EGY KÉTSZER BETILTOTT DAL: SZÉP VAGY, GYÖNYÖRŰ VAGY MAGYARORSZÁG

A rendszerváltoztatás óta gyakorlatilag minden korábban betiltott dal és induló meghallgatható, ezt megelőzőleg azonban politikai okokból üldöztek egyes dalokat, többnyire azok szerzőivel együtt. Kifejezetten csúsztatnék, ha azt írnám, hogy a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dalt a rendszerváltoztatás után a jobboldal, illetve a szélsőjobboldal emelte vissza a köztudatba, ugyanis számos zsidó fesztiválon játszották már el Vincze Ernő és Kulinyi Ernő szerzeményét.
A dal eredetileg a Hamburgi menyasszony című, 1922-ben bemutatott operett betétdala volt; miután az operett hamar lekerült a repertoárról, a dal önálló életre kelt. A dalszövegében ugyan irredenta utalás nem található, mégis a visszacsatolások alatt vált népszerűvé. Stachó László idézett tanulmányában megemlíti, hogy ez nem csak Magyarországon volt így, de a román hatóságok is hasonlóan gondolták, s így a román cenzúra miatt a dalt és az operettet is csak a “Szép vagy, gyönyörű vagy, Meseország” szöveggel lehetett énekelni.

A dal egy két világháború közötti kiadása

A dal első betiltásának ideje 1944-re esik. Ennek, az elsőre furcsának tűnő lépésnek az oka abban rejlik, hogy mind az operett zeneszerzője, mind a szövegírója az akkor hatályos törvények szerint zsidónak minősült. A magyarországi holokauszt egyik tragikus aspektusa, hogy a magukat magyarnak valló, patrióta zsidóság jelentős része elpusztult a holokausztban, így a dal zeneszerzője, Kulinyi Ernő is. A második világháború után a dalt és az operettet sem lehetett játszani, az indoklás miatt éppen annak nacionalista tartalma miatt.

Kalmár Pálnak, az 1930-as és 1940-es éveknek népszerű énekesének feldolgozása

 A dallal kapcsolatos érdekesség, hogy az emigrációban élő Bartók Béla 1943-ban szerzett, s majd 1944-ben bemutatott alább közölt tételében felcsendülnek a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország dallamai. (1 perc 6 másodperctől.)

Bartók Béla: Intermezzo interrotto. Allegretto a Philadelphia Orchestra előadásában

A zenetörténészek azonban nem minden részletben értenek egyet ezzel a sajátos feldolgozással kapcsolatban. Kétségtelen tény, hogy a náci-ellenes Bartók Béla szomorúan szemlélte Magyarország 1943-as doni tragédiáját, s éppen ezért egyesek Bartók honvágyát vezetik le a dallamból. Ennek mindenképpen ellentmond az, hogy maga Bartók nem volt jó véleménnyel az édeskés-bugyuta Hamburgi menyasszonyról. Elképzelhető, hogy  feldolgozása honvágyának és a Magyarországgal kapcsolatos, általa aggodalommal követett fejleményeknek a kifejeződése, melyben sajátos módon űzött gúnyt a Hamburgi menyasszonynaivitásából. Annegret Fauser az idézett művében a Bánk Bán említése (és ismerete?) nélkül azt fejti ki, Bartók ebben a darabban arra utalt, hogy a német (hamburgi) menyasszony – a náci Németország – hogyan vitte bajba a férjét, Magyarországot, csakúgy mint a Bánk Bánban.