SOPRONI POLGÁRMESTER, AKI UTCASEPRŐKÉNT FEJEZTE BE ÉLETÉT

SOPRONYI THURNER MIHÁLY

A huszadik századi Sopron legjelentősebb városvezetője, Sopronyi Thurner Mihály, a Civitas Fidelissima, a Leghűségesebb város címet kapott Sopron első polgármestere volt. Sopron megmentőjének is nevezték. Tény, hogy újkori történelmének legválságosabb időszakában vitte a város ügyeit.

Hosszú ideig, 1918 és 1941 között ténykedett polgármesterként. Mégis utcaseprőként kellett befejeznie életét.

Thurner Mihály nem soproni volt, a Sopronhoz közeli Márcfalván (Marz) született, amit Trianon után Ausztriához csatoltak. Német anyanyelvűként több beszédét is két nyelven írta meg.

Jogot végzett, 1908-ban került Sopronba, majd a számvevőség élére. 1918 augusztusában egyhangú határozattal lett Sopron polgármestere, a vesztes háború utáni nehéz időben sokan a város megmentőjét látták benne.

1919. szeptemberében a saint-germaini békeszerződés Ausztriához csatolta Nyugat-Magyarország egy részét, benne Sopront és nyolc környező községet. Thurner fontos szereplő volt, és sokat tett az 1921. decemberében tartott, Sopron hovatartozásáról döntő népszavazás sikeréért. Sopron magyar város maradt, 1922-ben ezért kapta meg a Leghűségesebb város, a Civitas Fidelissima címet. Thurnert pedig Magyar Érdemkereszttel jutalmazták, melyet maga gróf Bethlen István miniszterelnök adott át neki a Tűztorony aljában felavatott, a népszavazásnak emléket állító Hűségkapu leleplezésekor, 1928 decemberében.

Mivel a Sopron gazdasági vonzáskörzetébe tartozó települések nagyrészt Ausztriához kerültek, a város magára maradt a lezárt határral, menekültekkel, éhínséggel, munkanélküliséggel és más bajokkal. A polgármester tudatosan készült az új helyzetre, határozott elképzelése és tervei voltak Sopron életben tartására és talpra állítására. Személyes érdeme volt, hogy a selmecbányai akadémia (a mai egyetem elődje) Sopronba költözhetett 1919-ben, és otthonra talált a városban.

1941-ben Sopron díszpolgárává választották egy díszközgyűlésen.

Sopront iparral, de iskolavárosként, a művészetek és a kultúra városaként képzelte el, jelentős idegenforgalommal. Szociálisan érzékeny, nagy formátumú, de becsvágyó politikusként jellemezték, aki azonban nem tartozott a “törzsökös” városi elithez, jelentős vagyona sem volt. Ellenben gazdasági- és pénzügyekben járatos jogászként több vállalatnál (mint pédául a GySEV, a Serfőzde) vállalt igazgatósági tagságot.

1941-ben leköszönt polgármesteri tisztéről és a Soproni Selyemgyár Rt. igazgatója lett.

1945-ben, a háború után azonban megvádolták azzal, hogy a selyemgyár Németországba telepítését szorgalmazza. Ezt követően elindult a lavina, először megfosztották díszpolgárságától, majd néhány hónap múlva letartóztatták, és egy bizottság állásvesztésre ítélte.

Mivel Sopronban nem akadt ember, akit a vád tanúként a bíróság elé tudott volna állítani, Thurner Mihályt a népbíróság felmentette.

1951-ben utcaseprői állásért folyamodott. Hetvenhárom évesen, 1952. április 7-én hunyt el szívbetegségben.

Születésének évfordulóján, 1998-ban visszakapta a várostól díszpolgári címét.

Szobra a Tűztorony mellett, a Városháza árkádjában áll, Kutas László szobrászművész munkája.

“…Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni. Mindenkinek vallási és politikai meggyőződését tiszteletben fogom tartani. A felekezeti elfogultságot és a politikai pártoskodást szóhoz jutni elhatározásaimban nem engedem. Hogy Lackner Kristóf örökségére méltó lehessek, a városházát szent helynek tekintem, a melyen más politikát nem fogok csinálni, mint a város politikáját, vagyis a város érdekeinek hűséges, előrelátó szolgálatát….”

(Részlet Sopronyi Thurner Mihály polgármesteri beiktatásakor elmondott beszédéből.)

Forrás: Turbuly Éva: Sopronyi Thurner Mihály (1878-1952)

Ikarus 556 emeletes busz Pécsett

A GA 81-17 forgalmi rendszámú Ikarus 556-osból átépített, legelső magyar emeletes busz, a 12. sz. AKÖV-nek üzemeltetésében Pécsett 1969-ben, vagy 1970-ben. Amatőr felvétel a családi archívumból.

Ikarus a Föld körül

Egy keserédes dokumentumfilm-részlet és egy jóval vidámabb, még az Ikarus aranykorát idéző kisfilm mutatja be a legendás hazai márka magasságait és hanyatlását.

Az SS és a Hitlerjugend önkénteseiből úgynevezett Werwolf (Vérfarkas) -sejteket hoztak létre,

 "A háború utolsó, legelkeseredettebb próbálkozásainak egyikeként, az SS és a Hitlerjugend önkénteseiből úgynevezett Werwolf (Vérfarkas) -sejteket hoztak létre, akik a szovjet partizánokhoz hasonló módon zaklatták volna a Szövetséges csapatokat. Ebben számítottak a helyi lakosság segítségére, akik élelemmel és szállással látták volna el a Werwolfokat. A szervezet vezetője Hans-Adolf Prützmann SS- Obergruppenführer volt. A jelentkezőket, egy Erkelenz melletti kastélyban képezték ki szabotázsra, gyújtogatásra, orvtámadásokra, robbanószerek és fegyverek kezelésére, kódolásra és dekódolásra. A közel ötezer kiképzett Werwolf ezután beszivárgott a hátországba, ahol feladatuk szerint gerillaharcot kellett folytatniuk a megszállók ellen a berchtesgadeni Sasfészekből kiindulva. A valóságban ezeket az egységeket, miután kiképezték, és valamilyen szinten felszerelték, és harcba vetették őket, a szövetségesek nyolc hónapon belül egytől-egyig felszámolták. A német vezetés által megálmodott Alpesi erőd sem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, így nem volt központja a szervezetnek, ami vezetés nélkül magányos akciókkal nem sokat tehetett a feladata elvégzésének érdekében. A Werwolf-akciók nagy része éppen ezért máig ismeretlen. Nem lehet tudni mit követett el ez a gerillacsapat és mely akciók írhatók magányos ellenállók számlájára. Valószínűleg a legbiztosabban ismert Werwolf-akciók az alábbiak: Dr. Franz Oppenhoff, Aachen első Szövetségesek által kinevezett polgármesterének meggyilkolása. Egy lőszerraktár felrobbantása a szudétaföldi Ústí nad Labem-ben, melynek során közel 30 ember halt meg. A brémai amerikai rendőrkapitányság felrobbantása. Bár a Radio Werwolf, a mozgalom illegális adója rengeteg halálesetért és balesetért vállalt a felelősséget, ezekről később nagyrészt bebizonyosodott, hogy véletlen egybeesések voltak, vagy pedig közük sem volt a Werwolfok működéséhez. Ám éppen a háború végének zűrzavara és a Werwolf-szervezet partizán-jellege miatt nem lehet biztosan megállapítani azt, volt-e egyáltalán beleszólása ennek a szervezetnek a II. világháború európai kimenetelébe."

Egyórányi ismeretlen filmanyag került elő a húszas évek Magyarországáról

Két ismeretlen filmanyag került elő a húszas évek Magyarországáról - közölte a Filmalap. Csaknem 100 éve francia operatőrök járták a magyar falvakat és városokat, hogy megörökítsék az ott élők mindennapi életét. A tekercseket a 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton szakmai programján mutatta be a holland filmarchívum.

A nemrég véget ért filmszemle értékes hozadéka az a néhány most közzétett, Magyarországot bemutató riportfilm, amelyet a Budapesti Francia Intézetben megtartott szakmai napon Elif Rongen holland filmtörténész ismertetett. A tekercsek az elmúlt években kerültek hollandiai magángyűjteményekből a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum igazgatósággal szoros együttműködésben dolgozó amszterdami EYE Filmmuseumba, ahol már eddig is számos elveszettnek hitt magyar némafilmet találtak meg, köztük a világhírű Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1918-as drámáját, Az utolsó hajnalt.

A most közzétett riportfilmek mindegyikét a legendás francia Pathé filmgyár készítette a húszas évek elején, és elsősorban vidéki életképeket mutatnak be. A képsorokon Móricz Zsigmond világa elevenedik meg, regényeinek alakjai néznek ránk a filmkockákról, és az ő mindennapjaikat láthatjuk a Debrecen környéki tanyákon, vagy éppen a város utcáin, piaci forgatagában.

Külön érdekessége a most közzétett, összesen egy órányi filmanyagnak, hogy egy részük a francia mozikban oly népszerű kézi színezési eljárással készült, ami azt jelenti, hogy a fekete-fehér kópiákat utólag vegyszeres festékkel színezték kockáról-kockára. A most előkerült felvételeken kívül nem tudunk más olyan magyar vonatkozású filmről, amely hasonló eljárással készült volna. A színezés oka ugyanakkor nyilvánvaló, hiszen a messze földön híres mezőkövesdi hímzéseket és a matyó népviseletet mutatja be a tudósítás apró részletességgel.

A sok hortobágyi és matyóföldi képsor mellett láthatunk néhány snittet Kassáról is, ami azt feltételezi, hogy a képek talán még korábban, a trianoni határok meghúzása előtti másodpercekben készülhettek. Ugyancsak erre utalnak azok a kis falvakat bemutató képsorok is, melyek ily módon készülhettek akár Erdélyben vagy Kárpátalján.

Az 1927-es, Magyarországról készült félórás „országimázsfilmben” felbukkan Budapest is, melynek legnépszerűbb helyszínei mellett láthatunk néhány kevéssé ismert részletet is a városból.