A Pécsi Vidámpark az "Egy napot Pécsért" mozgalom keretében, társadalmi munkában mintegy 600 városlakó segítségével épült fel. 1961 óta működik. A pénztárépületben tábla hirdeti: "Építették Pécs város dolgozói 76 679 társadalmi munkaórában 1961. évben. "Így a parkban egyszerre vannak jelen barkácsolási technikák és szakszerű ipari megoldások.1966-ban szabadtéri színpadot építettek, felléptek beat- és tánczenekarok, a Bóbita Bábszínház, a Pécsi Színház és országos néptánctalálkozókat is rendeztek. A kezdeti lelkesedés és a több százezres látogatószám elmúltával, minthogy a szükséges fejlesztések elmaradtak, a vidámparkban "megállt az idő". A 8-10 holdas területű park 50-féle játékkal - hullámvasúttal, óriáskerékkel, az 1965-ben épült "elvarázsolt kastéllyal" - várja vendégeit. F: pecs.hu
Ötven év után végleg bezárt Pécsett a Dömörkapunál lévő vidámpark. Az 1961 óta üzemelő intézmény számos tulajdonos után egy vállalkozóhoz került, de ez sem segített és az évek óta veszteségesen üzemelő vidámparkot, melyet a városban már csak depresszió parknak hívtak.
A ’60-as ’70-es években élte a vidámpark az aranykorát. Ha hétköznap nem is, de vasárnaponként szinte már hagyománynak számított a családoknak itt a hétvégén kikapcsolódni, a gyerekeket ”szabadon engedni”, kiélvezni a szocialista fiatalságot. Hétvégenként két darab dupla kocsis, nyitott kisbusz járta a várost, ami városrészenként megállt és fel lehetett rá szállni (0:05-nél a videóban). Végállomása természetesen a vidámpark volt.
Áprilistól egészen szeptemberig igazi Kánaánnak számított a vidámpark az ifjúság körében. Talán kicsit túlzás, de szinte kiürült az egész város, mert május elsején mindenki a vidámparkban volt. Ünnepi felvonulás után a ”vidi” jelentette a fő célpontot a sztálinvárosi ifjúság számára, ekkor tízezernél is több volt a látogatók száma.
A sportkomplexum melletti főkapun beérve, mindjárt balra helyezkedett el az óriáskerék. A gyermekfejjel félelmetes sebességgel forgó kerék két-három emelet magasra, a parkot övező hatalmas fák derekáig felért, szép kilátást és izgalmat biztosítva. A játékelemet 2006-ban végleg elbontották. Már csak a betonalap bizonyítja a hatalmas forgó óriás létezését.
Beljebb érve a parkban, a legfiatalabb korosztály szórakoztatására megalkotott vidámságok voltak: rakétás és biciklis körhinta, elektromos kisautópálya, amiknek már szintén csak a betonalapjai találhatóak meg. A közelben volt a hajóhinta is, amire már inkább a nagyobbak ültek fel, és amivel teljesen át is lehetett fordulni.
A tavasszal gyönyörűen virágzó fákkal övezett úton befelé sétálva, megpillanthatunk egy gazzal benőtt vonatot. A helyiek által csak Mukinak becézett kisgőzöst, aminek anno saját útvonala volt a park területén, egyik megállóhelye pedig a Ságvári-kilátó volt. Kezdetben ez a gőzmozdony húzta az Úttörővasút szerelvényeit is, de a technika fejlődése és a panaszok miatt – a gőzmozdony kéményéből kipattanó apró szikrák veszélyeztették az utasokat – dízelmotoros mozdonyra váltottak.
Jelenleg Muki egy pár tíz méteres sínen áll, mögötte két, padokkal felszerelt kocsival. A fénykorában nagy csaták dúltak a felnőttek között, hogy ki tudja felültetni a gyermekét rá, annyira népszerű volt a fiatalok körében. Nagyon sok embernek szép emlékek fűződnek hozzá, talán ezért sem adták el akkor, amikor ismeretlen befektetők meg akarták venni, majd 1:1-es méterben lemásolni.
”Muki tulajdonképpen a dunaújvárosi Vidám Park jelképe, s egyben túlélője is, egy igazi hős.” – így fejezi ki tiszteletét Bús Csaba, a vidámpark utolsó igazgatójának, Bús Józsefnek a fia, aki szinte törzsvendégnek számított a parkban. Olyannyira, hogy sokszor ő tesztelhette az újonnan megépült játékelemeket, köztük az elektromos kisautókat is.
