NAGYÍTÁSHOZ KATT A KÉPRE !!!
dr. Hugonnay Vilma
Az első magyar orvosnő
Dr. Hugonnay Vilma, aki – magyarországi képzés hiányában – még Svájcban
szerezte diplomáját 1879-ben. Ezután nem kevesebb, mint 18 évet várt
arra, hogy Magyarországon is elfogadják azt.
Az
alig 20 éves Steinschneider Lilly a csinos női utasok egyikeként a
férfi pilóták mögött balanszként kezdte, majd szorgalmasan kijárt a
Wiener Neustadt-i repülőiskolába pilótaleckéket venni.
Egy Etrich
Taube típusú kétüléses monoplan repülőgépen gyakorolt - replikája a színes képen - és 21 évesen megszerezte a repülőiskola 4-es sorszámú
pilótaigazolványát. Így ő lett 1912-ben a Monarchia idején az első
hivatásos magyar pilótanő.
Korompai
gróf Brunszvik Teréz (eredetileg Brunswick) (Pozsony, 1775. július 27. -
Pest, 1861. szeptember 23.), magyar grófnő, az első magyarországi
óvodák megalapítója.
Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdiplomát szerzett
Sass
Flóra varázslatos szépségû magyar felfedezõnõ volt, a XIX. század
második felében járta Afrikát férje, Samuel White Baker oldalán.
Kalandos felfedezõútjukról naplót vezetett, amely csak száz év múltán
került napvilágra egy padláson porosodó régi ládából. Írását nem a
nyilvánosságnak szánta, de minden más forrásnál érdekesebben és
életközelibben mesél a fekete kontinens gyarmatosításáról, a számunkra ismeretlen világ hétköznapjairól.
Bár Flóra gyerekkoráról nem sokat tudunk, talán még az afrikai
idõszaknál is kalandosabb és nehezebb lehetett életének ez a szakasza.
Sass Flóra saját születése napjául 1841. augusztus 6-át jelölte meg. 7
éves koráig Erdélyben élt székely családjában. 1848 õszén azonban a
kislány szüleit és fiútestvérét lemészárolták a felkelõ román parasztok.
Flóra úgy menekülhetett meg, hogy a család román szolgálója nagy
lélekjelenléttel magáénak mondta a gyermeket. Késõbb egy örmény család
vette magához, s tõlük kapta Finnián családi nevét is. Maga Finnián, a
családfõ, Bem seregében volt õrnagy, s szabdságharc bukása után
Törökország felé menekül családjával. Vidin városában a nagy
fejetlenségben a kis Flórának nyoma vész, s egy évtizedig nem tudni róla
semmit.
Schlachta
Margit (Kassa, 1884. szeptember 18. – Buffalo, USA, 1974. január 6.)
szerzetes, feminista politikus, az első magyar női országgyűlési
képviselő.
Medveczky Gabriella az első magyar női ejtőernyős
Az első női kőművestanonc Budapesten: Schwarz Erzsi munka közben.
1930.09.02. Levizsgázott az első magyar vitorlázónő
"Kaposváron levizsgázott az első magyar vitorlázó repülőnő. Abaffy
Genovéva vasárnap reggel a kislaki vitorlázó repülőtéren letette az "A"
vizsgát. Szeptember 20-án már nemzetközi versenyeken is indul a
nagyszerű kaposvári repülőnő. Magyarországon ez az első eset, hogy nő
letette volna a vitorlázó repülésről a pilóta vizsgát.
Világviszonylatban is elsőrendű
eredményeket ér el Abaffy Genovéva. Elsőnek vitéz Hefty mutatkozott be
egy gyönyörű szép repülésben az új géppel. A pilótanő, aki nics
felmentve semmiféle munka alól, éppen úgy húzta a gumikötelet vitéz
Hefty felszállásánál, mint a többi tanítványok. Alig ért fel Hefty gépe
vissza a hangárhoz, már hallatszott Hefty vezényszava: Genna ! Indulás !
A leventék közben kikészítették Genna kedvenc gépét, a "Kaposvárt".
Kipirult arccal ült bele a 80 kg-os gépbe a 17 éves fiatal leány.
Rákapcsolták a gumiköteleket a gép orrára és még egy utbaigazítást ad
Hefty és már hallatszik Genna vezényszava: Húzni ! A bátor leány arca
rózsaszínű, piros, amikor éles süvítéssel a levegőbe röppen a gép. Már
az első másodpercekben látni, hogy Genna ura a gépének, mert az erdő
széle felől szépen csinál egy bravúros jobb kanyart s a kislaki
országuttal párhuzamosan a város felé fordult. Csodálatos szép látvány
volt a levegőben úszó gép, amelyet egy törékeny nő vezetett és amelynek
teljesen ura is volt. ..."
A
magyar női sakkozás első világklasszisa Verőci Zsuzsa volt, aki
1966-tól tízszer szerepelt olimpián, és ebből hatszor nem szenvedett
vereséget. A négyszeres olimpiai ezüstérmes sakkozó sikeres pályafutása
után nemzetközi bíró lett, és már harmincegy éve népszerűsíti írásaival
szeretett sportágát.
Ihászné Magyar Kornélia, a kerékpáros világbajnokságok történetének első magyar résztvevője
A falvédők használatának szokása és
eredete a német kultúrkörből érkezett Magyarországra a 19. század végén.
A kezdetben csak úri családok szobáiban megtalálható falvédők
használata a 20. század elejére általánossá vált a polgári, az iparos és
a paraszt családok konyháiban egyaránt. Gyors elterjedésének egyik
legfőbb oka, hogy a konyhákban a szabad kéményes fűtési módot egyre
inkább felváltották a zárt füstelvezetéses kémények. Így a falak már nem
kormozódtak össze, s a tiszta falfelületeket díszíteni lehetett. A
falvédők tömeges elterjedésének eredményeként a kezdetben bonyolult
mintakincset és hímzéstechnikát felváltották az előre nyomott
minták,amelyek többnyire idillikus polgári vagy paraszti életképeket
ábrázoltak.Élelmes kereskedők ilyen falvédőket árultak a boltokban és a
vásárokon. Ezeket azután mindenki saját ízlése, fantáziája és
kézügyessége szerint hímezte ki otthon. Így még az egyforma alapmintájú
falvédők is különböznek egymástól! A falvédők nagy részén olvasható
hímzett felirat vagy vers is.
