12 őrült vagy furcsa szokás a múltból, amelyekre nehéz magyarázatot találni

12. Első és második alvás

A középkorban az európaiak között a bifázisos alvás dívott. Az első alvás napnyugta körül kezdődött és körülbelül éjfélig tartott. Akkor az emberek 2-3 órára felkeltek.

Volt, aki ilyenkor imádkozott vagy olvasott, mások a családjukkal vagy szomszédjaikkal töltötték. Ezután jött a második alvás, amely napkeltéig tartott.

11. Élő ébresztőórák

A felkoppintó, mint foglalkozás, a 18. század közepétől egészen az 1950-es évekig létezett. Az ő dolguk volt felébreszteni a korán kelőket. Bottal megkocogtatták az ügyfél ablakát, vagy köpőcsővel rálőttek.

Az nem tisztázott, hogy a felkoppintókat ki ébresztette fel, de állítólag le sem feküdtek munka előtt.

10. Ruhák fiúknak

A 16. századtól az 1920-as évekig bevett szokás volt a 4-8 éves kisfiúkra lányos ruhát adni. Ennek alighanem anyagi okai lehettek: a lány ruhákat könnyebb volt átalakítani, ahogy a gyerek nőtt.

A divat az uralkodókat sem hagyta érintetlenül: a képen II. Miklós orosz cár fia látható hasonló ruhában, mint amilyet a nővérei viselnek.

9. Chopine cipő

A chopine, más néven zoccoli vagy panelle egyfajta platform cipő volt, amely akár 50 centis is lehetett. Nem csoda, hogy a viselőinek a szolgálóik segítségére volt szüksége, nehogy szó szerint a divat áldozatául essenek.

A chopine-t nem csak divathóbortból viselték, hanem azért, nehogy a hölgyek ruhájának szegélye saras legyen.

8. Minden bajra érvágás

Ez a gyógymód 2000 éven keresztül, egészen a 20. század elejéig népszerű volt. Az érvágást szinte bármilyen betegségre alkalmazták, de sokszor még nagyobb bajt csinált, tovább gyöngítette szegény pácienst.

7. Hiányos higiénia

Egyes középkori országokban úgy tartották, hogy a víz csak megbetegíti az embert, a tetveket pedig "Isten gyöngyeinek" nevezték. Még az uralkodók is osztották ezeket a nézeteket.

I. Izabella kasztíliai királynő büszke volt rá, hogy csak kétszer fürdött egész életében: a születésekor és az esküvője előtt. Állítólag amikor egy lovag megjegyzést tett a királynő koszos kezére és körmeire, a királynő azt felelte: "Látnia kéne a lábamat!"

6. Fotózkodás halottakkal

Újabb, mai szemmel bizarr szokás. A 19. században így akarták megőrizni az elhunyt szeretteik emlékét. A halottakat úgy öltöztették, sminkelték, hogy élőnek tűnjenek, és természetes pózba ültették őket, a lehunyt szemhéjukra szemet rajzoltak.

5. Radioaktív szépségápolási termékek

A 20. század elején a radioaktív sugárzást még jó dolognak tartották, amit a csalók ki is használtak: vásárolhattál rádiummal és tóriummal feljavított kozmetikumokat, ételeket és italokat, radioaktív ajándéktárgyakat, sőt, olyan eszközöket, amelyek radioaktív elemeket kevertek a vízbe.

4. Heroin, mint köhögés elleni szer

Bár mily meglepő, 100 évvel ezelőtt a heroint a morfium ártalmatlan alternatívájának tartották, és a patikákban köhögés elleni szerként árulták. Még gyerekeknek is ajánlották.

Később felfedezték, hogy a heroin a májban morfiummá változik, ezért 1924-ben Németországban betiltották a használatát, de csak 1971-ben vált törvénytelenné.

3. Dohányzás a repülőn

50-60 éve a dohányzást nem tekintették rossz szokásnak. Az emberek még a repülőkön sem fosztották meg magukat ettől az élvezettől, tekintet nélkül más utasokra.

Manapság tilos a repülőkön dohányozni, de sok országban (pl. Iránban) nem vezették be a tilalmat.

2. Fürdőgépek

Velünk ellentétben a 18.-19. században az emberek még nem mehettek be csak úgy, a partról a vízbe. Fürdő gépeket kellett használniuk: speciális, fürdőkabinra hasonlító szekereket.

A szekereket behajtották a vízbe, hogy a fürdőzők a vizsla tekintetektől biztonságban úszhassanak. A nők fürdőgépeit a férfiakétól tisztes távolságban helyezték el.

1. Vécépapír helyett kövek

Hosszú listát lehetne írni azokról a dolgokról, amiket az emberek a wc papír feltalálása előtt használtak. Levelek, kukoricacsutka, kókuszhéj, birkagyapjú és rongy (azoknak, akik megengedhették maguknak), botra tűzött szivacs, vagy csak víz.

De az ókori görögök a legkülönösebbek: bizonyos higiéniai célokra köveket, kavicsokat vagy cserépdarabokat használtak.

Tíz bizarr törvény a középkorból, amely szerencsére ma már nem keseríti életünket

A gyakran kegyetlen középkori büntetések mögött néha egészen különös bűntények álltak. Volt, akit az öltözete miatt ítéltek el és volt, aki engedély nélküli házasság miatt bűnhődött. A bálnarablás mellett tilos volt a labdarúgás, de teniszezni is csak karácsony napján volt szabad. Következzen tíz bizarr törvény a középkorból.

Ha jót akarsz magadnak, nem felejted el megmosni a jószágokat

A magyar népi emlékezetben is számos példáját találhatjuk a nép fölött basáskodó földesúr alakjának, elég csak Ludas Matyi és Döbrögi esetére, vagy éppen az öntelt gyevi bírót álruhában megleckéztető Mátyás király történetére. Akadékoskodó nagyurakból azonban a középkori Anglia sem szenvedett hiányt. Az 1200-as évekből például ismerünk egy esetet, amikor a földesúr azért büntette meg jobbágyait, mert azok nem tisztították meg az uraság juhait.

A tenisz az urak sportja

Egy 1495-ös törvény minden nem-arisztokrata férfi számára megtiltotta, hogy teniszezzen. A manapság meglehetősen igazságtalannak tűnő előírás támogatói azzal érveltek, hogy a játék káros hatással lehet a dolgozó emberekre és a szolgákra, mivel nem csak eltereli a figyelmüket a fontosabb dolgokról, de még a szerencsejátékra is könnyen rá lehet szokni miatta. A törvény érdekessége volt, hogy karácsony napjára feloldották a szigorú tiltást – igaz, egy fontos megkötéssel: a közemberek ekkor sem a szabadban, csak uraik házán belül teniszezhettek.

A gyümölcskosár pogány szokás

A frissen keresztény hitre tért népeknél gyakran találkozunk a korábbi pogány szokások ellen irányuló törvényekkel. Így például Magyarországon a 11. században tilos volt pogány „divat” szerint kopaszra borotválni a fejet, és a hajat mindössze három varkocsba összefonva meghagyni – amint azt például a pogánylázadást vezető Vata tette. Az 1500-as években azonban általában már meglehetősen idejétmúltnak tekintették az efféle előírásokat.

Nem így volt azonban ezzel Thomas Cromwell kancellár, VIII. Henrik angol király jobbkeze és reformjainak egyik legfőbb megszervezője. Ő ugyanis meg volt győződve arról, hogy az Angliában ma is közkedvelt kis, gyümölccsel töltött piték egy ősi, pogány szokás továbbélését jelentik a nép körében, ezért szigorúan megtiltotta annak fogyasztását. Az angolok szerencséjére mindössze másfél évszázadig kellett tartózkodniuk kedvenc finomságuktól, hiszen az 1660-ban trónralépő II. Károly végül eltörölte a gyűlöletes törvényt.

Bálnát lopni szigorúan tilos

A bálnahalászatot szabályozó törvények gyökerei ugyancsak a középkorra nyúlnak vissza, bár ekkoriban valószínűleg nem a környezetvédelmi szempontok motiválták az ilyesfajta rendelkezéseket. Mindenesetre a középkori angol törvények szerint a partra sodródott bálnák kivétel nélkül a királyi udvar tulajdonát képezték, így azokat szigorúan tilos volt elmozdítani vagy feldarabolni és a húsukat elvinni.

Amikor nem csak a szurkolók verekedtek

Manapság ha focimeccsen járunk, szerencsére csak ritkán láthatunk erőszakot a pályán, hiszen a szabályok nagyon szigorúan büntetik már az ellenféllel szembeni testi sértés puszta szándékát is. Más volt a helyzet azonban a középkorban, hiszen bár a mai labdarúgásra emlékeztető játékok már akkor is népszerűek voltak, a modern szabályoknak még nyoma sem volt. Így egy-egy, a városi utcákon játszott mérkőzés valóságos háborús pusztítással ért fel a környék számára. Az eldurvuló játék sokszor nem csak anyagi károkkal, hanem akár halálos áldozatokkal is járhatott. 1314-ben ezért Angliában teljesen betiltották napjaink legnépszerűbb sportágát.

Azé a felelősség, aki megtalálta

Amikor még nem épült ki a modern társadalmak egyik alapjául szolgáló bűnüldözési rendszer, általában mindenkitől szigorúan elvárták, hogy vegye ki a részét egy-egy bűntény felderítésében. Jó példa erre egy 1241-es törvény, amely előírta, hogy ha valaki egy holttestre bukkan, akkor azt köteles volt azonnal jelenteni a bíróság felé és részletesen beszámolni a körülményekről. Amennyiben ezt elmulasztotta, akkor nem csak ő, hanem könnyen az egész falu bajba kerülhetett.

Döglött menyétet hordani a gazdagok kiváltsága

A középkori Európában gyakran találkozhatunk olyan előírásokkal, amelyek azt részletezték, hogy a különféle vagyoni csoportokhoz tartozó emberek pontosan milyen öltözéket viselhettek. A gazdagok jellemzően tetszésük szerint öltözködhettek, az alsóbb rétegek azonban el voltak tiltva a nemesség körében divatos ékszerek és ruhadarabok viseletétől.

Így például az 1500-as években, Itáliában külön törvény tiltotta, hogy közemberek viseljék a korszak valószínűleg legbizarrabb ékszerét, a cibellinót. A cibellino tulajdonképpen egy döglött – a menyétfélék családjába tartozó – coboly teteme volt, amelynek fejét és lábait drágakövekkel, láncokkal és egyéb ékszerekkel díszítették. Bármilyen hihetetlen, ezt tényleg tiltani kellett.

Ha tüntetni mész, viseld a következményeit

A zavargások és tüntetések nem voltak idegenek a középkori világtól sem, és ahogy egy korabeli focimeccs, úgy ezek az események is nagyon könnyen erőszakba torkollhattak. Nem meglepő talán az sem, hogy a „karhatalom” sem feltétlenül igyekezett tiszteletben tartani – az akkoriban természetesen még nem megfogalmazott – emberi jogokat. Így például, ha gyilkosság történt és az elkövetőt nem tudták egyértelműen azonosítani, akkor a hatóságok a korabeli törvények szerint találomra kiemelhettek hét embert a tömegből, akik esetében aztán válogatott, nem éppen fájdalommentes módszerekkel igyekeztek meghatározni, hogy vajon ők követték-e el a bűntényt.

Ha a Parlament épületében jár, legyen szíves tartózkodni a meghalástól

Egy 2007-es szavazáson a világtörténelem legostobább törvényének választották azt a rendelkezést, amely szigorúan megtiltja, hogy valaki meghaljon, amikor éppen a brit parlament épületében tartózkodik. A helyzetet azt teszi igazán bizarrá, hogy a törvény nem csak egy középkori kuriózum, hanem a mai napig életben van. Sőt, bármilyen hihetetlen, még racionális magyarázat is van rá, hogy miért nem törölték el. Egy másik – ezzel egyébként meglehetősen ellentétes – szabály szerint, televízióban közvetített állami temetés jár mindazok számára, akik a brit Parlamentben vesztik életüket. A meghalást tiltó törvény így lényegében annak megakadályozására szolgál, hogy az emberek haldokló rokonaikat a parlamentbe vigyék meghalni egy ingyenes és látványos temetés reményében.

Házasodni csak a földesúr engedélyével szabad

Ahhoz, hogy a középkorban egy jobbágy házasságot köthessen nem csak kettő, hanem három „boldogító igenre” volt szükség. Amennyiben ugyanis valaki a földesura beleegyezése nélkül házasodott meg, úgy szigorú büntetésre számíthatott emiatt. Még nehezebb helyzetben voltak a megözvegyült asszonyok, akik gyakran kénytelenek voltak rövid időn belül újra férjhez menni – az uruk választása szerint.

Alkoholtól a vesztegzárig: 10 érdekesség a középkorból

A középkort (5-15.sz.) gyakran az emberiség történelmének egyik sötét periódusaként emlegetik, pedig rengeteg felfedezés és találmány fémjelzi ezt az időszakot is. A már létező technológiák továbbfejlesztése mellett több keleti vívmány is ekkor vált ismertté a nyugati világban. 

Ekétől az alkoholig

Nehézeke, i.sz. 5. sz. 
Az első ekéknél a barázda mélysége attól függött, hogy a szántást végző ember mennyire képes az ekét lenyomni. Ezek a törékeny ekék teljesen alkalmatlanok voltak a keményebb észak-európai föld megművelésére. Később a csiga helyett már kereket használtak, amely lehetővé tette az eke súlyának növelését, és a vaspapucsos eke alkalmazását. 600 körül az újfajta nehézeke nagyobb termést és jelentős népesség-növekedést eredményezett.

Dagálymalmok, i.sz. 7. sz.
A dagálymalom a vízimalom egyik formája, amelyet az apály és dagály váltakozása hajt. Az öblök mentén gátakat emeltek zsilipekkel, vagy a folyótorkolatok egy részét alakították gyűjtőmedencévé. Az érkező dagály kinyitotta a kapukat, és megtöltötte a mögötte lévő területet. Amikor az ár visszavonult, a kapuk automatikusan bezáródtak, és a víz csak a malomkeréken keresztül tudott utat törni magának. A legkorábbi ismert dagálymalom 787-ből az észak-írországi Strangford Lough szigetén lévő Nendrum kolostorból származik. Az itteni malomkövek átmérője 830 mm, vízszintes kerék teljesítménye pedig 7/8HP volt. Egy 619-ből származó malom maradványai is előkerültek már.

Homokóra, i.sz. 9. sz.
A homokóra a tengeri időmérés egyik megbízható eszköze volt, ezért sokan úgy vélik, hogy egészen a 11. századig használták, amikor már a mágneses iránytűt is bevetették a tengeri navigációban. Ennek ellenére egészen a 14. századig nincs bizonyíték a létezésére. Ekkor, 1328-ban Ambrogio Lorenzetti képén jelenik meg elsőként. A legkorábbi írásos feljegyzések is ebből a korszakból származnak, főleg a hajóleltárokból. A 15. századtól már széles körben használják: a tengeren, templomokban, az iparban és a konyhában. A homokóra volt az első megbízható, újrafelhasználható és meglehetősen pontos időmérő. Ferdinánd Magellán hajónként 18 homokórát vitt magával Föld körüli útjára. A hajóapród feladata volt a homokóra megfordítása, és az idők lejegyzése a hajónaplóba. A navigációhoz az időt mindig délhez viszonyították, amikor a Nap a zentjén állt.

Olvasztókemence, 12. sz.
Nyugaton a legrégebbi olvasztókemencéket a svájci Dürstelben, a németországi Märkische Sauerlandban és a svéd Lapphyttannál készítették. Ez utóbbi 1150 és 1350 között üzemelt. A svéd Järnboås tartományban lévő Noraskogban talált maradványok még ennél is korábbról, valószínűleg 1100 tájáról származnak. Bizonyos technikai ismeretek a ciszterci szerzetesek révén terjedtek el, mivel a ciszterciek jól értettek a fémmegmunkáláshoz. "Minden rendháznak saját gyára volt, gyakran olyan nagy maga a kolostor. A különböző masinákat vízierővel üzemeltették"- mindja Jean Gimpel a ciszterciek magas szintű műszaki tudásáról. A vasércet a szerzetesek adományként kapták a vas kiolvasztásához szükséges kohóval együtt, majd a fölösleget eladták. A 13. és 17. sz. között a franciaországi Champagne-ban a ciszterciek voltak a legfőbb vasgyártók. A kohókban visszamaradt, foszfátban gazdag salakot trágyaként felhasználták a mezőgazdaságban.

Szeszes ital, 12. sz.
A desztillálás első nyomai az i.e. 4. évezredből, Babilóniából származnak. Speciális agyagedényeket használtak a természetes hűtéssel desztillált alkoholkivonat tárolására, amely a különbző parfümök adalékanyagaként szolgált. Nem valószínű azonban, hogy ez a módszer lényeges szerepet játszott volna az eljárás kialakulásának történetében. A "mongol stílusú" fagyasztó desztillációt az i.e. 7. században már használták Közép-Ázsiában. Az alkoholos italt lefagyasztották, és így távolították el a vízkristályokat. A fagyasztás nélküli alkoholdesztillációhoz szükséges hűtőberendezést az iszlám alkimisták találták fel a 8-9. században. Dzsabir (Geber) ibn Hajjan (721-815) használt először desztilláló lombikot. Megfigyelte, hogy az ily módon felhevített bor gyúlékony gőzt fejleszt, amelynek "kevés haszna van, de a tudomány számára nagy jelentőséggel bír".

Szemüveg és vesztegzár

Szemüveg, 13. sz.
1268-ban Roger Bacontől származik az első feljegyzés az optikai célokra használt lencsékről, de a keretes nagyító lencsét már mind Európában, mind Kínában használták ebben az időben, és máig vita folyik arról, hogy ki kitől is vette át a találmányt. Európában először Itáliában jelent meg a szemüveg, bevezetését a fireznzei Alessandri di Spinának tulajdonítják. Az első szemüvegábrázolás Tommaso da Modena Hugó bíboros című, 1352-ben festett képén látható. Domenico Ghirlandaio 1480-ban készített Szent Jeromos című festményén az asztalról szemüveg lóg le, így Szent Jeromos lett a szemüvegkészítők védőszentje. Az első lencsék domborúak voltak a távollátás korrigálására. A rövidlátásnál használt homorú lencsék első ábrázolása Rafael 1517-es X. Leó pápa című festményén található.

Mechanikus óra, 13. sz.
A mechanikus óra eredete ismeretlen; az első szerkezeteket valószínűleg kolostorokban használták a szerzeteseket imára hívó harangozásnál. Az első igazi mechanikus órák nagy, súlyhajtással működő szerkezetek voltak, amelyeket tornyokban helyeztek el. Csak az órákat ütötték, nem rendelkeztek mutatóval és számlappal. A legrégebbi, 1386-ból származó angol mechanikus óra a Salisbury székesegyházban található. A2 1389-ben, a franciaországi Rouenben felállított óra még ma is létezik. Az angliai Wells székesegyház óráját a londoni Tudománytörténeti Múzeumban őrzik.

Rokka, 13. sz.
A rokkát valószínűleg Indiában találták fel, bár eredete a homályba vész. Európába közel-keleti közvetítéssel került a középkorban. A kézi fonást váltotta fel, amelynek során a gyapjúszálakat egyenként tekerték fel egy orsóra, összesodorták, majd egy másik orsóra tekerték. A gépesítés első lépése az orsó vízszintes elhelyezése volt úgy, hogy egy kézzel hajtott kerék és egy kötél segítségével forgatni lehessen. A gyapjúszálakat tartó rokkát a bal kézben tartották, miközben a jobb kézzel lassan hajtották a kereket. A megfelelő sodratot úgy lehetett elérni, hogy a szálat ferdén tartották.

Gutenberg nyomdagépe, 15.sz.
A mozgatható nyomóelemeket és a papírt ugyan Kínában találták fel, de a nyomtatás gépesítése Európában történt. Johannes Gutenberg nyomdagépét először egy 1439-es strassburgi perben említik (igen hiányosak a források annak alátámasztására, hogy Laurens Janszoon Coster találta volna fel a nyomdagépet). A nyomdagép feltalálása nyilvánvalóan a középkori papírnyomtatásra, illetve az ezt megelőző, ókori bor és olíva módszerre alapszik. Csaknem 300 évig változatlanul használták, kapacitása óránként 250 lap volt.

Vesztegzár, 14. sz.
A vesztegzárat a 14. században alkalmazták először Velencében, amikor világossá vált, hogy a járványokat a keletről érkező hajókon keresztül hurcolják be a városba. Rendeletet adtak ki, hogy a hajókat egy bizonyos időre el kell ülöníteni, hogy kiderüljön, hoztak-e magukkal valamilyen betegséget, illetve hogy megakadályozzák a fertőzést. Az elkülönítés először 30 (trentina), majd később már 40 (quarantina) napig tartott. Az időtartam megállapításának alapja állítólag az az idő, amennyit Mózes és Jézus töltött egyedül a sivatagban. Velence 1423-ban állította fel az első lazarettót vagy karanténállomást a város közelében fekvő egyik szigeten. Ez a rendszer terjedt el aztán a többi európai országban is, és alapozta meg a karanténellenőrzés gyakorlatát.

A Monarchia hadihajója által Kínában zsákmányolt ágyúk is állnak a Budai Várban

A századforduló boxerlázadásának közepén zsákmányolt, már akkor is több mint kétszáz éves fegyverek ma a Hadtörténeti Múzeum előtt állnak.

A Hadtörténeti Múzeum tömbje előtt találkozunk az Osztrák-Magyar Monarchia történetének legfurcsább epizódjából származó fegyverekkel:

a Monarchia ugyanis tizenhat éven át saját gyarmataként tekintett a Peking szomszédságában álló, ma tizenötmilliós Tiencsin száznyolc hektáros egykori belvárosára.

A  Monarchia a népfelkeléssé erősödő, boxerlázadásként elhíresült polgárháború miatt ötszáz tengerésszel és négy páncélos cirkálóval avatkozott be az eseményekbe, a harcok lezárulása után pedig a némi túlzással háromszög alakú, sűrűn lakott negyedet kapta meg viszonzásként, majd formálták azt át az európai igények szerint.

Peking a kép tetején, szaggatott vonallal jelölve Tiencsin / Fotó: CSK

 Arról azonban nem esik szó, hogy a hajók egyike, a Mária Teréziáról elnevezett, 1895-ben szolgálatba álított, de már akkor is korszerűtlen SMS Kaiserin und Königin Maria Theresiasikeresen zsákmányul ejtett két, feltűnően szép kínai ágyút, sőt, azzal haza is tudott térni.

Fotó: Joadl / Wikimedia Commons

A Pej-tang erődnél 1900-ban elcsípett, 13,7, illetve 12,5 cm-es bronz ágyúcsövek fegyverek először jó eséllyel a császári kincstárba kerültek, majd a száz évvel ezelőtt alapított Hadtörténeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Ezen a harmincas évekbeli fotón például már jól látszanak a múzeumnak ma is otthont adó épület előtt, a könnyebb megtekinthetőség kedvéért kerekeken állva:

Helyzetük azóta sem változott sokat: egy időre az épület Kapisztrán téri oldalára kerültek, egy évvel ezelőtt azonban elfoglalták mai helyüket a főbejárat előtt.

A 4,4 méter hosszúra nyúló, közel három és fél tonnát nyomó ágyúk a boxerlázadás idején egyébként már rég múzeumba illettek, hiszen zsákmánnyá válásukkor már több mint kétszáz évesek voltak:

azokat a feliratuk szerint ugyanis a kínai hadsereget egy csapásra jóval erősebbé tevő, az európai asztronómiai ismereteket a Távol-Keletre szállító belga jezsuita hittérítő, Ferdinand Verbiest (kínai nevén Nan Huaj-zsen, 1623-1688) tervei szerint 1689-ben öntötték Pekingben.

Az ágyúk egyikének mandzsu felirata / fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A Verbiest segítségének köszönhetően megszületett százharminckét ágyú közel nem mindegyiket szánták a harctérre – a Várban lévő két példányt például egészen biztosan nem, díszítettségük miatt ugyanis biztosra vehető, hogy azokat legfeljebb különböző ünnepi alkalmakkor használták.

Fotó: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény / Fortepan, 1970

Közel százhúsz éve már senki sem sütötte el őket, sőt, a legtöbben azt sem tudják, hogy nem csak Kőbánya szélén, de a Várnegyedben is találkozhatunk egy darabka Kínával.

ŐSZI VÁRTÚRÁK MAGYARORSZÁGON - IRÁNY AZ 5 LEGSZEBB HAZAI VÁR!

Tudod, hogy melyik várat építette egyetlen ember? Hogy melyik nem került török kézre? És azt, hogy melyik áll Magyarország hét természeti csodájának egyikén? Idén ősszel kirándulj el az ország legizgalmasabb váraihoz és deríts fényt a múltjukra!

Az egykor dicsőséges váraknál jobb mesélőt keresve sem találsz. Használd ki a hűvös, őszi napokat és keresd fel Magyarország legérdekesebb várait, ahol sokat megtudhatsz a letűnt korokról - hősi csatákról,végvári mindennapokról és legendákról. 

A székesfehérvári Bory-vár

A Bory-várat csak a hitvesi szerelem és a művészi álmok váraként emlegetik. Az épületen Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök saját tervei alapján negyven nyáron keresztül dolgozott. Az építkezést a szobraival keresett összegekkel tudta finanszírozni.

A Bory-várat szobrok és műalkotások díszítik.Fotó: Shutterstock

A munkába az első világháború után kezdett bele, amit egészen haláláig tökéletesített saját két kezével, ritkán vett csak igénybe segítséget. A várhoz hét torony és harminc helyiség tartozik, amelyekben szobrok, képek, régiségek és műtárgyak találhatók. A százoszlopos udvarban pedig a magyar történelem híres alakjai sorakoznak fel.

Jegyárak: A felnőtt belépő 1500, a diák 6-tól 26 éves korig és a nyugdíjas 62-től 70 éves korig 700 forint. 6 éves kor alatt, 70 éves kor felett, valamint pedagógusként a belépés ingyenes.

Nyitvatartás: Október 27-ig 9-től 17 óráig, október 28-tól 9-től 16 óráig tart nyitva a vár.

Szigligeti vár

A Balaton északi partján immár 750 éve áll mezők és hegyek között a szigligeti vár, ami kivételes módon sosem került török kézre, katonáinak 150 éven keresztül sikerült megőrizniük. Később a Habsburgok pusztították el, felrobbantották a falait. A vár most ezeknek a letűnt koroknak állít emléket berendezett termeivel és kiállításaival. Helyet kapnak itt harcászati, solymász- és táncbemutatók is. Sőt, a szerencsések még valódi ágyúdörgést is hallhatnak.

A szigligeti várból gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra.Fotó: Shutterstock

Jegyárak: A felnőtt belépő 600, a gyerek 6-tól 16 éves korig 400 forint.

Nyitvatartás: Szeptemberben 9-től 18 óráig, októberben 17 óráig, novembertől februárig pedig 16 óráig tart nyitva.

Füzér Vára

A füzéri vár lélegzetállító környezetben, a Zemplén-hegységben lelt otthonra még a tatárjárás előtt, a 13. század elején. A vulkáni várhegy Magyarország hét természeti csodájának egyike. Az épület falai egykor a Szent Koronát is őrizték. Az elmúlt években komoly felújításon esett át, így lett az egyik legizgalmasabb vármúzeum korhűen berendezett termeivel. Ha Füzér Várát tűzöd ki úti célodul, hegymászásra is készülj, de hidd el, a látvány megér egy kisebb túrát.

Jegyárak: A felnőtt belépő 2000, a diák és a nyugdíjas jegy 1500 forintba kerül.

Nyitvatartás: Szeptember 1-től október 23-ig minden nap 10-től 18 óráig, március 14-ig pedig hétfő kivételével minden nap 10-től 16 óráig várják a látogatókat.

Gyulai vár

A 600 éves gyulai vár a Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki téglavára. Török kézre 63 napos ostrom után került 1566-ban. Később gazdasági célokra használták, pálinka- és sörfőző is helyet kapott benne.

Ha megfordulsz a gyulai várban, nem hagyhatod ki a mellette található Almásy-kastélyt sem.Fotó: Shutterstock

A vár feltárását 1950-ben kezdték meg, azóta pedig nem csak a vármúzeumnak ad otthont: különböző rendezvények során megelevenedik az egykori várbéli élet, begyújtják a kemencét, kenyeret sütnek, korongoznak. Ha érdekel a kastélyok világa is, látogasd meg a mellette található, az országban egyedülálló, interaktív Almásy-kastélyt is!

Jegyárak: A normál jegy 1800, a csoportos 10 főtől 1700, a kedvezményes jegy pedig 900 forint. Ha az Almásy-kastély is érdekel, válthatsz csomagban is belépőt.

Nyitvatartás: Keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig tart nyitva.

Egri vár

Az egri vár rengeteg látnivalót rejt, amit akár idegenvezető segítségével is felfedezhetsz. Ellátogathatsz a Gótikus Püspöki Palotába, ahol Dobó István az egriek stratégiáit tervezte meg, a Kazamatákban a végváraktól tudhatsz meg többet, az egykori kápolnában, a Hősök termében találhatod Dobó István síremlékét, a Panoptikumban az Egri csillagok története elevenedik meg, a pincében a Börtönkiállítást nézheted meg, a Kálvária-dombról pedig a városra és a Bükkre nyílik kilátás.

Az egri várban számtalan látnivaló vár.Fotó: Shutterstock

Jegyárak: Felnőtt jegyet 1700 forintért, kedvezményes belépőt 850 forintért válthatsz. A Panoptikumba teljes áron 500, kedvezményesen 350 forintért léphetsz be.

Nyitvatartás: A bár november 4-ig 8-tól 22 óráig, december 31-ig pedig 18 óráig tart nyitva.