Zelna vára / Folytatáshoz kattints a posztra

A vár egy korai (13. század végi) vármagból, egy azt övező falszorosból és egy 15. század végi, 16. század eleji bástyás külsővárból áll. A külsővárat a 16. század közepén egy kis területű rondellával is ellátták, úgy, hogy a korábbi falszoros íves sarkát elbontották, majd azon építették fel. A vár előtt egy kettős sánc is található. A várba bemenni, egy 90 fokban elfordított kapun keresztül lehet. A kapu egy kulcslyuk alakú lőrésekkel épített, félkör alakú toronyban nyílik. A kaput egy másik torony oldalazó tüze védte. Ennek a toronynak szintén kulcslyuk alakú lőrései voltak. A vármagot övező korai falszoros falának csak az alsó része maradt fenn, a többi része rézsűszerű alakot vett fel. A vármag egy tömbszerű építmény, udvarral és lakóhelyiségekkel ellátva. Formára szinte azonosnak tekinthető, a magyarországi Márévárával. A vármag északkeleti sarkában, egy eddig ismeretlen alaprajzú épület falai, nyomai figyelhetők meg.

Zelnavárát 1295-ben említik meg először, amikor az egykori Moravec megye főispánjának, Dénes nádornak fia János, hű szolgálataik fejében, Pálnak és fivérének Fábiánnak adományozta Neszpes (Nespeš) földjét. 1326-ban, I. Károly király szolgálataiért Ludbregi Miklós mesternek adományozza. Zelna tulajdonosa 1397-ben Zsigmond híve, Bicskele Fábián. Az 1415-ös esztendőben (vagy 1416. elején) a várat egy nagy tűzvész rongálja meg. 1490-ben, Habsburg Miksa katonái, egy éjjel megrohanják Zelnavárat, s a harcokban meghal Bicskele László is. Ezután Zelnavárat II. Ulászló király a Zápolya családnak adományozza. A vár 1494-ben Zápolya István birtoka, majd 1499-es halála után, fia, János örökli. Zápolya, már mint király, 1531-ben, Zelnavárat odaadományozza Erdődy Simon zágrábi püspök unokaöccsének, Pálffy Péternek. 
Az 1535-ös esztendőben befejeződnek az építkezések Zelnavárban, mely alkalommal egy feliratos kőtáblát helyeznek el, Georgius Kerhen castellánus nevében. 
1635-ben először említik Zelnavárt romként. 

Forrás: Szatanek József/várak.hu