A Szegedi Dömötör torony / Folytatás a posztban

A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom (Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya.

 A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Foerk Ernő tervezte Fogadalmi templom. 

 Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon.

A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.

Elhelyezkedése

Dömötör-torony Pozíció Szeged térképén

é. sz. 46° 14′ 55″, k. h. 20° 08′ 55″

Tatabánya anno / Folytatás a posztban

szénszállító csillesor a gróf Esterházy Ferenc akna bejáratától nézve.

Bánhida (ekkor önálló), az erőmű építése.

 Felsőgalla (ekkor önálló, ma a város része), Cement- és Mészmű.

Fő tér, 5-ös Posta a Komárom megyei Tanács (ma Önkormányzat) épületében.

felsőgallai vasútállomás környéke a Felsőgalla fölötti Kálvária-hegyről ÉNY-i irányban.

Felsőgallai út, benzinkút az 1-es főút mellett.

Bánhidai Erőmű, a széntároló bunker feletti szállítószalag acélszerkezetének szerelése.

Bánhida, búcsú.

Győri út, jobbra a Kond vezér utca.

Komáromi utca 2., a Megyei Rendőrfőkapitányság udvara, gépjármű szemle.

Felsőgalla, Cementgyár.

 vasútállomás.

 vasútállomás.

vasútállomás.

Az ORION termékei / Folytatás a posztban

 ORION 239A

ORION 520A

 ORION AR 612 PACSIRTA

ORION AT 1461 ORILUX 

1956 képekben / Folytatás a posztban

GAZ–M–20 Pobeda / Folytatás a posztban

 A GAZ–M–20 Pobeda (oroszul Победа), magyar forrásokban gyakran Pobjeda szovjet autótípus, amelyet 1946–1958 között gyártott Gorkiji Autógyár (GAZ).

 A második világháborúban elért győzelemre emlékeztet a Pobjeda típusnév, amely magyarul „győzelmet” jelent. Andrej Lipgart és tervezőcsoportja a maga idejében korszerű, megbízható autót tervezett, amely hivatalosan a GAZ–M–20 típusjelzést viselte.

 A ponton-karosszériás, kétliteres négyhengeres motorral ellátott modell hasonlít az angol Standard gyár Vanguard nevű modelljére. Ez a hasonlóság a szovjetek szerint abból adódott, hogy az angol gyár egyszerűen lemásolta a Pobjeda orr-részét. 

 Ezzel szemben a The Motor magazin egy 1952-ben megjelent számában az olvasható, hogy a szovjetek másolták le a Standard Vanguardot, és nem fordítva. Ez utóbbi állítást viszont meghazudtolja az a tény, hogy a Pobjeda tervrajzai már 1943-ban elkészültek, és az első kész autó 1946-ban hagyta el a gyárat, míg a Vanguard csak 1947-ben jelent meg.

 A 13 éves termelési ciklus alatt jó néhány modellváltozata készült, míg 1958-ban végleg átadta a helyét a Volga típusnak. Varsóban szovjet segítséggel létesült az FSO autógyár, amely kezdetben szovjet licenc alapján a Pobjedát Warszawa néven gyártotta. A magyar utakon is látható volt a Pobjeda, amelyet taxiként és az ÁVH-nál is gyakran alkalmaztak.

Gyártó	GAZ
Gyártás helye	Szovjetunió
Gyártás éve	1946–1958
Modellvariánsok	4 ajtós szedán, kabrió
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz	4665 mm
Szélesség	1 695 mm
Magasság	1590 mm
Tömeg	kb. 1350 kg
Tengelytáv	2700 mm