2018. október 19., péntek

AZ 1956-OS FORRADALOM TATABÁNYÁN. ./ Folytatás a posztban

 Tatabánya „homéroszi” jelzője az elmúlt évtizedek földrajz és történelem könyveiben a szocialista volt: „nagybetűs” szocialista város. A település ezt a szénbányászatnak köszönhette, mely a háború után az erőltetett ütemben fejlesztett nehézipar óriási nyersanyag, és energiahordozó igénye miatt stratégiai ágazattá lépett elő. Hatalmas összegeket fordítottak újabb és újabb aknák megnyitására, új szénmezők felkutatására, a bányák közelében új városok felépítésére. Az ország minden részéből toborozták a munkaerőt, a létszámhiányt rabokkal és katonákkal pótolták, a megfelelő életkörülményeket viszont alig-alig sikerült biztosítani. Az 1956 őszén robbanásszerűen felszínre törő feszültségek ezekben a „szocialista” átalakításokban, ill. éppen elmaradásában (kevés lakás, kevés óvoda stb.) gyökerezett.
Az alábbi kronológia a forradalom előtti eseményeket, ill. a megtorlást nem dolgozza fel, ez egy később elkészülő dolgozat témakörébe tartozik. A feldolgozás időbeli határai: 1956. október 23. ill. 1956. december 30., a forradalom kitörése ill. a Tatabányai Szénbányászati Tröszt Központi Munkástanácsa (továbbiakban: tröszti KMT) vezetőinek letartóztatása. A városban történt minden forradalmi eseményre ki fogok térni az október 23-a és november 4-e közötti intervallumban, a november-decemberi időszakot tekintve pedig a szénbányáknál történtekre fogok koncentrálni.
A kronológia összeállításánál főként a Belügyminisztérium Történeti Irattárában található vizsgálati anyagokra, és az Országos Rendőr-főkapitányság napi összefoglaló jelentéseire támaszkodtam. Az ettől eltérő forrásokat a lábjegyzetekben fogom jelezni. (A vizsgálati ill. peranyagok történeti forrásként való felhasználásának metodológiai problémájával több tanulmány foglalkozik, így ezt a kérdéskört nem érintem.)
Néhány szót szólni kell az események helyszíneiről (lásd a mellékelt térképet is). Tatabánya jó 1O km-es hosszúságban terül el a Vértes és Gerecse hegységek találkozásánál, a Tatai-árokban. Földrajzilag igen széttagolt település, mivel négy község (Felsőgalla, Alsógalla, Bánhida ill. „Tatabánya” bányatelep) összevonásából született 1947-ben. Igazi városközpontja ma sincsen. 1956-ban Felsőgallán (Tatabánya-Felső) volt a Városi Tanács, a Bányaipari Technikum, a Cementgyár, és a hozzá kapcsolódó Mésztelep. Felsőgallától nyugatra volt a VI-os és VII-es telep, a város egykor legforgalmasabb terével (ahonnan a munkásbuszok is indultak), a Bányász körtérrel (másnéven Körönd) és az Állami Áruházzal. Innen észak-nyugatra fekszik Tatabánya-Középső (Óváros). Itt található akkoriban, egymástól csekély távolságra a Megyei Kórház, a Megyei Pártbizottság, a Városi Pártbizottság, a Városi Osztály (rendőrkapitányság), a Tatabányai Szénbányászati Tröszt központja, a Népház (művelődési ház), a Bányász Rádió (helyi hangosbemondós állomás), kicsit távolabb pedig a Zsdanov Munkásotthon. Középsőtől északra található Alsógalla, ahol az ÁVH-s laktanya volt. Középsőtől észak-nyugatra van Újváros (Tatabánya-Alsó), a Megyei Főosztállyal (rendőr-főkapitányságot), a Megyei Tanáccsal. Újvárostól dél-nyugatra pedig Bánhidát találjuk, ahol a Hunyadi Lövésztiszti Iskola laktanyája volt.
 1956-ban az „olvadás” a XX. kongresszus körül kezdődött meg, és a nyári politikai változások, az október 6-i Rajk-temetés pedig már a közeli változások irányába mutattak. A Petőfi Kör, az írók mozgalma pezsgő szellemi életet varázsolt Budapestre. A vidék, különösen egy bányászváros mindezt távolságtartással figyelte, az emberek sokkal inkább mindennapi gondjaikkal voltak elfoglalva. A helyi lap (Komárom Megyei Dolgozók Lapja) októberi számait olvasva is ez tűnik a szemünkbe. (A megtorlások időszakában legalaposabb nyomozás sem tudott az október 23-a előtti időszakból Tatabányán bármilyen szerveződést, különösen nem kiépített szervezkedést felderíteni. Tóth Károly rendőr alezredes, a Komárom Megyei Főosztály vezetője szerint még az operatív anyagok alapján sem volt tudomása semmilyen illegális szervezkedésről.)
Az országban fokozódó feszültséget, paradox módon a helyi vezetők a lakosságnál jobban érzékelték. Október 15-20-a között a Hunyadi J. Lövésztiszti Iskola (továbbiakban: laktanya) parancsnoka Tóth József honvéd ezredes többször összeült Bódi honvéd őrnaggyal, a laktanya politikai tisztjével, és Takács György MDP Tatabánya Városi Pártbizottság titkárával, ill. Havasi Ferenc MDP Komárom Megyei Pártbizottság titkárával, azonban semmi érdemi eredményre nem jutottak a teendőket illetően, felsőbb utasítás vagy tájékoztatás pedig nem érkezett.
 Október 23.

Hajnalban riasztják a Megyei Főosztályt. Éjjel 3.30-kor riadóparancsot kap a laktanya is a Honvédelmi Minisztériumtól: megerősített, fokozott szolgálatot rendelnek el, a laktanya és a fegyverraktár őrségét meg kell erősíteni. Tóth honv.ezr. visszahívja az állandó tiszti állományba tartozókat. A nap folyamán többször felhívja telefonon a HM-et, azonban ott is csak a rádióból értesültek minden eseményről.
A nap a városban szinte eseménytelenül telik el, csak az értelmiségi ankét hoz lázba egy szűk réteget.

19 órakor a Zsdanov Munkásotthonban megkezdődik az értelmiségi ankét, melyen 2-300 fő vesz részt. Az ankéton jelen van a helyi értelmiség színe-virága és a város párt-, katonai és közigazgatási vezetői is. Az előadónak meghirdettet Darvas József népművelési miniszter a budapesti események miatt már nem tudott elindulni, így 19.30 körül Nagy Kálmán megyei PB első titkár tartja az előadói beszédet. A 20 órakor elhangzó Gerő-beszéd felkorbácsolja a hangulatot, a rendszert és az egész fennálló gyakorlatot élesen bíráló felszólalások hangzanak el. Nagy Kálmán önkritikus, mentegetődző beszédben válaszol, majd rövidesen távozik, mivel az MDP KV éjszaka ülést tart. Az ankét rendben véget ér, a résztvevők hazamennek.
Az események miatt estétől a Szénbányák Trösztnél Gál István igazgató mellett állandó készenlétben áll a trösztfőmérnök, a termelési osztály és a munkaügyi osztály vezetője a rendkívüli helyzetek megoldására.

Október 24.
A munkát mindenhol rendben felveszik a városban, talán csak az iskolákban tapasztalható nyugtalanság.
Tóth r. alezr. Kovács Lajos ÁVH fhdgy. vezetésével 10-15 fős erősítést küld Esztergomba (az ottani pártbizottságra).
A megyei PB köznevelési felelőse telefonon kéri a megyei tanács oktatási oszt. vezetőjét, hasson oda a középiskolák igazgatóinál, hogy tartsák féken a diákságot.

13 óra előtt a bányászok valamelyik aknánál elkergetik, majd a hatóságoknak átadják a Budapestről érkezett fiatalokat, akik tüntetésre, sztrájkra buzdítják őket.

Délután a Kossuth Rádió szerint: „az oroszlányi és tatabányai bányászok nem engedtek a „fasiszta provokációnak”, és munkásgárdákat szerveztek a termelés biztosítására. Mind az első, mind a második műszakban valamennyi bányász elfoglalta munkahelyét.”

Október 25.

Kora reggel a megyei PB-n Tóth r. alezr. tárgyal Nagy Kálmán megyei első titkárral, és Havasi Ferenc, megyei titkárral. Nagy Kálmán Esztergomba készül távozni, kísérőt kér. Tóth r. alezr. Ungi Ferenc r. őrgy-t adja mellé. Szó esik a párttagok felfegyverzéséről is.

7-8 óra között értesítik Ungi Ferenc r. őrnagyot: 8 órakor az esztergomi (páncélos)hadosztályhoz kell kísérnie Nagy Kálmánt. 1O óra körül érnek oda és ott is maradnak.
Tóth r. alezr. visszamegy a Főosztályra, ahol Tóth honv. ezr. és Bódi honv. őrgy. várnak rá. Ők kb. 150 ember felfegyverzésében egyeznek meg. Az e célra szánt fegyvereket átszállítják a Főosztályról a laktanyába, ill. Oroszlányba.
Az esztergomi, dorogi kapitányság jelenti, hogy röplapozók járják a környéket.
A PB fegyvereseket toboroz, bár a behívás nehezen halad. A jelentkezők a Hunyadi laktanyában gyülekeznek este, és fegyverekkel látják el őket. 25 fő (köztük Beer János tartalékos őrgy.) Ángyán honv.szds. vezetése alatt átmegy Dorogra a PB védelmére. (Ez a csoport 26-án este visszatér a laktanyába, mivel erősítést nem kaptak.)
 Október 26.

Az éjszaka folyamán 80-90 fő kommunista, tartalékos tiszt jelentkezik a laktanyában, hogy felfegyverezzék őket.

8.30 körül jelentik Tóth r. alezr-nek a tatabányai VI-os aknáról, hogy autóval röplapokat hoztak.

10-11 óra között telefonon jelentik Tóth r. alezr-nek az oroszlányi rabmunkahelyről, hogy a rabok kitörésre készülnek. Később Tóth r. alezr. újabb információkat kap: a rabok meg is kísérelték a kitörést, s azt csak fegyverhasználattal sikerült megakadályozni. Több halott és sebesült van.

A déli órákban a Bányaipari Technikum tanulóinak utcára vonulásával kezdődnek meg a tüntetések. Még Felsőgallán elsőként csatlakoznak hozzájuk a MÁVAUT dolgozói. A 150-200 fős tömeg a megyei PB-hez ill. a tröszthöz vonul a VI-os telep és a Körönd érintésével. A 14 órási műszakváltás miatt a munkából hazatérők közül sokan csatlakoznak a tüntetőkhöz, akiknek létszáma így lassan a duplájára nől. A tömeg úgy határoz: a felsőgallai üzemek felé folytatják útjukat. Így az Alumíniumkohó, a Karbidgyár, a Cementgyár és a Mésztelep érintésével érkeznek vissza Felsőgallára, már 17 óra körül. Innen sokakat teherautók visznek a laktanyához ill. a Főosztályhoz. (Mivel a később a városi osztálynál, stb. tüntető csoportok gyülekezési helyét nem sikerült tisztázni, csak későbbi haladási útvonalukat nyomon követni, így a fontos esti helyszínekre kerülő csoportokat különböztettem meg „első hullám”, „második hullám”. Átjárás a helyszínek és a „hullámok” között természetesen elképzelhető.)
A laktanyában 25-30 tiszt, kb. ugyanannyi honvéd tartózkodik, mivel a bánhidai, és a felsőgallai erőművekhez, ill. a gyutacsgyárhoz is a laktanya ad erősítést. Ezért délután Tóth honv. ezr. a baji laktanyába átküldi Ocskai honv. hdgy-t, aki 60 embert hoz egy tiszt vezetésével. Így összesen 1O0-12O fő található felfegyverezve a laktanyában. (Az ÁVH és a rendőrség helyi erőiről egyelőre nem ismeretesek adatok.)

14 és 17 óra között újabb tüntetés szerveződik, ennek feltűnéséről először Tatabánya-Középsőn adnak hírt a források.

17óra előtt valaki a budapestihez hasonló 14 pont bemondását követeli a Bányász Rádió munkatársaitól, akik először ezt megtagadják, mire a tüntetők elfoglalják a stúdiót. A dühödt tömeg majdnem összetöri a stúdió berendezését. A rádióban ill. a Népház előtt álló tömeghez aztán több lelkesítő beszéd elhangzik.
Ezt a tömeget jelzi Tóth r. szds. a Megyei Főosztálynak, mint a tüntetők első csoportját, kb. 3OO fővel a városi kapitányság előtt. Ők azt a 3 fiatalt kérik számon a rendőrökön, akik reggel a VI-os aknánál röplapoztak.
A(z akkor a Népházzal szemben álló) városi PB-t fenyegeti már a tüntetés. A PB-ről áttelefonálnak a laktanyába, védelmet, fegyvereket kérnek az épületben tartózkodó Havasi Ferenc megyei PB titkár, Kutrucz Béla megyei PB PTO vezető. Tóth honv. ezr. 10 önkéntest küld oda Bartucz honv. szds vezetésével, de az őket szállító teherautót elfogja az épületet körülfogó tömeg, a PB vezetői pedig a hátsó kijáraton kiszökve a laktanyába menekülnek. Tóth honv.ezr. további erősítéseket küld ki: 18 embert a Főosztályra, és 12-t a megyei PB-re.

18 órára a laktanya védelmét megszervezik. Rakéta fellövése lett volna a jel a tömegre tüzelésre.

19 óra körül ér a tüntetők első hulláma, 400-500 fő a Főosztályhoz. A kapitányság vezetői lemennek a kapuhoz tárgyalni. A tömeg a három röplapozó fiatal kiadását követeli a rendőrkapitánytól. 6-7 fős küldöttség megy be a Főosztályra megtekinteni a fogdát, amelyet üresen találnak. A küldöttek közlik a kint várakozókkal: a fogda üres, itt nincsenek foglyok. A tömeg erre távozik az épülettől. Tóth Károly r. alezr. felhívja Tóth ezredest, hogy a tüntetők (első hullám) érkezésére figyelmeztesse. Ugyanekkor jelenti a tatabányai X-es munkahely parancsnoka Tóth r. alezr-nek: a rabok memorandumban követelik kiengedésüket, és robbanóanyagot helyeztek a transzformátor alá.

20 óra előtt 800-1000 fős tömeg érkezik a városi kapitánysághoz. Négy fős küldöttség bemegy a rendőrség épületébe, követelik a politikai foglyok szabadon bocsátását. Az ÁVH Vizsgálati Osztályán fogvatartott 7-8 őrizetest Tóth r. szds. kiengedi. A tömeg elvonul a laktanya ill. a Főosztály felé (második hullám). Ezután Tóth r. szds., a Városi Osztály vezetője jelenti a Főosztálynak: a központ felé tartó újabb tömeg fegyvereket követelt tőle. Tóth r. szds. öt főt Bakos r. hadnaggyal hátrahagy a titkos iratok megsemmisítésére, és a többi rendőrrel levonul a Főosztályra.

20-20.30 körül érkezik az első tüntető csoport a Hunyadi laktanyához, főleg diákok, asszonyok, gyerekek. A PB vezetői rövid vita után döntenek: a vérengzést el kell kerülni, Tóth ezr. tárgyaljon. A kerítés előtt álló tömeghez lemegy Tóth honv. ezr., Simon honv. őrgy. és Bódi honv. őrgy. Egy öttagú küldöttséget behívnak tárgyalni. Rövid beszélgetés után megegyeznek, eléneklik a Himnuszt, majd a küldöttséggel együtt a tömeg is távozik az épület elől.

20-20.30 között a Főosztályon Tóth r. alezr. az esztergomi páncélosoktól kér segítséget, de azok csak Bajról és csak HM engedéllyel tudnának adni. A X-es munkahely parancsnoka ugyanekkor jelenti, hogy a BM Központi Ügyeletétől engedélyt kapott a rabok szabadon bocsátására. (Valószínűleg a BM-mel is beszél telefonon az alezredes.)

21 óra körül Tóth Károly r. alezr. ismét telefonál Tóth ezredesnek, és közli: a BM-ből szerzett értesülései szerint Oroszlányban a rabok kiszabadultak és Tatabánya felé igyekeznek.

21.30 körül 15 teherautónyi tüntető (második hullám, köztük talán már kiszabadult rabok is) érkezik a Megyei Főosztály elé. Tóth r. alezr. a BM. Központi Ügyelettől próbál tanácsot kérni. A tömeg már harsogva fegyvert követel, mikor Tóthnak végül sikerül kapcsolatba lépnie Piros László belügyminiszterrel, aki azonban legjobb belátására bízza hogyan cselekszik. „K” vonalon Bata István honvédelmi miniszterrel is beszél Tóth. Bata közli: „nem baj, ha elviszik a Főosztályról a fegyvereket, majd ők „szétlövik” őket Pesten, a baji ezred pedig Budapestre megy.”

22 óra előtt Tóth r. alezr. közli az állománnyal: nem adhatnak fegyvert a tüntetőknek. A vezető rendőrtisztek egy része elhagyja a Főosztály épületét. Tóth r. alezr., 8-10 géppisztolyossal lemegy, hogy tárgyaljon a tüntetőkkel, de a kapun kilépve már szóhoz sem jut a főkapitány, azonnal beszorítják őket, és a tömeg elözönli az épületet, viszik a fegyvereket. Az állomány néhány tagja is menekülésre fogja a dolgot: Tata felé, a hegyoldalba „vonulnak vissza”.

22 óra után (22.30?) a laktanyához megérkezik a tüntetők második hulláma, köztük a kiszabadult rabok, több száz fő, teherautókon, buszokon. Tóth ezr., Bódi őrnaggyal és Pócz honv. századossal ismét lemennek a tüntetőkhöz, akik ekkor már határozottan fegyvert követelnek, s közülük többen beugrálnak a kerítésen. A katonatisztek csitítani próbálják a tömeget, azonban őket félre lökve, a kaput benyomva betódulnak a laktanya udvarára, és feltörik a raktárat. A laktanya raktárban található összes fegyvert szétosztják, ill. a tömeg széthordja Tóth ezr., Bódi őrgy., Fazekas honv. szds. jelenlétében. Az egyik körletben maradnak fegyverek.
A tömeg jó része teherautókra szállva távozik. Bódi őrgy. jelenti a HM-nek: Bicske (Bp.) irányában elindultak a tüntetők. HM-ből megígérik: „várni fogják” a felkelőket. (Ezt a több teherautóból álló konvojt Budaörs vagy Budakeszi térségében magyar katonai alakulatok várták, és tűzharcba keveredtek velük, aminek több áldozata volt.)
A laktanya területét a még ott lézengő polgári személyektől megtisztítják, és néhány civiltől vissza is vesznek fegyvereket. Tóth Károly r. alezr. segélykérő telefonjára, hogy betörtek a tüntetők a Főosztályra Tóth ezr. átküldi Dévai Béla tart. alezredest és Kökény honv. századost katonákkal.
A Főosztálynál a tömeg a fegyverek megszerzése után gépkocsikra száll, és Budapest felé indulnak (együtt a laktanyánál fegyverhez jutotakkal?). Kapuvári r. hdgy. és Valent r. hdgy. jelentést tesznek a BM-nek a történtekről, ill. hogy elindult 18 tehergépkocsi felkelőkkel megrakva Budapest felé. Tóth r. alezr. Baller r. szds. vezetésével megszervezi a kapitányság őrzését és távozik. Még éjfél előtt az egyik r. szds. az összes operatív anyagot, és más dokumentumokat semmisít meg.

Éjfél körül újabb támadás éri a Főosztályt: fegyveres szabadult rabok a szinte teljesen fegyvertelen rendőröket kikergetik az épületből, és mindent feldúlnak, majd távoznak.
 Október 27.

Reggel 7 óra tájban a Főosztály udvarán összegyűlt 15-20 rendőr a járőrözés megkezdése és a fegyverek össszeszedése mellett dönt, s a délelőtt folyamán vagy fél teherautónyit be is gyűjtenek (ezt a Bányász Rádió 12 óra körüli felhívására abbahagyják). A begyűjtött fegyverekkel a városi kapitánysághoz hajtanak, de az ott lévő tömeg lefogja a kocsit, és elviszik a fegyvereket.

8.30 körül Tóth Károly r. alezr. bemegy a Főosztályra, megteszi jelentését a BM-nek, és mielőbbi segítséget kér a rend helyreállításához.

Délelőtt a forradalmi tanács szervezése megkezdődik. Sokan megfordulnak a Bányász Rádiónál: javaslatokkal, követelésekkel, problémákkal. A város közellátását biztosítani kell, a szétfutott, szétesett államapparátus feladatait el kell látni. A nap folyamán csak a forradalmi tanács magja, az Ideiglenes Intéző Bizottság jön létre, többek között dr. Klébert Márton, főorvos, dr. Molnár István, ügyvéd, Mazalin György, tanár, dr. Berinkey Kornél, orvos, Solymos Mihály, főmérnök (a Tatabányai Szénbányák Tröszt képviseletében) részvételével. A nemzetőrség szervezésével Szabó Viktort bízzák meg.
Megjelennek a PB képviselői is: Havasi Ferenc, Takács György és más funkcionáriusok. Mazalin nyilatkozásra szólítja fel őket: csatlakoznak-e a tanácshoz? Ők azt ígérik rövidesen választ adnak írásban.

12 órakor a Kossuth Rádió jelenti, hogy többek között Oroszlányból több száz rab szabadult ki, és egy részük Székesfehérvárra (?) szivárgott be.

17 órakor nagygyűlést tartanak a Népházban, kb. 500 fő részvételével, főleg munkások, akik azonban nem a munkástanácsok küldöttei, hanem kíváncsiskodók. Így nem választanak állandó forradalmi tanácsot. Az Ideiglenes IB nevében Tima Endre lemond, a jelenlévők azonban közfelkiáltással bizalmat szavaznak nekik 29-éig, amikorra új gyűlést hívnak össze a munkástanácsok képviselőiből.

Délután, egy főleg tatabányai fiatalokból álló csoport teherautón a baji laktanyához megy fegyvereket szerezni. A páncélos laktanyából a sikertelen alkudozás után sortűzzel válaszolnak. A lövéseket már az épülettől távozóban, hátulról kapták a fiatalok. Szürkület előtt érkeznek meg a baji laktanyába Ungi r. őrgy., Bujáki honv. őrgy., Felczán Andor határőr alezr.: konstatálják, hogy ártalmatlanná tették az „ellenforradalmárokat” a laktanyabeliek. (Utóbb a forradalmi tanács megpróbálta megtalálni a felelősöket, ez azonban az idő rövidsége miatt sem sikerülhetett. A vizsgálat hivatalosan is megindult, eredménye ismeretlen.)

Este a szakszervezeti tanácsteremben az Ideiglenes IB tagjai tanácskoznak, és felosztják egymás között az ügyköröket. Az elnök Horváth Endre, a titkár dr. Klébert Márton lett.

A nap folyamán Tóth honv. ezr. felhívást ad ki, melyet 28-ától terjesztenek a városban: a forradalmi tanács őt bízta meg a közbiztonság fenntartásával, a nemzetőrség felállításával, és a kint lévő fegyverek összegyűjtésének megszervezésével. A nemzetőrség szervezésekor a fegyverek kicserélése és a fegyvertartási engedélyek kiadása előbb a városi rendőrkapitányságon, majd a Hunyadi laktanyában folyik.
Az MTI napi összefoglalója szerint: a bányákban csak biztosítási munkálatok folytak, termelés nem. A két tatabányai erőmű és az alumíniumkohó csökkentett létszámmal ugyan, de folyamatosan működött. A városban nyugalom van.

Késő este, éjszaka felkelők és katonák szállják meg a Főosztály épületét.
Október 28.
Délelőtt az üzemek (ideiglenes) munkástanácsainak küldötteinek részvételével nagygyűlést tartanak a Népházban. 16 pontos követelés-csomagot fogalmaznak meg, amit a kormányhoz eljuttatnak, és annak elfogadásától, ill. végrehajtásától teszik függővé a munka felvételét. Felolvassák a pártbizottság írásos állásfoglalását is, mely elviekben helyesnek tartja a forradalmi tanács megalakulását, és munkájában támogatja azt. A gyűlés végén, már a déli órákban megválasztják a városi Munkás- és Katona Tanácsot.
15 órakor Baller r. szds. jelentésben összegzi a rendőrség helyzetét a BM-nek, miszerint a rabok teljesen kifosztották a Főosztály épületét, a személyi igazolványokat, bélyegzőket, a polgári és rendőr ruhákat, valamint a még fellelhető valamennyi pénzt mind elvitték. A berendezést szétzúzták. Ezután a rendőrök a Főosztályt át is adták a forradalmi tanácsnak.
A BM. Központi Ügyeletének jelenti a Büntetés Végrehajtás Ügyelete, hogy az oroszlányi objektumból 1090 fő, a tatabányai X. aknai objektumból pedig 600 fő rab szabadult ki ill. szökött meg.
A nap folyamán Szabó Viktor Hűvös Oszkárt nevezi ki a tatabányai fegyveres csoport vezetőjévé, hogy szervezze meg a járőrözést és az illetéktelenektől szedjék be a fegyvereket. Továbbá megalakul a megyei tanácsnál egy forradalmi munkástanács (esetleg előző nap, 27-én), mely a továbbiakban intézkedett a helyi tanácsok megszűntetéséről, és a Nemzeti Tanácsok létrehozásáról. A Szabad Győr Rádió 18 óra előtt bemondja a Komárom Megyei Nemzeti Tanács közleményét, miszerint Hegyeshalomtól Esztergomig szabadon lehet közlekedni, nincs akadály. Ezen kívül a városi tanácsnál is megalakul a Tatabányai Nemzeti Tanács, mely a közigazgatás átszervezésével foglalkozott a továbbiakban.
Október 29.
Reggel néhány bányász felveszi a munkát a szivattyúkezelőkön és fenntartókon kívül, de kinyilvánítják: míg a forradalmi tanács 16 pontos követelésére válasz nem érkezik a kormánytól, addig csak annyi szenet termelnek, amennyi a kórház és a középületek üzemben tartásához ill. fűtéséhez szükséges.
Nagy Kálmán megyei első titkár jelenti a Pártközpontnak Esztergomból, hogy Tatabányán sem a megyei PB-vel, sem a többi megyei szervekkel nem tudja felvenni a kapcsolatot. A megyei PB nem működik, teljesen szétesett.
A laktanyában körletet rendeznek be a nemzetőröknek, akik azt 14 óra körül el is foglalják, kb. hetvenen, majd négyes-ötös csoportokat szervezve őrségeket állítanak a város fontos pontjain.
17 órakor kezdődik a nagygyűlés a Népházban (folytatódik az előző napi tanácskozás új résztvevőkkel), melyen Horváth Endre beszámol az Ideiglenes IB addigi munkájáról. Majd kb. 120-an, a „választmány” átvonulnak az ún. Bartók-terembe, és vezetőséget választanak. Az ügykörök felosztása hasonló a 27-e estihez: Horváth Endre, elnök, dr. Klébert Márton, titkár, dr. Tima Endre, sajtófelelős, Szabó Viktor, a Nemzetőrség parancsnoka, Solymos Mihály, a Szénbányászati Tröszt képviselője stb. A megválasztott vezetőség (a neve ekkortól Forradalmi Munkás- és Katona Tanács; továbbiakban: FMKT) a szakszervezeti tanácsteremben folytatja a munkát. Tima és Solymos felveti a pártbizottság bevonásának lehetőségét, de a tanács leszavazza őket.
20.50-kor a Szabad Győr Rádió közli: több bányászküldöttség tárgyalt egymással, és a dorogi, pécsi, tokodi, miskolci munkástanácsok mellett a tatabányai is kinyilvánította, hogy addig nem veszik fel a munkát, míg a szovjet csapatok nem távoznak.
Október 30.
A Szénbányászati Trösztnél termelési értekezletre ülnek össze az üzemek főmérnökeinek és egy-egy munkásának részvételével. Itt a FMKT-t Solymos Mihály és Pálfy Csaba képviselik. A munkások a (26-a óta tartó) sztrájk folytatását javasolják. Végül mégis a munka felvétele mellett dönt az értekezlet, mely még aznap meg is indul a bányákban, és nov. 3-áig folyamatosan emelkedik a termelés (a győri rádió okt.31-i és nov.1-jei hírei, ld. alább, ennek elllentmondani látszanak).
Október 31.
Reggel a Bartók-teremben (a Népházban) válaszmányi ülést tart a FMKT, kb. 100 fő részvételével, s a munka felvételéről tárgyalnak. A gyűlés után Tima Endre Gyüszi Lászlóval és Báthori Pállal tárgyal egy új megyei napilap beindításáról, mivel 26-a óta semmilyen helyi sajtótermék nem jelent meg.
Délelőtt Gyüszi és Báthori átmennek a Dolgozók Lapja szerkesztőségébe, hogy a szerkesztőség tagjaival ismertessék a javaslatot. Kedvező fogadtatásra találnak, és „Komárom Megyei Figyelő” névre keresztelik az új sajtóorgánumot.
Délután a FMKT tárgyalást folytat a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Kommunista Párt képviselőivel a pártok helyi szerveinek megalakításáról.
A baji laktanyánál történt incidens során lelőtt 8 fiatalt hősi halottként, katonai díszpompával temetik el Tatabányán. A búcsúztató beszédet, a FMKT nevében Mazalin György mondja.
A délután folyamán elkészül a Komárom Megyei Figyelő első lapszáma. A szerkesztőség tagjai a komáromi nyomdába viszik a cikkeket, ahol ki is nyomtatják nov.1-i dátummal az újságot.
A nap folyamán Bódi őrgy. utasítja a nemzetőröket, hogy költözzenek át az (üressé vált) ÁVH laktanyába, így azok elhagyják a Városi Osztály épületét, amit addig a FMKT-val együtt használtak.
Estétől éjjel fél kettőig ülésezik Győrben a Dunántúli Nemzeti Tanács, s úgy határoznak: a munkát csak akkor veszik fel, ha az utolsó szovjet katona is igazolhatóan elhagyta Magyarországot. A további sztrájk mellett foglaltak állást Dunapentele, Tatabánya, Székesfehérvár, Mátra, Dorog, Oroszlány, a dél-zalai olajmezők, Győr bányász és szakszervezeti küldöttsége. (A hírt nov. 1-én ismerteti 14 órakor a Szabad Petőfi Rádió Győr.)
November 1.
Délelőtt a megye járásainak, városainak küldöttei megválasztják a Komárom Megyei Nemzeti Tanácsot, s annak ideiglenes vezetőségét. (A tanács magja már 28-án létrejöhetett, erre utal a Szabad Győr Rádió aznapi adásában elhangzott hír. Ld. feljebb.)

Délelőtt a Figyelő szerkesztőségében összevont értekezletet tartanak: Csaba Imre, a Dolgozók Lapjának volt főszerkesztője, a szerkesztőség új és régi tagjai, az MTI szerkesztőség, dr Molnár István, a FMKT részéről és Báthori Pál, kinevezett új főszerkesztő részvételével. Báthori csak az „új szellemű” munkatársakkal hajlandó együttműködni, ezért a régi gárda többsége Csaba Imrével együtt távozik. A többiek rögtön munkához látnak.
Dél körül Tóth Károly r. alezr. a FMKT-tól megbízást kap a megyei rendőrség megszervezésére, amit azonban órákon belül megvonnak tőle, és tartózkodási helyéül a lakását jelölik ki.
14 óra körül Tóth Károly r. alezr. a Főosztályon (állomány)értekezletet tart, 40-5O fő részvételével, hogy megválasszák a munkástanácsot. Tóth közli: a tatai lakásán fog tartózkodni, majd rövid helyzetelemzést ad.
A nap folyamán Tóth József honv. ezr. parancsára 30-30 fővel 3 polgári karhatalmi csoportot szerveznek.
Este Győrött a Dunántúli Nemzeti Tanács a magyar nemzeti tanácsok és a munkástanácsok küldöttségének gyűlésén határozatban is kimondja, hogy az általános sztrájk azonnal megszüntetendő, mindenekelőtt a szénbányászatban. Szintén a bányaüzemek azonnali indítása mellett foglal állást az Építők Székházában tartott forradalmi tanácsi munkásgyűlés is. (Közli a Kossuth Rádió, nov. 2-án dr. Kassai? Ferenc, bányamérnök, a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Ideiglenes Forradalmi Bizottságának elnökének a bányászokhoz intézett felhívásában, amiben minden ágazatbeli dolgozót kér a munka megkezdésére.)
November 2.
Hajnalban Budapestre utazik a Figyelő szerkesztőségének több tagja, és a Szikra Lapnyomdában kinyomtatják a Komárom Megyei Figyelő második (és egyben utolsó) számát. Míg néhányan a nyomtatás körül ügyködnek, addig Báthori Pál a Parlamentben elintézi a papírigényt és a sajtóengedélyt. A friss újságokkal csak este térnek vissza Tatabányára.
A nap folyamán Tóth József ezr. Székesfehérváron jár tájékozódni, és Kemendi ezredestől olyan parancsot kap, hogy csak a HM utasításait szabad végrehajtania. Nov. 3-án tér vissza Tatabányára.

November 3.
Reggel a Figyelő második száma az utcára kerül.
10 órakor szerkesztőségi ülés a Figyelőnél. Az újságírók nagy része vidékre megy anyagot gyűjteni a következő lapszámhoz, és nov. 6-i „zárórában” egyeznek meg. Báthori bent marad a szerkesztőségben, a sajtókölségvetést elkészíteni.
A rendőrség munkájának beindításáról tárgyalnak: Tóth József honv. ezr., Legeza Róbert városi ügyész, dr. Molnár István. Szóba kerül, hogy a nemzetőrök egy részét át kellene irányítani a rendőrséghez.
A nap csendes eseménytelenségben telik, már hétfőre, az újrakezdésre készül az egész város lakossága.
November 4.
Kora reggeltől délig a Bányász Rádió többször bemondja a FMKT által jegyzett felhívást, mely a szovjet csapatokkal szembeni utolsó emberig való kitartásra szólít fel. Reggel a felhívásra az ÁVH laktanyánál 4-500 fő jelentkezik szolgálatra. Szabó Viktor zászlóaljparancsnokként, Dévényi Béla tart. fhdgy pedig törzsparancsnokként intézkedik.
Szabó Viktor egy teherautót átküld a Főosztályra munícióért. Ott élelmiszert, ruhaneműt, lőszert, kézigránátokat rakodnak fel (bár furcsának tűnik, hogy a néhány napja teljesen kifosztott épületben ennyi minden lenne...), és az ÁVH laktanyához hajtanak. Az utcán parkolnak le a teherautóval a laktanya előtt, majd 5-10 perc múlva valami módon egy kézigránát felrobban a kocsin, több embert megölve és megsebesítve a kocsi környékén.
Közben Dévényi átmegy a Hunyadi laktanyába, és ott Simon őrnaggyal megbeszélik, hogy a felkelőkkel felvonulnak a hegyekbe. A Turulhoz beszélnek meg találkozót.
9 óra előtt a FMKT utolérhető tagjai helyzetértékelő tanácskozásra ülnek össze a megyei PB épületében: Klébert, Horváth Endre, Remenyi, Horváth János, Berinkey, Solymos, Tóth ezr., Mazalin, Molnár. Berinkey először ellenállást javasol, majd a többiek lebeszélik errő. Parlamenterek kiküldését határozzák el, akik átmennek Tatára tárgyalni a szovjetekkel: ne vonuljanak be a városba, mivel itt teljes nyugalom van, és a fegyvereseket ők maguk leszerelik. Majd nyilatkozatot fogalmaznak: a FMKT nem áll ellen, a lakosság a fegyvereket adja le, mindenki őrizze meg a nyugalmát. A Bányász Rádió az új szövegű felhívást kb. déltől sugározza.
10 óra előtt (?) Dévényi az ÁVH laktanyába visszatérve kb. 200 emberrel elindul a találkozóhelyre, lassú gyaloglás után odaérve ott senkit sem találnak, ezért Vértesszőlős felé haladnak tovább, de Tatabányáról jött katonákkal találkozva értesülnek róla, hogy a FMKT új felhívásában már nyugalomra szólított fel. Rövid tanácskozás után mindenki a hazatérés mellett dönt.
10 óra körül dr. Klébert Márton, Remenyi István, Tóth József ezr. és Daru Zsigmond honv. szds., tolmács mennek át Tatára parlamenterként. A szovjet parancsnok elfogadja az ajánlatot, és másnap délig jelentést kért a helyzetről, Tóth ezredest pedig megbízza a fegyverek begyűjtésével.
Délután a Hunyadi laktanyában megszervezik a védelmet Bódi János őrgy. vezetésével „erdőbe-hegyekbe rejtőzött” fegyveres felkelőktől tartva. A tatai szovjet erőkkel azonnal felveszik a kapcsolatot, és óránkénti telefonálással tartják a továbbiakban.
Havasi Ferenccel még a nap folyamán tárgyal Horváth Endre, hogy hozzák létre az Operatív Bizottságot, a FMKT helyett, de annak tagjainak bevonásával, a város ideiglenes irányítására.
 November 5.
Megalakul az MSZMP Komárom megyei és Tatabánya városi együttes Ideiglenes Intéző Bizottsága, melynek tagja lett, többek között: Havasi Ferenc, Mannhercz Antal, Tolmácsi Ferenc, Vass József. „Határozatok születtek az ellenforradalom elleni harc megszervezésére, a közéletben uralkodó anarchikus állapotok megszűntetésére és a pártszervek tevékenységének biztosítására.”

Éjjel megkezdődik a hithű kommunisták, tartalékos tisztek behívása karhatalmi szolgálatra. A tartalékos tisztek parancsnokává Beer János tart. őrnagyot nevezik ki (ők az ún. Beer-csoport). Túl kemény fellépései, bizalmatlansága miatt állandó súrlódások lesznek a későbbiekben a Hunyadi laktanya tiszti állományával. A viszály odáig fajul, hogy a Beer-csoport átköltözik a hónap közepén a volt ÁVH laktanyába, és teljesen önálló tevékenységet folytatnak. A két csoport csak december 7-e után egyesül újra.
November 6.
Megalakul az FMKT és a PB tagjaiból egy közös ideiglenes ügyintéző testület: az Operatív Bizottság. A nap folyamán megjelenik a bizottság felhívása, melyben kötelezettséget vállal a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 15 pontjának elismerésére és a rend megteremtésére.
November 7.
Tóth Károly r. alezr. Havasi Ferenccel átmegy Tatára a szovjet alakulatokhoz, hogy felkérjék őket: Tatabányára is küldjenek csapatokat. A szovjetek eleget is tesznek a kérésnek.
A rendőrség a laktanya tiszti állományával karöltve megkezdi a „portyázásokat”, a járőrözést. A pártbizottság aktivistái gyűlések, egyéni beszélgetések útján próbálják a bányászokat a munka felvételére rábírni.
November 9.
Az Operatív Bizottság utolsó ülése, majd feloszlatják a testületet.
Összeül a kommunista pártaktíva Tatabányán. Az előadó Havasi Ferenc, az MSZMP Komárom megyei és Tatabánya városi együttes Ideiglenes Intéző Bizottság titkára. Kifejti: a helyzet normalizálásának, konszolidációjának alapvető feltétele a párt szervezeti erejének, irányító és ellenőrző tevékenységének helyreállítása.
November 10.
A rendőrség a szovjet erők segítségével mintegy 3000 szálfegyvert, géppisztolyt, golyószórót, és 5 tehergépkocsira való lőszert gyűjt be. 20 fő karhatalmistát szerelnek fel a nap folyamán.
November 12.
A szakminisztériumban elkészülnek az új bérjavaslatok, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt is megkapja a határozatokat a fizetésemelésekről. A tröszt főmérnökei értekezletre ülnek össze, ahol napi limitet állapítanak meg, amelynél többet nem szabad termelni a bányaüzemekben a részleges sztrájk idején. Az így kitermelt szenet járandóságként lehet kiosztani a bányászok között, ill. kórházak, középületek fűtésére szabad szállítani. Megkezdik a bértáblázatok elkészítését‚ és próbaszámításokat is végeznek a bányászok majdani keresetéről. A dolgozókat erről azonban még december elején sem tájékoztatták.
A rendőrség mellett 30 karhatalmista teljesít szolgálatot. A járőrbrigádok 13 fegyveres felkelőt fognak el. A város környéki erdőket szovjet egységek fésülik át.
Az alapvető élelmiszerek egy része hiánycikké válik: nincs liszt, só, zsír. A legtöbb üzletben áruhiány tapasztalható, mivel a dolgozók „megvadultan” vásárolnak, és akadozik az áruutánpótlás is.
November 13.
A Tatabányai Szénbányászati Tröszt tanácstermében az oroszlányi‚ tatabányai üzemek ideiglenes munkástanácsainak küldöttei, a trösztigazgatóság, a szakszervezet, az MSZMP képviselői közös értekezletre ülnek össze a helyzet megvitatására. Határoztak arról, hogy a következő néhány napban minden üzem megválasztja a végleges munkástanácsokat, s ezek az üzemi munkástanácsok delegálnak küldötteket a tröszti KMT-be. Elkülönítik a szakszervezet, a párt, és a munkástanács majdani feladatköreit; az előbbi kettőt kizárva az üzemek irányításából, a termelési kérdésekből.
A tatabányai cementgyár egyáltalán nem termel, az alumíniumkohó energiahiány miatt áll (szolidaritásból sztrájkolnak is, de az elhúzódó bányászsztrájk miatt 1957. februárjáig nem is tudják újraindítani a kohót).
November 16.
A bányászok közül egyre többen fontolgatják a munka felvételét, a toborzott bányászok viszont, akik frissen kerültek az ágazatba, továbbra is kitartanak a sztrájk mellett, a sztrájktörőket pedig több helyen megverik.
November 18.
A MÁVAUT dolgozói reggel felveszik a munkát, megindul az autóbusz-közlekedés, de rövidesen tömeg verődik össze a buszgarázsoknál és a buszok felborogatásával, a sofőrök megverésével fenyegetik meg őket. A városi közlekedés ismét leáll. A megyében, Tatabányát kivéve a helyi vonatok csökkentett számmal, de közlekednek. A megye területére október 23-a óta budapesti (országos) sajtótermék nem jutott. A megyei újság, a Komárom megyei Hírlap hetenként egyszer jelenik csak meg.
November 19.
A tröszti KMT megtartja alakuló ülését a tröszt tanácstermében. Üzemenként ketten jelennek meg, összesen kb. 80-100 fő. Az ülésen Kindli József (XI. aknai MT) beszámol nov. 10-11-i budapesti útjukról, amikor egy oroszlányi küldöttséget kísérve a Kormánnyal próbáltak kapcsolatba lépni. Kindliék azonban megbízás nélkül tárgyaltak, ezért a jelenlévők erősen rosszalják önkényeskedésüket. A résztvevők ezután megválasztják tröszti KMT Ideiglenes Intéző Bizottságát (továbbiakban: IB).Ennek tagja többek között: Solymos Mihály (elnök), Esztó Zoltán (titkár), Felső József, Kindli József. Az IB-t felhatalmazta az értekezlet, hogy létesítsen szoros kapcsolatot a többi bányavidékek munkástanácsaival, intézkedjék a helyi szükségletek kielégítéséről, lépjen érintkezésbe a karhatalommal.
November 20.
Az IB kidolgozza a Kormány elé terjesztendő kérdéscsomagot. Solymos Mihály több KMT taggal átmegy Dorogra, hogy egyeztessék követeléseiket, miután a pécsi, komlói, közép-dunántúli trösztökkel már megegyeztek. A dorogiak is delegálnak tagokat a küldöttségbe, és másnap reggeli budapesti randevút beszélnek meg.
A részleges bányászsztrájk rendületlenül folytatódik. A VIII-as aknán kijelentik, hogy ha máshová szállítják a kórházaknak szánt szenet, akkor a minimálmennyiséget sem termelik ki.
November 21.
Reggel kettős küldöttség utazik Budapestre a tröszti KMT IB-től: az Országos Munkástanácsot megalakítandó sportcsarnokbeli betiltott, majd az Akácfa utcában mégis megtartott gyűlésre Esztó Zoltán, Oláh László, Dancsok János, a Parlamentbe pedig Solymos Mihály, Kindli József, Felső József, Boros Antal‚ ill. Vass József a helyi MSZMP képviseletében mennek. Az Akácfa utcában Esztó bejelenti a tatabányai tröszti KMT csatlakozását a Nagybudapesti KMT-hoz. Solymosék a Szénbányászati Minisztériumnál találkoznak a dorogi delegációval (Tolnai Gáborral és több más MT taggal), majd az Országházban a borsodi‚ és a pécsi bányászok küldöttségével. A Kormányt Apró Antal képviseli a tárgyaláson. A delegációk Solymost jelölik ki szóvivőnek, így ő ismerteti az egyeztetett követeléseket: függetlenség, többpártrendszer, állásfoglalás a Nagy Imre-kérdésben, a bányászok bérezésének rendezése, ill. további kedvezmények-ingyenes lakás, fűtés, világítás biztosítása.
Apró Antal a szakmai kérdéseket elutasítja, arra hivatkozva, hogy már szerveződik a szakminisztérium, és az ő feladatuk lesz ezeknek a problémáknak a kezelése. Nyugodtságot kér, ígérve, hogy a bányászok fizetése lesz a legmagasabb az ipari munkások között, és bejelenti, hogy nagyszabású lakásépítkezés indul a közeljövőben. Valószínűleg e napon Felső József Szakszervezeti Központban tárgyal a sztrájkbérek ügyéről, s eléri, hogy a vállalat november 20-ig terjedően kifizethesse azokat.
A Cementgyár továbbra is áll. A hangulat nyugodtabb már a városban, és csökken a felvásárlási láz is.
November 23.
A tröszti KMT IB-nek beszámolnak a küldöttek a Nagybudapesti KMT-vel való ill. a parlamenti tárgyalások eredményeiről. Solymos beszél a 19-i ülésen megszabott feladatok végrehajtásáról is: a többi bányavidék munkástanácsaival sikerült felvenni a kapcsolatot, a város szénellátását az üzemi munkástanácsok ellenállása miatt nem lehet biztosítani, és a helyi karhatalom kérdésében sincs előrehaladás. Az ülésen megjelentek a MÁV‚ és a MÁVAUT képviselői is a munkásszállítás rendezése érdekében. Hosszú vita után a munka nov.24-ével való felvétele mellett döntenek.
November 24.
A megye nagy részén megindul a munka, Tatabányán 1850 bányász termel. Dorogon csak fenntartás folyik, Esztergomban pedig folytatódik a sztrájk.
November 26.
A város iskoláinak igazgatói értekezletre ülnek össze. Egyetértenek a munka felvételével, de a szénhiány miatt december 2-ig szénszünetet rendelnek el.
A munkásság 70-80 %-a felveszi már a munkát. A közlekedés hiánya miatt a távolabb lakó bányászok nem jutnak el munkahelyükre.
Este a trösztigazgatóság és a tröszti KMT IB felhívást ad ki a kétműszakos termelés megindítására. A megtermelt szén nagy részét a helyi szükségletek emésztik fel.
November 28.
A tatabányai és a dorogi bányaüzemek ismét csak fenntartást végeznek. A VI., VIII., XI., XIV., XV-ös aknák küldöttei megbeszélést, ill. munkásgyűlést tartanak a XI-es aknánál. A bányászok nem értenek egyet a munka felvételével, mivel szerintük nincsenek meg a megfelelő garanciák követeléseik teljesítésére, és a tröszti KMT IB részéről jelen lévőktől (Solymos, Kindli) újabb, a Kormánnyal való tárgyalás kieszközlését követelik, továbbá, hogy Solymos járja ki egy bányászküldöttség fogadását Kádár Jánosnál. Továbbá a karhatalomtól szereljék le a kompromittált személyeket. Fizessék ki a sztrájk idejére is a rendes bért.
November 29.
A bányászok éjfélig várnak választ előző napi követeléseikre különben újra sztrájkba lépnek. A lakosságot élénken foglalkoztatja a volt ÁVH-sok visszaszivárgása a rendőrség kötelékeibe.
November 30.
Reggel egy háromtagú bányászdelegáció utazik Budapestre.

Délelőtt megjelenik Tatabányán Sándor József, Kádár János titkára‚ és felszólítja Solymost, hogy 12-re, 1/2 1-re hívja össze a tröszti KMT-t, mivel magas rangú vendég érkezik. Telefonon értesítik a KMT IB tagokat és bányaüzemek munkástanácsainak képviselőit‚.így 100-120 fő gyűlik össze.
Dél tájban helikopteren megérkezik Kádár János. A közel négy órás tanácskozás bevezetőjét Solymos Mihály tartja, melyben kifejti: a munkástanácsok nem ismerik el a Kádár-kormányt, de kénytelenek vele tárgyalni; és Kádár nov. 26-i beszéde, az abban tett megállapításai a sztrájkról, a karhatalomról, a politikai irányvonalról csak fokozzák a nyugtalanságot, nem a konszolidációt szolgálják. Követeli a párt programjának gyökeres megváltoztatását.2
Kádár János válaszában ellenforradalomként emlegeti 1956.októberét‚ Nagy Imréről is elmarasztalólag szól, és a munka feltétel nélküli, azonnali felvételét követeli a bányászoktól. Szavai hatalmas felzúdulást keltenek. Heves felszólalások hangzanak el, helyzetértékelését és szinte minden megállapítását támadják. A tanácskozás konkrét megállapodás nélkül ér véget.
 December 1.
Reggel a munkástanácsok képviselői gyűléseket tartanak, ahol beszámolnak a Kádár Jánossal folytatott előző napi tárgyalásokról. Egyre többen a munka felvétele mellé állnak, de ehhez elengedhetetlen lenne, hogy az ÁVH-s laktanyában állomásozó Beer-csoportot szereljék le. Ha ez nem történik meg, 3-án nem veszik fel a munkát - ígérik.
A megyei kórház igazgató főorvosa, Kabdebo József nyilatkozik a megyei lapnak: a forradalom ideje alatt 23-25 sebesültet láttak el a kórházukban (halottakat nem említ).
December 3.
Az esztergomi és a dorogi Nemzeti Tanács vezetői, egy korábbi értesítésnek megfelelően délelőtt megjelennek Tatabányán, hogy részt vegyenek a Komárom megyei Munkástanács megalakításában. A trösztnél érdeklődnek először: ott Solymossal és Esztóval beszélnek, aki semmit nem tudnak a meghirdetett tanácskozásról, mire a küldöttség sértődötten hazatér.
December 4.
Délelőtt Dorogon (a lábatlani 4.sz. Épületelemgyár nov. 29-i felhívása nyomán) megalakul a Dorog, Komárom, Almásfüzitő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tokod, Esztergom üzemei munkástanácsainak részvételével a Dunamenti Központi Munkástanács.
Aktívaértekezletet tart az MSZMP tatabányai szervezete kb. 200 fő részvételével. Kimondják: az üzemi pártszervezeteknek megfelelő kapcsolatot kell találniuk a munkástanácsokkal.
A munkát legtöbb üzemben felveszik.
December 5.
Az esti órákban Budapesten, a Szénbányászati Minisztériumban több vezető mérnököt letartóztatnak: Esztó Miklóst (Esztó Zoltán tröszti KMT titkár bátyját), dr. Láng Lászlót.
A bányákban rendes termelőmunka folyik.
December 6.
Az előző esti letartóztatások miatt a MÁVAUT járművei reggel már el sem indulnak, az aknáknál pedig tüntetésre, sztrájkra szólító felhívások keringenek.
Délelőtt kb. 1500 fős, délután több száz fős tüntetés alakul ki a megyei PB előtt: a pufajkások leszerelését, a helyi rádió vezetőinek leváltását követelik. A tömeget hazatérésre felszólító karhatalmistát megverik, és csak estére oszlik szét a tömeg.
A nap folyamán minden üzemben leáll a munka.
December 7.
10 óra körül megkezdődik a tüntetés 1000-1200 fő részvételével a városi PB épülete előtt, majd a megyei PB előtt (150-200 méterrel arrébb) folytatódik. Beszédek hangzanak el, a tüntetők egyes oda nem való személyeknek a karhatalomból való leszerelését követelik. A rövidesen megérkező Beer-csoport beveszi magát az épületbe. Baranya László ezr., a megyei karhatalom parancsnoka, Bódi János őrgy., a laktanya politikai tisztje szónoklatokkal próbálja leszerelni a tüntetőket.
12 óra körül riasztják Tóth Károly r. alezredest ill. a megyei rendőrkapitányságot, hogy veszély fenyegeti a pártbizottságot. Az alezr. értesíti a szovjet erőket is.
13-13.30 körül ér a pártbizottsághoz Tóth r. alezr.. Majd a szovjet segítség is megérkezik egy harckocsi (Bódi őrgy. szerint két harckocsi és két páncélautó) formájában. A tüntetők a harckocsi elé tolják Baranya ezr. Pobjedáját, és később felgyújtják.
14 óra körül érkezik meg a pártbizottsághoz Tóth József honv. ezr., Berki Mihály honv. szds. a Hunyadi laktanya tiszti karhatalmi osztag 25 fővel.
17 óra körül Tóth alezr. elhagyja a pártbizottságot, miután neki sem sikerül a tömeget lecsendesíteni ill. hazatérésre bírni.

17 óra után tárgyalások kezdődnek a bent lévő Beer-csoport leszereléséről, Baranya ezr. szabad elvonulást kér a pufajkásoknak. A tömeg hallani sem akar egy ilyen megoldásról, a feszültség egyre növekszik. A Hunyadi tiszti osztaga megunva az alkudozást, és megijedve a várható konfliktustól, gépkocsira száll és visszatér a laktanyába.

Sötétedéskor már kövekkel dobálják a tüntetők a pártházat, a helyzet tarthatatlanná válik. Ekkor a karhatalmisták a kitörés mellett döntenek: előbb a levegőbe lőtt riasztólövésekkel, majd a lábak elé célzott sorozatokkal kezdik oszlatni a tömeget. A szovjet harckocsi is akcióba lép: az eléje tolt személykocsin végighajt, és riasztólövés(eke)t ad le ágyújával. A tömeg percek alatt szétoszlik.
A megyei lapban (dec. 15-én) közreadott hivatalos közlemény szerint: halálos áldozata a tömegoszlatásnak nem volt. A kórház sebészetén 12 könnyebb sérültet elláttak, 6 fő pedig a kórházban fekszik, egy kivételével könnyebb sérülésekkel.
Késő este döntés születik a Beer-csoport és a Hunyadi tiszti század közös karhatalmi zászlóaljba való összevonásáról. A PB javaslatára újabb tartalékos tisztek csatlakoznak a pufajkásokhoz (létszámuk így eléri a 100 főt), a Hunyadi tiszti állománya pedig 30 fő erősítést kap a tatai páncélostiszti laktanyából. Továbbá tartalékos tisztekből szervezni kezdik a „felderítő csoportot”, mely kezdetben egyedül, később a rendőrséggel együttműködve, nyomozásokkal, házkutatásokkal, letartóztatásokkal foglalkozik.
A nap folyamán Kindli József Dorogra megy, a tröszti KMT IB megbízásából, hogy átadja a másnapi Nagy-budapesti KMT illegális gyűlésére szóló megbízóleveleket az ottani KMT-nek.
December 8.
Éjjel 2 tájban a karhatalmisták több üzemi munkástanács vezetőt és a MÁVAUT munkástanácsának elnökét, Vizi Ferencet letartóztatják és a karhatalmi parancsnokságon tartják őket fogva, ill. Budapestre szállítják többüket.
Reggel Kindli József a dorogi küldöttséghez csatlakozva utazik Budapestre a Nagybudapesti KMT gyűlésére, melyen a 48 órás sztrájkról döntöttek. Fel is szólal a tanácskozáson, s elmondja: a 7-i tatabányai tüntetésnek halálos áldozatai is vannak (utóbb a vizsgálati fogságban azt állította, hogy ezt csak a szavai hatásának fokozására mondta, valójában nem tud áldozatokról), a bányászok nem dolgoznak, s addig nem is fognak, míg követeléseiket nem teljesítik; kitartást ígért a tatabányaiak nevében. A továbbiakban csatlakozik a 48 órás sztrájkfelhíváshoz a tröszti KMT nevében.
Tatabányán a letartóztatások miatt a sztrájk folytatódik, a délelőtti órákban ismét 4-500 fős tüntetés van a városi PB előtt. A tömeget fegyverhasználat nélkül oszlatják fel a karhatalmisták.
A VI-os telepen az előző napok sorozatos letartóztatásai, a fiatalok elhurcolása miatt polgárőrség szervezésébe kezd Lados István és Pendli József. Éjjelente néhány lakos vigyázza a telepet, és riasztja a többi lakót, ha el akarnának vinni valakit. Az őrség fegyvereket is szerez, és az éjszaka a Baross G. utcán haladó karhatalmista járőrre már rálőnek.
December 9.
Kindli a sztrájkfelhívást írásban eljutatja Dorogra, majd Tatabányára. Ezzel párhuzamosan Nagy-budapesti KMT önálló küldötte, Mester Endre is elhozza a felhívást tartalmazó üzenetet, és tárgyal is Solymosékkal. A trösztnél Esztó telefonon megkérdezi a MÁVAUT-osoktól: járnak-e a buszok? A válasz nemleges, mivel Vizi Ferencet még mindig fogva tartják, és míg szabad nem lesz sztrájkolni is fognak. A sztrájkfelhívást a tröszti KMT többi tagjával is ismertetik, és a szolidaritás mellett döntenek. Ennek ellenére sztrájktörő felhívást tesznek közzé (ld. alább).
Este a VI-os telepet több belövés éri a járőröző karhatalmisták részéről, a tüzet viszonozzák. A telepen a Borbély és Füzes utca sarkán tévedésből rálőnek az őrségben állók egy ügyeletes orvosi autóra is.
A Tatabánya újvárosi vasútállomásnál támadás éri a rendőrjárőrt.
December 10.
(A megyei lapban csak dec. 15-én) megjelenik a tatabányai és oroszlányi összevont munkástanács (azaz a tröszti KMT) felhívása: „változatlanul fenntartják a nov.23-i felhívásukat a munka felvételére. A KMT síkraszáll a dolgozók érdekeiért, ez azonban csak úgy lehetséges, ha a munkát felvették. A további munkabeszüntetéseket egyéni kezdeményezésnek kell tekinteni, és azokért a tröszti KMT felelősséget nem vállal”.
A nap folyamán Lados István tárgyal Tóth ezredessel és Beer őrnaggyal, majd Baranya ezredessel is, hogy a karhatalom szüntesse be járőrözést és a lövöldözést a VI-os telepen. Ladostól a telep teljes lefegyverzését követelik.
Éjfél előtt megkezdődik a karhatalom szovjet páncélosokkal támogatott akciója a VI-os telep fegyveresektől való megtisztítására. Az éjszaka folyamán komoly tűzharcban sikerül csak felszámolni az ellenállást. Elfogni azonban egyetlen felkelőt sem tudnak a karhatalmisták, csak a telep őrzése szűnik meg. Az akciónak három sebesült, és három halálos áldozata van a lakosság köréből; egy karhatalmista könnyebb sérüléseket szenved.
December 11.
Éjfélkor kezdetét veszi a 48 órás sztrájk, amit a tröszthöz tartozó bányaüzemekben maradéktalanul betartanak.
A tröszti KMT IB ülést tart, melyen meghallgatják Kindli beszámolóját a dec. 8-i budapesti tanácskozásról‚ és új, végleges vezetőséget választanak. A 48 órás sztrájkkal való szolidaritásuk ellenére taktikázásból munkára szólító felhívást adnak ki, ami azonban teljesen hatástalan marad, mivel Tatabányán dec. 6-a óta áll a munka.
A nap folyamán „Tatabányán kb. 800 fő szállt le, ebből 500-an az oroszlányi üzemekben. Termelés nincs, fenntartási munkák folynak. Rendzavarás nem történt.”
Budapesten az MSZMP Ideiglenes Központi Intéző Bizottságának ülésén határozat születik arról, hogy Fehér Lajost kinevezzék a szénbányászat kormánybiztosává, ill. egy napon belül állítson össze egy törzsgárdát, akiket az egyes szénmedencékbe küldenek különleges megbízottakként.
A tatabányai X., XI-es aknákon bányatűz van, az oltás egyelőre nem kezdődik meg.
December 12.
A nap folyamán a „Tatabányai Szénbányászati Trösztnél megjelent 1.089 dolgozó, ebből 447 szállt le, 11 fő (!) dolgozik szénen. Oroszlányban 642 fő szállt le‚ 139 fő dolgozik szénfalon. Minden középület hideg. Szén nincs. Valamennyi termelés Oroszlányban várható, de azt is kiosztják szénjárandóságként.”
December 13.
A karhatalmi erők erős fedezet mellett ismét átfésülik a VI-os telepet és tekintélyes mennyiségű fegyvert gyűjtenek be.
Budapesten a minisztertanácsnál a 30 kormánymegbízottnak, akik közül öten egy-egy teljes bányavidékért felelnek, aktívaülést tartanak. A tatai bányavidék (szénmedence) szénkormánybiztosává Molnár Lászlót nevezik ki.
23 óra tájban Tatabányán a XI-es aknán az egyik omlásos szakaszban öngyulladás következtében újabb tűz üt ki, amit másnap (14-e) délelőtt 10-re sikerül eloltani.
December 15.
Energiahiány miatt a megyében számos üzem továbbra sem tud munkához látni.
A megyei lapban megjelenik a karhatalmi parancsnokság közleménye „Senkit sem tartanak indokolatlanul letartóztatva” címmel. Közlik ebben: a december 7-i „fegyveres provokáció” nyomán több személyt őrizetbe vettek. Egyeseket Budapestre szállítottak, míg másokat a tröszti KMT kérésére soron kívül kivizsgálva ügyüket, néhány őrizetest már 8-án kiengedtek. (11-én) Szabadlábra helyezték Vizi Ferencet is, a MÁVAUT munkástanácsának elnökét, akit szintén a 7-i tüntetés miatt tartóztattak le.
December 17.
Budapesten az MSZMP Ideiglenes Központi Intéző Bizottságának ülésén Fehér Lajostól szóbeli beszámolót hallgatnak meg a széntermelés helyzetéről. Ebben többek között ismerteti a bizottsággal, hogy Tatabányán 21-22-e körül tervezik a pártszervezet megalakítását; továbbá, hogy meg kellene vizsgálni a karhatalom kérdését, bár a karhatalom új parancsnokot kapott Csaba ezredes személyében.
A bányaüzemekben Tatabányán, Oroszlányban már két műszakban folyik a termelés.
December 19.
A helyi Ideiglenes Intéző Bizottság aktívaülésen dolgozza fel az MSZMP Ideiglenes Központi Intéző Bizottságának december 15-i, az „ellenforradalmi felkelés és annak motiváló okairól” szóló elemzését. A jelenlévők sürgetik a pártalapszervezetek szervezésének meggyorsítását, a „politikai felvilágosító munka hatékonyságának növelését”.
A megyei lapban a tatabányai karhatalom vezetői nyilatkozatot tesznek közzé, melyben minden felelősséget elhárítanak maguktól „az elmúlt héten történt több provokációs kísérletet”, többek között a VI-os telepi fegyveres ellenállás dec. 10-11-i éjszakai felszámolását illetően is. Közlik továbbá, hogy leszereléseket a karhatalmi egységekben nem eszközöltek, sőt minden erővel a megerősítésen dolgoznak.
Ugyancsak a megyei lapban felhívás jelenik meg, miszerint a volt ÁVH tagjainak felülvizsgálata megkezdődött, s a megyei ügyész felhívja a lakosságot, hogy amennyiben valaki terhelő adattal rendelkezik az ÁVH-sokat illetően, az jelentkezzen a Komárom megyei Rendőr-főkapitányságon!
Több Duna menti üzem áll az energiahiány miatt, ezért a lábatlani, nyergesi, tokodi üzemek kollektíven kérik a bányaüzemeket: termeljenek megfelelő mennyiségű szenet.
December 23.
Tatabányán és Oroszlányban pártaktíva nagygyűlést tart összesen 8-900 fő részvételével. A hozzászólók többsége gazdasági kérdéseket vetett fel.
December 29.
Délután Molnár László az MSZMP megyei első titkára, Havasi Ferenc, Beer őrgy., Baranya ezr., Tóth r. alezr. helyzetértékelő megbeszélésre ülnek össze. Vita után elfogadják, hogy a lehető legrövidebb időn belül le kell tartóztatni a FMKT ill. a tröszti KMT vezetőit.
December 30.
Az éjszaka folyamán letartóztatják Solymos Mihályt, Esztó Zoltánt, dr. Klébert Mártont, Mazalin Györgyöt, dr. Molnár Istvánt, és több üzemi munkástanács elnökét. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...