Baltával zúzták be a kisfiú koponyáját a szőnyi kéjgyilkosok
A Kádár-korszak elején egy igazi kéjgyilkos garázdálkodott Komárom-Esztergom megyében. Akkor érzett nemi izgalmat, amikor másoknak fájdalmakat okozott. Sokszor fantáziált arról, hogy bezúzza egy kisfiú koponyáját, összetöri a csontjait és megerőszakolja. Olyan sokszor, hogy egyszer csak elhatározta, meg is teszi. Szadista tervéhez társat is talált. Ez a szőnyi szadista kéjgyilkosok, Pente Béla és Varga Miklós története.
A kommunizmus elhallgatott bűncselekményei 5.
1958. június 15-én, vasárnap (éppen aznap, amikor Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót halálra ítélték), 19 órakor, a 11 éves Pintér Pali a Magyarország-Mexikó VB-meccs közvetítését hallgatta a rádión. Mivel édesapja ebéd után vidékre utazott a helyi focicsapattal, édesanyjával kettesben maradtak otthon. Nyolc óra előtt néhány perccel a sokat betegeskedő, szőnyi kisfiú arra kérte az anyukáját, menjen el a tanítónőhöz és mondja meg neki, nem lesz ott a záróünnepélyen, aztán átsétált a szomszédba eperért. Soha többé nem ment haza. Így kezdődik a nem hétköznapi gyilkosság története, amelyet korabeli rendőrségi forrásokból ismerhetünk.
Mikor Pali édesanyja este kilenc körül hazaért, megdöbbenve tapasztalta, hogy a fia nincs otthon. Mindenhol kereste, de sehol sem találta. Még a szomszédokat is megkérdezte, ők sem látták elmenni. Mivel másnap sem került elő, az asszony a férjével együtt elsétált a rendőrségre és bejelentette az eltűnést. A fiú utáni kutatásba a rádió, a helyi újság és több szőnyi lakos is bekapcsolódott. Úgy tűnt, hiába. Még tízezer forintnyi jutalmat (több, mint fél évnyi átlagfizetést) is felkínáltak a nyomravezetőnek, mégsem akadtak a nyomára.
Helyben keresték a kisfiútA nyomozás elrendelésének időpontjában egy névtelen bejelentés érkezett a Budapesti Rendőr-főkapitányság Fiatalkorú és Gyermekvédelmi Osztályára. A telefonáló azt mondta, egy idegen autót látott Szőny környékén. Azt állította: „annak utasai ragadták el a kisfiút”. Az autó után a gyermekvédelmi osztály munkatársai kezdtek nyomozni. Meg is találták, de nem sikerült bebizonyítaniuk, hogy az autóban ülőknek bármi köze lett volna Pali eltűnéséhez.
Eközben a gyilkossági nyomozók olyan tanúk után kutattak, akik az eltűnésének napján látták a kisfiút. Így jutottak el a 8 éves Pulai Annához, akivel sokszor játszott. A kislány azt mondta a rendőrségnek, este nyolc és kilenc között találkozott Palival, aki a 27 éves, közelben lakó Pente Bélával beszélgetett.
„Az eltűnt gyermek nyomozásában résztvevők minden szükséges körültekintés, megelőző puhatolás és adatgyűjtés nélkül – tanúként – hallgatták ki Pente Bélát. Elmondta, hogy a kisfiút születése óta ismeri, közel laktak egymáshoz. Munkába menet mindennap a lakásuk előtt jár el. A gyermek édesapjával éveken keresztül egy munkahelyen dolgozott a komáromi vasútállomáson, ahol ő kocsifelíró, Pintér pedig raktárkezelő volt” – írja egy a szőnyi kéjgyilkosságról rendőrségi tanulmány, amely a 20 év a nép szolgálatában, Élet elleni bűncselekmények című kötetben jelent meg,
Aztán arról beszélt a fiatal férfi, hogy Palit nagyon érdekelte a fényképezés, ő pedig amatőr fényképész, aki maga szokta előhívni a fotóit. Ezzel magyarázta, hogy a nagy korkülönbség ellenére barátok lettek. Azt is hozzátette, hogy néha a kisfiú képeit is ő hívta elő. Azt viszont elhallgatta, hogy az eltűnés napjának estéjén is találkoztak. Azt állította, a délelőtti órákban a templomban volt, utána pedig „egy halvacsora előkészítése céljából” kerékpárral átment a közeli Mocsa községbe, hogy Horváth Gáborral beszéljen. Vallomása szerint 12:45-kor haladt el Pintérék háza előtt. Azt mondta, Pali éppen a téren játszott, amikor meglátta. Megállította Pentét, hogy érdeklődjön az átadott filmjei előhívásáról.
A férfi azt is állította, ezután már nem látta a fiút, csak másnap hallott arról, hogy eltűnt. Még megemlítette, hogy a munkahelyén, a bokodi tanácsházán valaki felhívta és azután érdeklődött, mikor találkozott utoljára Pintér Palival, és ő annak a személynek is elmondta, hogy délután háromnegyed egykor látta utoljára, de másról nem beszélt. Rövid vallomása végére a rendőrségi jegyzőkönyvek megszokott záradéka került: „Egyebet előadni nem tudok és nem is kívánok.”
Rátaláltak a holttestreMivel semmi jel sem utalt arra, hogy a kisfiú elhagyta volna a község területét, a nyomozás Szőnyre koncentrálódott. Hat nappal az eltűnése után egy helybeli, Süveg László, a patak mellett sétált, amikor észrevett egy piros gyermekszandált. A Pintér szülők azonnal megállapították, hogy ez volt Pali lábán az eltűnésének a napján. Nem sok kétség maradt: a kisfiú bűncselekmény áldozata lett.
Másnap néhány szőnyi elhatározta, körbenéz a patak melletti legelőnél, azon a területen, ahol a szandál előkerült. A csordakúthoz is elsétáltak, hogy csáklyáikkal felkavarják a vizét. Ekkor, ahogy a korabeli rendőrségi jelentés leírja: „egy drótokkal összeerősített kocsikereket és a kerék küllőiben felakadva egy gyermeket emeltek ki a vízből.” A szőke hajú Pintér Pali volt, akinek kigombolt kordbársony nadrágját valaki lehúzta. A nyomozóknak ez a tény egyértelműen szexuális bűncselekményre utalt.
Homoszexuális szadisták nyomaiA kisfiút boncoló igazságügyi orvosszakértőnek azonnal szemet szúrt egy „tarkótáj bal oldalán, a koponyán áthatoló horpadásos csonttöréssel járó sérülés”. Ez a fejére mért ütés nyoma volt, amelyhez a bőr alatti kötőszövetben és az agykéregben vérzés társult. A szakértői jelentés szerint kétségtelen bizonyítékaként annak, hogy a sérüléskor Pali még életben volt. A nyomok alapján az orvos arra következtetett, hogy baltát vagy kalapácsot használt a támadó. A gyerek az ütés után még nem halt meg, de azonnal elvesztette az eszméletét, így nem tudott védekezni. A sérülés ugyanakkor olyan súlyos volt, hogy ha semmi más nem történt volna vele, akkor is belehal. De nem ebbe halt bele, hanem abba, hogy megfojtották. Bár a nyakán késsel ejtett sebet is találtak, végül az orvosszakértő a sorrendet így határozta meg: először a nyakához szorították a vágóeszközt, aztán fejbe verték, végül megfojtották.
Ráadásul a térdén, a combján, a csípőjén és a nemi szervén is sérülések voltak. A rendőrök arra jutottak, hogy szadista gyilkos vagy gyilkosok megkínozták, majd megölték.
Mikor nevezhetünk valakit kéjgyilkosnak?A kéjgyilkosság a parafíliák, vagyis a szexuális devianciák egyik típusa, hiszen a kéjgyilkosok esetében nem a szokványos módon történik a szexuális együttlét, vagy egy nem szokványos személy vagy tárgy kelti fel a nemi vonzalmukat. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint ugyanakkor fontos, hogy szexuális devianciának, vagy betegségnek csak abban az esetben minősül, ha kizárólag az említett szituációban, a nem szokványos tárgy vagy személy tudja kiváltani valakinél a szexuális izgalmat. A kéjgyilkosság egy kontroll nélküli elfajult nemi ösztön.
„A szakértőknek, az igazságügyi pszichiátereknek is nagyon nehéz eldönteni, hogy az ügy kéjgyilkosság-e vagy sem, de tény, hogy mindig súlyos pszichiátriai zavar áll a háttérben. Nagyon sok esetben ezek a súlyos elmezavarban szenvedő betegek sok esetben pszichotikusak is. Emellett többszörös súlyos patológiás személyiségzavar is jellemzi a kéjgyilkosokat” – teszi hozzá a szakember.
A kéjgyilkosnak a gyilkolás szexuális örömöt vált ki, vagyis az ő esetében a gyilkolás a nemi aktus helyettesítője. Számára a kívánt kéjérzethez erőszak kell, de sokszor maga az erőszak sem elég, ezért erősebb ingerre van szüksége: gyilkolnia kell. Adott esetben a nagyobb erőszak nagyobb élvezetet is jelent.
Többféle kéjgyilkos vanA kéjgyilkosoknak három csoportját különböztetik meg. Az egyikbe az a gyilkos tartozik, akinél nem a gyilkolás az elsődleges, mert az ő célja nem a gyilkosság. Bár a nemi vágyát fokozza a látvány és az erőszak, de nem gyilkolni akar, hanem kielégülni. A célja tehát a kéjérzet. Ugyanakkor ezt csak úgy tudja elérni, hogy olyan súlyosan bántalmazza, hogy a végén mégis meghal az áldozata. Ebben az esetben egy elfajult nemi ösztön következménye a gyilkolás.
A második csoportba az a kéjgyilkos tartozik, akinek meg kell ölnie valakit, hogy utána kiélhesse vágyait. Az ő esetében sokkal erősebb az agresszió és az indulat, mert ennek a típusnak az elsődleges célja a gyilkolás. Az ő esetében a gyilkolás ingere váltja ki a kéjérzést.
A harmadik csoportba tartozó szexuális ragadozók körében pedig a gyilkolás menete egyenlő a kéjérzettel. Ez a típus utána már nem szokott fajtalankodni az áldozatával.
„Ha négy fal és két fél között vannak szadista perverziók az együttlétben, azt mi, szakemberek, nem tartjuk rossznak. De ha a másik ember ezt nem akarja, és megjelenik a szenvedés és az erőszak, vagyis az egyik ember a másikat fizikailag is sakkban tartja, ami a másiknak nem öröm, az természetesen nagy gond. A szadizmusban benne van az, hogy dominálok valakit, ugyanakkor a kéjgyilkosságban nem a hatalom fitogtatása a lényeg, hanem a kéjérzet” - magyarázza a klinikai szakpszichológus.
Hiába menekült, megtalálták a kéjgyilkostA holttest megtalálása után Pente Béla eltűnt. Családjának azt mondta, a vasútállomásra megy, hogy jegyet vegyen a jövő hétre, de többé nem tért haza. Két napig sehol sem találták. 1958. június 24-én viszont a helyi Ladányi János besétált a rendőrségre, hogy közölje, tudja, hol van Pente. A férfi azt állította, Pali gyilkosa a Zala megyei Bagolán húzta meg magát egy Tóth János nevű ismerősénél. Amikor arról kérdezték, ezt honnan tudja, Ladányi elárulta, hogy az amatőr fényképész levelet írt neki, amiben azt is elmondta, azért menekült el, mert őt gyanúsítják a gyilkossággal.
A rendőrök még aznap éjjel letartóztatták és kihallgatták Pentét, aki mindebből semmit sem tagadott. Elmondta, hogy miután kerékpárjával elhagyta Szőnyt, az éjszakát Budapesten, a Népligetben egy padon töltötte. Másnap 450 forintért eladta a biciklit és Keleti pályaudvaron felszállt a Nagykanizsa felé tartó vonatra. Onnan pedig Bagolára utazott. Aztán azt is beismerte, hogy megölte a kisfiút. A rendőrök vádiratot készítettek, a megyei bíróság pedig halálra ítélte.
Nem akarta egyedül elvinni a balhét?Néhány órával kivégzése előtt a gyilkos üzent a rendőröknek, beszélni akart. Sokáig tartotta magát társával kötött egyezségéhez, mégis úgy döntött, elmondja, hogy nem egyedül ölte meg Pintér Palit. Azt állította, Varga Miklóssal közösen tervelték ki és követték el a gaztettet. Ha eddig elhallgatta, vajon miért mondta el? Nem akarta egyedül vállalni a felelősséget vagy csak azt nem akarta, hogy Varga megússza? Alighanem sosem fogjuk megtudni. Mindenesetre a nyomozók komolyan vették a szavait.
A győri Varga Miklóst társa kivégzése után sikerült elfogni. A nyomozás során kiderült, hogy Pente és Varga 1957 őszén ismerkedett meg egymással. Miután tisztázták, hogy mindketten homoszexuálisak, ötször-hatszor szexuális kapcsolatot létesítettek Komáromban, Almásfüzitőn és Szőnyben. Ezeket általában Pente kezdeményezte úgy, hogy levelet írt Varga munkahelyére és találkozóra hívta.
Pintér Pali megerőszakolása és meggyilkolása először 1958 áprilisában, Komáromban került szóba, amikor Pente beszélni kezdett a kisfiúról és arról, milyen jó lenne vele szexuális kapcsolatba lépni. Vargának azonnal megtetszett az ötlet. Azt mondta, szereti a gyerekeket. A részleteket az egy hónappal későbbi találkozójukon egyeztették.
Nyomozási kísérlet a tetthelyenBár Varga Miklós is beismerő vallomást tett, többször, több ember előtt is – az ügyész, sőt, még az igazságügyi orvosszakértő előtt is - még be kellett bizonyítaniuk, hogy részt vett a bűncselekményben. Vargát kivitték oda, ahol a fiú holttestét megtalálták és arra kérték, mutassa meg, pontosan, ki, hol és mit tett. Ebben az időszakban még nem volt DNS-vizsgálat, tehát nem volt annyira fejlett a bűnügyi technika, hogy ezt könnyen megoldották volna, mégis sikerült. A nyomozás és két férfi részletes vallomása alapján végül összeállt a kép arról, mi is történt Pintér Palival azon a végzetes éjszakán.
A tetthelyen lefolytatott nyomozási kísérlet egyik pillanata egy korabeli fotó fénymásolt változatán. A kép baloldalán a fehér papírból készült baltát tartó férfi Varga Mihály, a kisfiú statiszta, az akkorra már halott Pente Bélát pedig egy nyomozó "alakítja", fotó: 20 év a nép szolgálatában, BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség, 1965.
A gyilkosság napján, június 15-én, Varga délelőtt felszállt a Szőnyre induló vonatra. Az állomáson már várt rá a társa. A győri férfi ezúttal is magával vitte saját készítésű, a „kőrisbogár szárnyaiból előállított izgatóporát”, amit nápolyi szeletekre szórva még az állomáson megettek. Ezzel fokozták nemi vágyukat. Ezután elindultak a mócsai kőhíd melletti rétre. Pente ott magára hagyta Vargát és visszament Szőnyre azzal, hogy még egy társat magával hoz, de este egyedül tért vissza. Közölte, hogy elmegy a fiúért, és kicsalja a rétre. Megbeszélték, hogy ellenállása esetén Pintér Palinak meg kell halnia.
Varga részletes vallomásából tudjuk, hogy mi történt. Mivel Pente Béla 21 óra körül egyedül találta a házban a kisfiút, könnyen magával csalta azzal, hogy elkészültek a felvételek. Ekkor már gyilkosánál volt egy kisbalta és egy tőr. Ez utóbbit napközben is gyakran forgatta a kezében. Varga vallomása szerint Pente sokszor elképzelte, hogy bezúzza Pali fejét és megdöfködi a tőrrel, ami mindig gyönyört okozott neki.
Pali és Pente Béla a biciklit maguk mellett tolva gyalog közelítették meg a rétet, ahol Varga várt rájuk. Pente felszállt a kerékpárra és átadta a baltát Vargának, aki a kisfiúval együtt sétált a csordakút melletti bokros részig, ahol Pente leszállt és egy fának döntötte a biciklit. A szőnyi kéjgyilkos előbb megkérte Palit, hogy vetkőzzön le. Mivel a kisfiú tiltakozott, Pente dühös lett. A két férfi megragadta a fiút. Pente megszorította a nyakát, Varga pedig a fejére ütött a baltával, amitől Pali a földre zuhant. De itt még nem ért véget a történet, hiszen tudjuk, hogy nem ebbe halt bele.
Pente Béla ráfeküdt és a nála lévő tőrrel, kéjérzésének fokozása céljából, több vágást ejtett a nyakán, majd ezután addig fojtogatta, míg a kisfiú mozgott. Ezt követően a két bűnöző levetkőztette a gyermek holttestét és elferdült hajlamaiknak megfelelően kielégítették nemi vágyaikat.
Ezután a kéjgyilkosok megállapították, hogy ideje megszabadulni a holttesttől. Előbb a közeli szalmakazalhoz vonszolták, de mivel ezt nem találták elég jó rejtekhelynek, inkább a kútba dobták. Úgy okoskodtak, ha a kisfiú ruháit szétszórják, az majd rablógyilkosság látszatát kelti. Pedig éppen az eldobott szandál vezetett el a holttesthez és hozzájuk. Végül kölcsönös fogadalmat tettek egymásnak arról, hogy hallgatnak a másikról, ha valamelyiküket elkapnák a rendőrök.
A nyomozók a holttesten lévő kocsikerékre is magyarázatot kaptak Vargától. Pente attól tartott, hogy Pali földi maradványait felszínre dobja a víz, ezért - akárcsak egy amerikai krimisorozatban – másnap visszament a tetthelyre és a kúthoz vitt egy nem használt, összetört kocsikereket, hogy a holttestre dobja. A baltát és a tőrt viszont nem itt, hanem saját otthonának környékén rejtette el.
Varga Miklóst is halálra ítéltékA beismerő vallomáson kívül több tanút is találtak, akik mind igazolták, hogy a két férfinek köze volt egymáshoz. Egyikük azt állította, látta Vargát Pente Béla lakásán és többen mondták, hogy együtt szórakoztak például a Lenfonógyár kultúrhelyiségében. Emellett a helyszínen lefolytatott nyomozási kísérlet eredménye, valamint az a tény, hogy Varga Miklós vázlatot készített a tetthelyről, bizonyította a gyilkossági helyszín ismeretét és Varga Miklós gyilkosságban játszott szerepét. Az esztergomi Megyei Bíróság halálra ítélte, így a másik szőnyi kéjgyilkost is kivégezték. Egy olyan korszakban, amikor a kommunista hatalom azt sem fogadta el, hogy létezik az ekkor még bűncselekménynek nyilvánított homoszexualitás, azt viszont egyenesen tagadta, hogy pedofil, szexuális kéjgyilkosok valaha is éltek volna Magyarországon.
Forrás :A szőnyi kéjgyilkosok
Te beteg vagy öregem...mármint (gyengébbek kedvéért) a "cikk" szerzője.
VálaszTörlés