A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Környe. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Környe. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 13., szerda

KÖRNYE RÉGEN / Folytatáshoz katt a posztra !


 

Környe.
Konkoly-Thege Miklós dr. nagy-tagyosi parkja és observatoriuma.

Környe, a Vértesek mentén fekszik. Nagyközség 211 házzal és 1772 németajkú, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Van postája, távírója és vasúti állomása is. Katholikus temploma 1866-ban épült. E község területe már az őskorban lakott volt, mert határában elég sűrűn bronzkori leletek kerülnek felszínre. Később a rómaiak is elfoglalták és ide Quirinum név alatt váracsot is építettek, melynek rengeteg faltömegéből idővel a majki camalduli zárdát és templomot építették. Első okleveles említése Kernye alakban 1283-ban 93történik. Máskülönben a közeli Bánhida sorsában osztozott. A török világban elpusztult és az Esterházyak 1746-ban telepítették be újra, a mikor mosonmegyei németeket hoztak ide, a kiknek utódai részben már megmagyarosodtak, az ide tartozó pusztákon azonban egészen magyar a lakosság. Most az Esterházyakon kívül, a környékbeli pusztákon, még özv. Szokoly Gyuláné, Posztóczky Károly és Konkoly Thege Miklós a nagyobb birtokosok, a kiknek itt csinos, kényelmes úrilakaik vannak, melyek közül a kistagyos-pusztai özv. Szokoly Gyulánéé és ezt a mostani tulajdonos férje, egy Huszár-féle kúria helyén, 1889-ben építtette. Az erdőtagyosi úrilakot, mely most Posztóczky Károlyé, Huszár Ferencz országbíró-helyettes építtette 1835-ben és vétel útján, 1878-ban került a mostani tulajdonos atyjának a birtokába. A Konkoly-Thege Miklós-féle úrilakot 1856-ban Konkoly-Thege Elek építtette. A község lakosai önsegélyző egyesületet tartanak fenn. Ide tartoznak Erdőtagyos, Kis- és Nagytagyos, Kis- és Nagypatár, és Szentgyörgy puszták, Erdőmajor, Rákosmalom és Fáczánkert. Szentgyörgy puszta 1389-ben, Zenthgyurgteleke alakban, a király népeinek lakóhelyeként van említve. Különben Környe sorsában osztozott és ez is az Esterházyaké lett. Még a mult század elején 105 lakosa volt. A Tagyos puszták közül Kistagyos a Huszár családé volt, Nagytagyos pedig aKonkoly és a Csejtey családoké. 1635-ben Tagyos pusztára, Pajor János halála után, Laky István és Mórocz István nyernek királyi adományt, melynek azonbanVida Simon és Csúzy Gáspár ellentmondanak. Nagytagyosnak a mult század elején 190, Kistagyosnak pedig 72 lakosa volt.


 

Környe.
Posztóczky Károly urilaka Erdő-Tagyos pusztán.

 

Környe.Özv. Szokoly Gyuláné urilaka Kis-Tagyos pusztán.


Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...