A középkorban élte „fénykorát” az emberek és a nők folyamatos kínzása, gondoljunk csak a boszorkányégetésekre vagy a kivégzésekre, de ezeknél nem ér véget a sor. Bár a Tudorok a középkorhoz képest egy kicsivel később kerültek hatalomra, kínzási módszereik nagyjából megragadtak azon a szinten, ami pár évvel azelőtt volt ”divat”. Mai szemmel sokkolónak tűnik, de akkor sajnos ez nagyon is valóságos volt.
Kínzás... a ruhával
Kezdjük is a sort a legenyhébb bántalmazási formával, ami ugyan önmagában nem volt halálos kimenetelű, de rengeteg nő szenvedett miatta. Az akkori fűzők – ahogy a pár száz évvel később divatos darabok is – sokszor komoly sérüléseket is hagytak a bőrön. Mivel az akkori divat miatt a nőknek számtalan "testmódosító" ruhadarabot kellett viselniük, a lányok kénytelenek voltak nap mint nap felvenni ezt a kényelmetlen ruhadarabot. A reneszánsz fűzőkben nemhogy mozogni, de levegőt venni is alig lehetett. Még belegondolni is rossz!
Ezek után furcsa, de manapság ismét kezd visszatérni a divatba a fűzők viselése, egyes stílusoknál, mint például a gótnál egyenesen alapdarab, de vannak olyan megszállott nők is, akik már élni sem tudnának nélküle.
Kínzás a... fogamzásgátlással
Forrás:
Flickr / Elusive Muse
VIII. Henrik korában a nemesek igencsak csapodár életmódot éltek, valamint a vagyon megőrzése miatt sokszor házasodtak családokon belül, ezzel is vállalva a vérfertőzés kockázatát, mégis eléggé brutális módon védekeztek akkoriban a nem kívánt terhesség ellen.
Egyik jól bevált módszerük az ecetes gyapjú volt, amit a nők felhelyeztek a hüvelybe, de a méhviaszdugók, valamint a fadarabok (!) testen belüli használata sem volt ismeretlen számukra. Ja, és akkoriban a fogamzásgátlás természetesen tilos volt, így a nőknek ezeket a kínokat a legnagyobb titokban kellett átélniük, ha azonban mégis kitudódott, keményen megbüntették őket.
Örökre megcsonkítva...
Mint már említettem, az abortusz vagy a házasságtörés bűnnek számított azokban az időkben, amit komolyan büntettek. Egy úgynevezett melltépő szerkezettel okoztak elviselhetetlen kínokat a nőknek. A vaspóknak is nevezett kínzóeszközt úgy alkalmazták, hogy felhevítették, és a nők melleit kettéfogták vele, majd addig húzták, amíg szó szerint le nem tépték a melleket. A következmények: vérveszteség, fertőzés, de halál is.
Tovább fokozva a megaláztatást, sokszor a nők gyermekei előtt végezték a műveletet, mondván, hogy majd a fiatalabb generáció tanul az esetből, és távolt tartja magát a bűnbeeséstől. Aki túlélte ezt a borzalmat, az örökre megcsonkítva és megbélyegezve élte az életét.
Forrás:
Wikipedia
Sajnos a női szervek megcsonkítása nem csak a múlt emléke, hiszen egyes afrikai országokban és törzseknél a mai napig bevett szokás. A csiklót metélik körbe, és az eljárás hihetetlen kínokkal jár, főleg azért, mert sokszor életlen, rozsdás késekkel végzik a műveletet.
Szerencsére már ezekben az országokban is kezd tabuvá válni a körülmetélés, amihez egy szomáliai származású topmodell, Waris Diriekitartó munkája is hozzájárult. Kislánykorában ő is átesett a borzalmakon, de miután világhírnevet szerzett, ennek szörnyűségeire próbálja meg felhívni a figyelmet – láthatólag sikerrel. Ajánlom tőle A sivatag virága című könyvet, amiben részletesen elmeséli szörnyű gyermekkorát és szenvedéseit is.
Kivégzések
Ahogy azt már gondolom jól tudjátok, VIII. Henrik udvarában nem egy feleség fordult meg, azonban egyikük sorsa sem alakult úgy, ahogy a mesében. A király azt szerette volna, ha a trónt a fia örökli, azonban első felesége, Aragóniai Katalin lányt szült, fiai pedig halva születtek.
Válni akart, hogy elvehesse kiszemeltjét, Boleyn Annát, de ehhez előbb az egyházzal kellett szakítania. Majd miután Anna sem szült neki fiút, koholt vádak alapján lefejeztette. Hasonlóan járt ötödik felesége, Howard Katalin is, aki hűtlen volt a férjéhez, ezért kellett bűnhődnie. Nekünk ez felfoghatatlannak tűnhet, főleg ilyen indokokkal, de sajnos számos kultúrában a mai napig bevett módszer a nők megkínzása vagy kivégzése megcsalás esetén.
Ezeken kívül még rengeteg kínzás érte a nőket, hiszen az akkori férfiak úgy gondolták, hogy a nő csak utódnemzésre való, valamint arra, hogy a házimunkákat ellássa és nevelje a gyermekeket. Saját gondolatuk, szavuk nem lehetett, hiszen sok esetben már amint kinyitották a szájukat, megverte őket a ház ura. És ez akkoriban teljesen normális volt…
