A MAGYAR RENDŐRSÉG ( ANNO) /Továbba filmhez

Riadó a budapesti rendőr-főparancsnokságnál
1931. OKTÓBER




Páncélozott Jeep-ek a rendőrségnél 1947. FEBRUÁR 

A rendőrlegénység húsvéti áldozása a Bazilikában

1934. MÁRCIUS

Hadijátékok a Monostori erődben / Folytatás a posztban

 SZABADTÉRI HADITECHNIKAI PARK

 

Az udvaron elhelyezett lokátoros kocsik, tarackok és légvédelmi ágyúk a hidegháború fegyverkezéséből adnak ízelítőt. A hidegháborús fegyverek és járművek sorából kilóg a Kenyérmúzeum bejáratánál elhelyezett M.1901 típusú, Manfred Weiss művekben gyártott hordozható tábori kemence.

Gerzsány Mária a kisteleki méregkeverő / Folytatás a posztban

• 1911 Július 24. – Gerzsány Mária letartóztatása.

A fotó illusztráció !

Gerzsány Mária, (Kiskunmajsa, 1864 – ?) kisteleki méregkeverő sorozatgyilkos. Gerzsány a sorozatgyilkosok fekete özvegy típusához tartozott, aki kezdetben családtagjait tizedelte mérgekkel, majd később továbblépvén egy egész vállalkozást épített a családjuk számára tehertételt jelentő emberek meggyilkolására. Mindössze három személy haláláért ítélték életfogytiglani börtönre, azonban sejthető, hogy közreműködésével ennél jóval több gyilkosságot követtek el a környékbeliek. Gerzsány Mária tevékenysége az elterjedt romantikus elképzelésektől igencsak elütő, kimondottan kedvezőtlen képet rajzol a korszak vidéki társadalmáról: egy olyan önpusztító közösséget, ahol a családtagok is a legnagyobb alattomossággal törnek egymás életére.

Gerzsány Mária egyszerű alföldi parasztasszonyként élt, így életéről nem maradtak fenn dokumentumok. Katolikus családban született Kiskunmajsán, 1864-ben. A társadalombiztosítás nélküli korszakban az asszony bábaként is dolgozott: betegek körül és szüléseknél segédkezett. (A kisteleki csendőrség nyomozásából kiderült, hogy Gerzsány bábaként a lelepleződése előtti években 95 szülést bonyolított, ebből 78 esetben halott gyermeket jelentett be az anyakönyvvezetőnek. Ez még a korszak csecsemőhalandósági adatainak ismeretében is kimagasló szám.) A bábaság mellett Gerzsány elsajátította a népi gyógyítás azon módszereit is, amelyet már a kortársak is a megvetést kifejező kuruzslás szóval írtak le. Később lányok prostituálásával és értékesítésével, illetve törvénytelen terhességmegszakítások elvégzésével is gyanúsították, ám ezek miatt nem ítélték el. Emberölési pere előtt Gerzsány ellen majd' két tucatnyi ügyben folyt eljárás, valamennyi eredménytelenül zárult. Gyilkossági ügyének kipattanása idején Török Antal cipészmesterrel élt a kisteleki Szegedi utcában, ahol házának homlokzatán szülésznőként hirdette magát.

Gerzsány valóságos férjfaló volt, nem kevesebb mint öt férje volt, velük hol törvényesített, hogy ún. vadházasságban élt együtt. Korábbi férjei (akik közül csak kettőnek neve maradt fenn, Fülöp Mátyás 1898-ban, Laczkó Ferenc 1905-ben) igen hasonló körülmények között, környezetük számára tragikus hirtelenséggel távoztak az élők sorából. További közös vonása a haláleseteknek, hogy halála idején valamennyi Gerzsány-férj életbiztosítással rendelkezett, amelynek kedvezményezettje Gerzsány Mária volt. A bíróság később a férjek közül egyedül Laczkó Ferenc meggyilkolását tudta Gerzsányra rábizonyítani.

1905-ben Gerzsány Laczkó Ferenc kisteleki gazdával élt együtt nem törvényesített házasságban. Gerzsány 340 koronás életbiztosítást kötött Laczkó Ferencre. Az addig egészséges parasztember 1905 decemberében ágynak esett és a hónap 11-ik napján meghalt. Halálának oka az az arzén volt, amelyet Gerzsány juttatott a szervezetébe. A későbbi per tanúvallomásai nyomán Gerzsányról kiderült, hogy a következő években valóságos praxist épített az arzénos családirtásra. Az arzén előállítása mellett arra is vállalkozott, hogy maga adja be a mérget az áldozatnak (pl. Lévai József esetében), illetve elégtelen hatás esetén erősebb mérget ad (Pálinkás-ügy). Gerzsány nem csak fogadta a gyilkossági megrendeléseket, de saját falujában ajánlotta is szolgáltatásait a vele szóba elegyedőknek. A falubeli csendőröknek igen nehéz dolguk volt, mivel a gyanús halálesetek után sem a betegekhez járó kuruzsló, sem a családtagok nem voltak érdekeltek az igazság felfedésében, az elhangzó tanúvallomások pedig egymásnak ellentmondóak, vádaskodók voltak. A hatóságok mindenesetre megpróbálták hátráltatni Gerzsányt: 1909-ben és 1910-ben is nagyobb összegű bírságokat szabtak ki rá. A csendőrség akkor tudott a mérgezések ügyében eredményt elérni, amikor egy együttműködésre kész asszony jelentkezett náluk.

A méregkeverő lelepleződése

Gerzsány Mária 1911 júniusában ajánlotta fel szolgáltatását Pálinkás Jánosnénak. Pálinkásné sokat panaszkodott a férjére, Gerzsány pedig azt ajánlotta neki, hogy 60 koronáért arzént ad át számára, amivel megmérgezheti Pálinkás Jánost. Pálinkásné azonban az ajánlat elhangzása után a csendőrökhöz fordult. A kisteleki csendőrök számára Gerzsány már korábban is gyanús volt, ismerték a faluban a tevékenységéről terjedő történeteket. Rávették Pálinkásnét, hogy közösen buktassák le a méregkeverőt. Átadták számára a Gerzsány Mária által kért összeget, a pénzt pedig titokban megjelölték. A hatóságokkal együttműködő Pálinkásné megrendelte a gyilkos szert, a néhány nap múlva számára leszállított mérget pedig átadta a hatóságoknak. A méregkeverő asszony néhány nap múlva egészségesen látta Pálinkás Jánost, ezért sürgette Pálinkásnét, hogy adja be férjének a mérget. Azt is felajánlotta, hogy további hat koronáért erősebbet készít. Pálinkásné színleg megrendelte az erősebb mérget, majd ezt is továbbította a csendőröknek. A méreggel teli üvegeket a csendőrök a helyi gyógyszerésszel elemeztették, így már bizonyítékuk volt az asszony ellen. 1911. július 24-én Gerzsány Máriát letartóztatták. Házában megtalálták a Pálinkásné által a méregért kifizetett jelölt pénzérméket, illetve több sósborszesz üveget is, amelyekben egy-egy ember megmérgezéséhez bőségesen elegendő arzénra bukkantak.

A per után

A kisteleki temetőben exhumálások kezdődtek. Kistelek felháborodott népe ekkor 40 mérgezéses halálesetet emlegetett, ám a hatóságok nem vállalkoztak az összes felderítésére. Az ügyészségi nyomozók kiásták az üggyel kapcsolatba hozható holttesteket, amelyekből mintát vettek. Laczkó Ferenc, illetve két Gerzsány Máriával kapcsolatba hozott személy (Sisák György és Lévai József) maradványaiból arzént mutattak ki. Több beidézett tanú is állította, hogy a nő javaslatot tett nekik egyes rokonaik meggyilkolására és az emberölés kivitelezéséhez mérget ajánlott fel. A vádakat az asszony azzal utasította el, hogy az ellene tanúskodókkal rossz személyes viszonyban volt, ezért azok bosszút akarnak állni rajta. A bizonyítékok azonban rendre a méregkeverő ellen szóltak. A bíróság gyilkosságért és gyilkosságban való bűnrészességért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte Gerzsányt, aki 1912-ben a márianosztrai börtönben kezdte meg a büntetés letöltését.

Az asszony a következő hét évet börtönben töltötte, ám a magyar állam első világháborús vereségét követő zűrzavaros időszakban a Tanácsköztársaság idején szabadon engedték. Gerzsány hazautazott Kistelekre és feltehetően hozzákezdett kuruzslói praxisának felélesztéséhez. Még régi ügyfélkörére is rátalált: megbízást kapott egy alkoholista férj megmérgezésére. Az ügy nyomán kipattanó kölcsönös feljelentések után a hatóságok nem kockáztatták, hogy a már elítélt veszélyes bűnözőt szabadon hagyják. 1920 márciusában Gerzsány Máriát Szegedre szállították, hogy megkezdett életfogytiglani börtönbüntetését ott fejezze be. A kisteleki méregkeverő asszony a börtönben halt meg.

A KOCSI - KOCSI / Folytatáshoz kattints a posztra

1400-as évek közepén, Hunyadi Mátyás idejében Kocs községet átszelő Budát Béccsel összekötő főút mellett készítették el a falu szekérkészítő mesterei azt a könnyű, több addig nem használt újítással felszerelt 3-ló húzta kocsiszekeret, amely a település nevét világhírűvé tette, s máig innen neveznek kocsinak szinte minden 4-kerekű járművet. A kocsi szekérkészítő mesterek pedig szétszéledtek az akkori Magyarország területén, tudásukat kamatoztatva készült aztán szerte Magyarországon és Európában a könnyű kocsi utazószekér.

 Kocs falu szekérkészítői 1421-ben készítették el Zsigmond király leánya Erzsébet és V. Albert osztrák herceg"mennyegzői szekerét" mely egy szíjakon függő fedett ekhós, úgynevezett hintálló szekér, vagyis röviden hintó volt.

A menyegzői szekér megmaradt felső kocsiszekrénye a jegyespár címereivel díszítve máig megtekinthető a Graz-i múzeumban.

Erzsébet és Albert esküvője 1421. szeptember 28-án volt Pozsony-ban.

A KOVÁCS / Folytatáshoz kattints a posztra

Elsősorban patkókat és vasalásokat készítő fémfeldolgozó mesterember. Régi magyar neve: vasverő. Elődeink a kovácsmesterséget már a honfoglalás előtt is gyakorolták, ill. foglalkoztak a vas előállításával (→ vasművesség). A kovácsmesterség valószínűleg a honfoglalás után vált önállóvá, majd a 14. sz.-ban több ágra is szakadt (→ lakatos). A falusi vagy patkolókovács főleg a paraszti munkaeszközök készítésével, javításával, lovak, tehenek patkolásával foglalkozik, szerepe egy község vagy táj életében jelentős. A mesterségnek különféle szakmai típusai alakultak ki, így van cigánykovács, uradalmi kovács vagy gépészkovács, községi vagy kommenciós kovács. Többnyire közülük kerültek ki a múlt század elejétől a paraszti munkaeszközöket újító, feltaláló emberek. Legtöbbjük állatgyógyítással is foglalkozott, volt, aki baromorvosi iskolát végzett. Szerszámaik legjavát, a különféle kalapácsokat, fogókat, vágókat maguk készítették, az üllőket, fujtatókat manufaktúrákban vásárolták. Szinte valamennyi munkát hagyományos kézi kovácsolással készítették. A mesterség családon belül sokszor nemzedékeken át öröklődött, gyakorlásához igen sok hiedelem fűződik.