A Szegedi Dömötör torony / Folytatás a posztban

A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom (Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya.

 A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Foerk Ernő tervezte Fogadalmi templom. 

 Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon.

A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.

Elhelyezkedése

Dömötör-torony Pozíció Szeged térképén

é. sz. 46° 14′ 55″, k. h. 20° 08′ 55″