Az első Magyar Nagydíj olasz propagandaplakátja
1936. június 21-én, Magyarországon először rendeztek Grand Prix futamot...
a népligetben az Auto Unionok, Alfa Romeok, Mercedesek, és egy Maserati amiben ráadásul egy magyar versenyző ült Hartmann László személyében.
Óriási eseménynek számított ez, melyet az is bizonyított, hogy mintegy 100 000 néző gyűlt össze, hogy megtekintse a versenyt. Lelkesedésüket mutatja, hogy bár a verseny 11.35-kor kezdődött, 10 órára már elfogytak az ülőhelyek, s még a fák tetejére is felmásztak, csak hogy láthassák a köröző autókat. Ezen túl Horthy Miklós kormányzó is jelen volt a Grand Prix-n.
A versenyzők már 3-4 nappal korábban megérkeztek, pályabejárást és edzéseket tartottak. Az 50 körös versenyt sokáig Bernd Rosemeyer (Auto Union) vezette, ám végül Tazio Nuvolari (Alfa Romeo) nyerte a viadalt, 111 km/h átlagsebességgel, némileg meglepő módon, mivel Magyarországon „illett volna” német autónak nyernie. Hartmann László volt az utolsó, aki célba ért, 7. lett, a 11 induló között. A 250 km-t 2 óra 14 perc alatt teljesítő győztes díja tízezer pengő volt.
Azért volt egy magyar szál a győzelemben is, az Alfa Romeo tervezőmérnöke ugyanis Vittorio Jano volt, aki 1891-ben Magyarországon született Viktor János néven, de szülei Olaszországba vándoroltak ki. Az akkori autóversenyzés biztonságára jellemző, hogy a részt vevő pilóták közül Rosemeyer és Hartmann is nem sokkal később, 1938-ban veszítette életét autóversenyzés miatt bekövetkezett balesetben. Magyarország az elkövetkező években, 1937-ben és 1938-ban is szeretett volna futamokat tartani, de a történelem elsöpötre ezeket a terveket. A 80-es években, mikor Bernie Ecclestone, a Forma-1 gazdasági igazgatója a Vasfüggöny mögé szerette volna vinni a sportot, potenciális helyszínként Magyarországra gondolt először. Az üzletember felmérte a népligeti pályát, de pár fát kivágatott volna a biztonság érdekében. Mivel ezt természetvédők megakadályozták, inkább felépítették a Hungaroringet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése