A következő címkéjű bejegyzések mutatása: izzófejes. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: izzófejes. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. augusztus 20., csütörtök

A HSCS izzófejes traktor / Folytatáshoz kattints a posztra

HSCS izzófejes traktor a magyar mezőgazdaságban az 1920-as és 1950-es évek között általánosan használt vontató- és erőgép volt.
 Az 1920-as évekre a gőzhajtású mezőgazdasági gépek kora lejárt. A gőzgépek rendkívül rossz hatásfoka arra ösztönözte a gyártókat, hogy a gőzgéphez hasonló igénytelenségű és olcsó, de lényegesen gazdaságosabb üzemű megoldásokat keressenek. A HSCS a megoldást az egyhengeres, izzófejes motorral hajtott traktorban találta meg. Ezt a motort nyersolajjal lehetett működtetni, egyszerűen gyártható, kevés alkatrészből állt, kevés karbantartást igényelt és alkalmas volt a legfontosabb mezőgazdasági feladatok ellátására: a talajművelésre és stabil erőgépként cséplőgép hajtására. Az izzófejes traktort mezőgazdasági, sőt tüzérségi vontatóként is használták.
A sikeres kétütemű izzófejes traktorok között az R-20-22, R-35, majd továbbfejlesztett változata, a G-35 traktor mindenütt megtalálható volt a magyar gazdaságokban. Ez utóbbiból fejlesztett korszerűbb típus, a GS-35 már az államosított gyárban készült.
Az 1943-tól gyártott G-35 traktor acélkerekekkel ellátott szerkezet, a kormányzott első kerekek sima, a hátsó kerekek cserélhető acélkörmökkel voltak szerelve a jobb kapaszkodás céljából, ezért a köznyelv a traktort körmös Hoffernek becézte. Az acélkerekes traktort közúti közlekedéshez acélabroncsokat szereltek fel, hogy a körmök ne rongálják az úttestet. Volt közúti vontató változata is, melyet gumiabroncsokkal szereltek és a közúti közlekedéshez szükséges lámpákkal is ellátták. A traktor jobb oldalán szíjtárcsa helyezkedett el, mely egyben a lendkerékfeladatát is ellátta. A szíjtárcsából kihúzható fa fogantyúval lehetett a motort kézzel beindítani, miután a traktor felszerelését képező benzinlámpával a motor izzófejét vörös izzásig felhevítették. A szíjtárcsáról laposszíjjal lehetett más gépeket (például cséplőgépet) meghajtani.
A GS-35 traktor a G-35 továbbfejlesztett változata. Kerekein gumiabroncsok vannak és külön hajtótengelyt alakítottak ki a traktor után kötött mezőgazdasági gépek hajtására. Mindkét traktor vázát a sebességváltó erős öntvénye képezi. Ehhez csatlakozik az egyhengeres motor hengeröntvénye, mely a traktor alatt menetirányban helyezkedik el. A traktor elején a hengerfej öntvényének alsó része izzófejnek van kiképezve, ezt kell hevíteni indítás előtt egy benzinlámpával. Az izzítás a külső hőmérséklet függvényében több percig is eltartott. A G-35 és GS-35 típus készült féllánctalpas kivitelben a nehéz és változó terepviszonyokon történő munkák végzéséhez.
A vízhűtő a motor felett helyezkedik el a hűtőventilátorral együtt, az áramlási irány a menetirányra merőleges.
Az 1950-es évekre a traktor elavult, gyorsjárású dízelmotoros traktorok váltották fel, melyek jobb hatásfokkal, nagyobb teljesítménnyel és ergonómiailag sokkal jobb kialakítással rendelkeztek.


Adatai

HSCS Hoffherr G-35 műszaki adatai
Megnevezés
A motor adataiTeljesítmény (szíjtárcsán, állandó)30 LE
Teljesítmény (szíjtárcsán, átmenetileg)35 LE
Teljesítmény vonóhorgon18-21 LE
Furat190 mm
Löket240 mm
Fordulatszám760 1/perc
Szíjtárcsa átmérője475 mm
Szíjtárcsa szélessége160 mm
Szíjsebesség állandó üzemre19 m/s
Tartályok befogadóképességeNyersolaj62 kg
Kenőolaj6,3 kg
Hűtővíz40 kg
SebességekElőre I.3,2 km/h
Előre II.4,3 km/h
Előre III.5,4 km/h
Előre IV.7,5 km/h
Hátra I.3,5 km/h
Hátra II.3,2 km/h
Külső méretekHosszúság3,05 m
Szélesség1,75 m
Magasság (kipufogóval és légszívócsővel)2,15 m
Magasság (a fentiek nélkül)1,60 m
Nyomtáv1270 mm
Tengelytáv1900 mm
Első kerék átmérője700 mm
Első kerék szélessége170 mm
Hátsó kerék átmérője1100 mm
Hátsó kerék szélessége300 mm
A talajtól számított legkisebb magasság240 mm
Fordulási sugár3,5 m
TömegA traktor tömege kapaszkodók, szerszámok, üzemanyag és víz nélkül:2500 kg
1 készlet (40 db) 145 mm magas tüskéskapaszkodó csavar130 kg
1 készlet (40 db) 170 mm magas tüskéskapaszkodó csavar160 kg
1 készlet (24 db) 100 mm magas tüskéskapaszkodó csavar130 kg
Tartozékok1 készlet kapaszkodó, szerszámok
1 db előmelegítő lámpa
FogyasztásNyersolajfogyasztás szántásnál7-8,5 kg/h
Kenőlajfogyasztás szántásnál0,25-0,30 kg/h
















A Hofherr és Schrantz Gépgyár az 1910-es évek végén. Előtérben a Budapest-Lajosmizse vasút, mögötte a jelenlegi Hofherr Albert utca.

A magyar mezőgazdasági gépgyártás egyik megalapítója és világhírűvé vált fejlesztője Hofherr Mátyás a dél-németországi Moosbeurenben született gazdálkodó családban. A fiatal fiú a gépek szeretete okán kitanulta a lakatos mesterséget, majd vándorlegényként Angliába, Svájcba és végül Bécsbe jutott. Itt 1853-ban művezető lett egy mezőgazdasági gépgyárban, ahol több konstrukciójára is felfigyeltek. Néhány évnyi odesszai munka után az angol Clayton-Shuttleworth Co. bécsi gyárának vezetője lett. Itt is több sikeres gépet (nagy teljesítményű kukoricamorzsoló) szerkesztett, majd 1869-ben „M.Hofherr” néven Bécsben önálló gyárat alapított, ahol aratógépeket kezdett gyártani. Ennek sikere nyomán többek között kaszálógépek, cséplőgépek, vetőgépek gyártását is megkezdte. A cég által gyártott gépek forgalmazását kezdetben a Clayton cég végezte.
1881-ben Schrantz János, aki eddig csendes társ volt, belépett a cég vezetésébe, a cég neve „Hofherr-Schrantz cs. kir. szab. mezőgazdasági gépgyár” lett. A gyár termékei népszerűek lettek nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon, Lembergben, Bukarestben Odesszában és Harkovban is. 1883-ban létesült új műhelyében már gőzlokomobilok és gőzcséplőgépek is készültek.
A hazai piacról a versenytársakat (elsősorban Clayton céget) kiváló termékeivel kiszorította és magyarországi telephelyet is létesítettek, majd a bécsi gyárat be is zárták, mert nem volt a terület továbbfejleszthető. A gyár végleges helyét Kispesten találták meg, ahová a bécsi személyzet egy részét is áttelepítették 1900-ban. Az építést Hofherr Rudolf a bécsi gyár vezető gépészmérnöke irányította. A gyár neve „Hofherr és Schrantz Gépgyár” lett. Hofherr Mátyás fokozatosan átadta a vezetést fiának, Albertnek.

1912-tól

A Clayton cég felismerte, hogy a Hofherr gyárral a kelet-európai piacon nem bírja a versenyt és így felszámolták cégeiket, eladták raktáraikat és műhelyeiket a Hofherr-Schrantz cégnek és hozzájárultak nevük felhasználásához. Így változott a cég neve 1912-ben „Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt.”, rövidítve „HSCS”-re . 1938-ban belépett a céghez Rázsó Imre gépészmérnök, főmérnök, későbbiMTA tag. A két világháború között a cég bevezette az egyhengeres izzófejes nyersolajmotorral hajtott HSCS izzófejes traktorok gyártását, amely újabb világsiker lett.

A második világháború után

A szovjet Vörös Hadsereg 1945. január 12-én rendezte be tankjavító üzemét a gyár helyiségeiben. Erdős Jenő a gyár vezérigazgatója 1944. március 22-től a Gestapo fogságában volt, majd internálták és végül 1945. január 17-én a szovjet csapatok szabadították ki. 1945. január 21-én Erdőst igazgatóvá nevezték ki. A gyárat 1948-ban államosították, Hofherr Schrantz Traktorgyár N.V. K.F. néven nemzeti vállalattá alakították. A vállalat élére a később iparügyi miniszterré kinevezett Zsofinyecz Mihály került, aki 1948 és 1949 között a gyár munkásigazgatója, majd vezérigazgatója volt. A vállalat elnevezése előbb Hofherr Schrantz Traktorgyárra, majd pedig 1951. november 21-től Vörös Csillag Traktorgyárra változott.
1946-1951 között Korbuly János a gyár főmérnöke, később tanácsadója. A D4K traktor kifejlesztéséért 1963-ban Rhorer Emil főkonstruktőrrel Kossuth-díjat kapott. 1956-tól a gyár műszaki fejlesztésében meghatározó szerepet töltött be.































Munkások a Hofherr és Schrantz Gépgyárban

Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt.
A HSCS első logója 1912-től
A HSCS első logója 1912-től
JogelődHofherr-Schrantz cs. kir. szab. mezőgazdasági gépgyár
Alapítva1900
Megszűnt1948
JogutódVörös Csillag Traktorgyár
SzékhelyKispest
VezetőkHofherr Albert vezérigazgató
AlapítóHofherr Mátyás, Schrantz János
Iparágmezőgazdasági gépgyártás
TulajdonosHofherr Mátyás, Schrantz János, Hofherr Albert
FormaRészvénytársaság
TermékekLokomobilok, cséplőgépek, traktorok, kazánok
Alkalmazottak számatöbb, mint 1600 fő (1914)

Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...