török szultán hadaival érkeztek Núbiába a 16. században. Manapság 10–12 ezren lehetnek, s bár mohamedán vallásúak és a núbiai nyelvet beszélik, rendkívül büszkék magyar származásukra, és meghatóan ra­gasz­kodnak őseik hagyományaihoz. A sütés előtt például még ma is keresztet karcolnak a kenyérre, ugyanúgy, ahogy hajdan a ma­gyar parasztasszonyok.

 Sipka Haszan el-Magyar Namíbiai magyaráb férfi (Fotó: Fodor István) Keresztet karcolnak a kenyérre Sokan úgy tudják, hogy a magyaráb elnevezés azt jelenti, hogy magyar arab. Egyáltalán nem azt jelenti. A magyaráb kifejezés két nyelv egy-egy szavából, két tagból, magyar és núbiai tagból álló összetett szó, amelynek jelentése: magyar törzs. Tehát az ÁB szó núbiai nyelven törzset jelent. A csalóka hangzás ellenére a magyaráb kifejezésben egyáltalán nem szerepel az arab szó. Éppen ez az, ami szintén ennek a népcsoportnak a magyar eredetét bizonyítja, hiszen az általuk beszélt núbiai és arab nyelv grammatikai szabályait fölrúgva a magyaráb kifejezés esetében a magyar nyelv törvényeinek megfelelő formában és kiejtéssel mondják ennek az összetett szónak az első tagját. A szudáni beszélt arab nyelvben is "gy"-nek ejtik az irodalmi arabban "dzs"-nek mondott mássalhangzót. Igaza van, de én mégis kérdéssel válaszolok. Akkor miért ejtik az egyiptomi magyarábok, illetve az arab anyanyelvű, núbiai nyelven nem is tudó asszuáni magyarábok is "gy"-nek ezt a mássalhangzót, és kizárólag a magyaráb szó esetében? Tovább megyek: a núbiai magyarábok (núbiai és arab anyanyelvűek egyaránt) úgy mondják, hogy áná magyar, azaz magyar vagyok, vagy áná rágil magyar, azaz magyar férfi vagyok. Márpedig az arabban a jelzőként használt magyar szót mádzsárinak, mágárinak vagy mágyárinak kell mondani attól függően, hogy irodalmi, egyiptomi vagy szudáni arab dialektusban beszélünk. Miben különböznek még a magyarábok a környezetükben élő núbiai népektől? Az elmúlt évszázadokban a magyarábok szokásaikban, életvitelükben, étkezési kultúrájukban, nyelvükben és vallásukban már teljesen asszimilálódtak a környékbeli núbiaiakhoz és az arabokhoz. De vannak azért bizonyos elütő vonások is, amelyeket az 1935-ben náluk járt Almásy László gróf, a világhírű Afrika-kutató, pilóta és térképész is megfigyelt. A magyarábok haja nem fekete, mint a núbiai embereké, hanem vöröses, s a bőrük színe még mindig valamivel világosabb, mint a szomszédaiké. S ami még ennél is érdekesebb: míg a núbiaiak nagy szeműek, a magyarábok szeme jóval kisebb. Egyébként Almásy László volt az első ismert hazánk fia, aki eljutott hozzájuk. Az 1937-ben megjelent Levegőben…homokon című könyvében Almásy külön fejezetet szentel a Vádi Halfával szembeni nílusi Magyarárti-szigeten tett látogatásának. Az egyik ottani magyaráb ezt mondja Almásynak: "Őseink aztán berberin lányokat vettek feleségül, és megtanulták tőlük a rután (berber) nyelvet, ezt beszéljük mi ma is az arab nyelven kívül. Mi tudjuk, hogy vannak magyar népek Európában. Ők testvéreink, és mindig vártuk, hogy valaki eljöjjön közülük ide mihozzánk." (Almásy László grófot, Anthony Minghello Az angol beteg című, kilenc Oscar-díjjal jutalmazott filmjének főhősét 1945-ben Budapesten többször is letartóztatták. A világhírű pilótát, térképészt és autóversenyzőt a fogházban kegyetlenül megkínozták és a bosszúért lihegő zsidók által vezérelt Budapesti Népbíróság a Rommel hadseregével való együttműködése miatt háborús és népellenes bűntettek vádjával mindenáron el akarta ítélni. Végül is bizonyítékok hiányában, és a zsidó Germanus Gyula orientalista tisztességes tanúvallomásának és a Rákosi Mátyásnál történt közbenjárásának köszönhetően fölmentették. Almásy grófot nagyra becsülték az arabok és Abu Ramlának, a Homok, azaz a Sivatag atyjának nevezték. Almásy László nevét Egyiptomban a Gebel Almazi, azaz az Almásy hegy és a Héliopolisz melletti, általa létrehozott Al-Máza repülőtér őrzi – H. J. megj.)

MÁVAUT ANNO / Többi képért katt a posztra !

A TERMÉSZET VISSZAHÓDÍT, avagy egy tatabányai bányaüzem elmúlása / Többi képért katt a posztra !

TATABÁNYAI BALKONDÍSZEK / Többi képért katt a posztra !

Színész óriások / Többi képért katt a posztra !

Komlós Juci színművésznő családi körben, testvérével Komlós András színművésszel és lányával, Földessy Margittal (mögöttük). 1974.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Rátonyi Róbert és családja. 1959.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Latabár Kálmán színművész feleségével, Walter Katalinnal és kislányával, valamint Halmay Imre színművész, parodistával Siófokon.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

  Madaras József színművész.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
Madaras József (Rigmány, 1937. augusztus 16. – Máriahalom, 2007. április 24.) Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező.

Élete

A lobbanékony természetű színésztanonc 1958-ban végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Ugyanebben az évben vendégként szerepelt a József Attila Színházban, majd barátjával, Somogyi Miklóssal egyik színháztól a másikig szerződött. A győri Kisfaludy Színházban töltött egy évadot, 1959-1960-ban a szegedi Nemzeti Színházban játszott, 1960-1961-ben az Állami Déryné Színház, majd 1961-1966 között a Thália Színház tagja volt. 1966-tól a Pannónia Stúdió szinkrontársulata, 1969-től az Irodalmi Színpad, 1971-től a Nemzeti Színház, 1978-tól a Mafilm Filmgyártó Vállalat színtársulatának tagja volt. 1982-től rendezőként is tevékenykedett, filmekben 1957-től kezdve szerepelt.

Madaras szerepeinek sora az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök igazságáról és nehézségeiről szól. Robusztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté. Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című színművében aratta Hábetler Jani szerepében, melyet teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el „életre-halálra”. Fejes Endre eredetileg könyv-alakban napvilágot látott drámáját – mely egy külvárosi kispolgári család mindennapjait s ezen túlmenően a 20. századi magyar történelem első ötven évét mutatja be – 1963-ban mutatták be a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében.

A rá emlékeztető, őt idéző legjellegzetesebb figurákat Jancsó Miklós és Kovács András filmjeiben alakította. Indulatos, erőteljes karakterek megformálásával tökéletesen illeszkedett a Szegénylegények (1966) vagy a Csillagosok, katonák (1967) komor drámai világába. Nehéz feladatot oldott meg a Csend és kiáltás lelki terror alatt deformálódó egykori vöröskatonája, Károly alakjának életre keltésével is. Fontos szereplője volt az Égi bárány (1971) című filmnek, melyben az eszelős Vargha pátert alakította, a Szerelmem Elektra (1974) című alkotásban pedig a zsarnok uralkodót, Aegistost játszotta. Madaras Kovács András filmjeiben is végigjárta a kis szerepek iskoláját, míg végül A ménesgazda (1978) robbanékony, de gyanútlanul jóhiszemű és tragédiába zuhanó főhősét eljátszhatta.

Csupati őrmester (1975-76)

Csupati őrmester (1975-76)

Az országos népszerűséget egy filmsorozat hozta meg számára, amelyben Kántor, a nyomozókutya rendőr gazdáját, Csupati őrmestert alakította.

Madaras Józsefet 1978-ban az érdemes művész elismeréssel jutalmazták. Elnyerte a filmkritikusok díját, valamint a locarnói fesztivál nagydíját, 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat, 2000-ben a Magyar Filmszemle életműdíját. Az 1990-es évek elején súlyos betegségen esett át: élet és halál között lebegett, közel egy évig kómában feküdt. Újra tanult beszélni, járni. Kisebb szerepekben újra megjelent.

Madaras nevével sok magyar filmben találkozhatunk, személye megkerülhetetlen a magyar film elmúlt két-három évtizedes történetében. Szerepeit mindig konokul komolyan vette filmen és színpadon egyaránt, ő az, aki „mindennap forradalmárnak érezte magát, nemcsak állami ünnepeken.”

Budapest, XIV. Puskás Ferenc stadion (Népstadion) területe a Keleti pályaudvar felőli marathoni kapu környékén. Kazal László színművész.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Fónay Márta színművésznő.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Kiss Manyi színművésznő.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Dömsöd, Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásán.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

Dömsöd, Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásán.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

Jávor Pál színművész. 1940.
Forrás : http://www.fortepan.hu/