Az eredetileg fegyverek gyártásával foglalkozó osztrák Steyr az I. világháború után – a vesztes oldalt érintő hadiipari tevékenységtől való eltiltás következtében - új lehetőségeket keresett. A Steyr alapvetően a nagyobb méretű autók gyártására ált rá, mely nem sokkal később – a gazdasági válság közeledtével - hibás döntésnek bizonyult. A céghez 1929-ben külsős tervezőként Dr. Ferdinand Porsche érkezett, aki több modellt is készített a Steyr megbízásából. A cég nem sokkal később összeolvadt az Austro - Daimler-rel, így jött létre a Steyr-Daimler-Puch, mely a II. világháború közeledtével visszatért a kaptafához, ismét a fegyvereket, illetve katonai célokra kifejlesztett különböző gépjárműveket gyártott.
A Steyr és a Csepel Autógyár
A II. VH után a Csepel Autógyár, Steyr motorok liszencei alapján kezdte meg gépjármű motorjainak fejlesztését, ebből kínálunk egy kis ízelítőt.
Egy tanulságos cikkrészlet idézete
A Csepel Autógyár, amely semmilyen kapcsolatban nem állt a Csepel Vas- és Fémművekkel közel 30 éven át készített teherautókat, s egészen az 1990-es évekig fennmaradt, mint alkatrész-beszállító. Az első Steyr-liszensz alapján készített 350-től a Lapplanderig hosszú, s göröngyös volt az út.
A politikai és gazdasági környezet megváltozása, a tervutasításos gazdálkodás bevezetése során a kormány a járműközlekedés problémáit is számba vette. A gyökeres átalakítások, – melyekbe a vállalatok államosítása is beletartozott – végén, s az újonnan alakult KGST rendelkezéseinek megfelelően Magyarország az autóbusz- és teherautógyártásra koncentrált. Az újonnan létrejövő termelőüzemek, az Ikarus és a Csepel Autó termelésének beindításával új fejezet kezdődött a hazai autóipar történetében.
1945-1948 – azaz az első hároméves terv során a magyar autó- és traktorgyártó vállalatok, a Mávag és a Rába háború előtti típusaik gyártását folytatták tovább. A Nehézipari Központ (NIK) 1948 folyamán felmérte az igényeket. A Beszkárt modernebb Diesel-motort és autóbuszt kért; a MÁVAUT nem csupán a Beszkárt támogatását kérte, de megemlítette, hogy szükségük lenne egy 30-35 személyes új busztípusra is; a Honvédelmi Minisztérium illetékesei 1,3 és 3,5 tonnás terepjáró gépkocsikra vágytak; a Földművelésügyi Minisztérium új traktortípus kialakítását szorgalmazta.
A Nehézipari Központ úgy találta, hogy külföldi liszensz vásárlásával ezek az igények gyorsan teljesíthetőek. Három gyárat szemeltek ki:
- Gräf & Stift, Ausztria
- Steyr, Ausztria
- MAN, Németország
Mivel a győri Rába már régóta a MAN partnere volt, ezért Winkler Dezsőt kérték fel a tárgyalásokra. A MAN azonban Németország nyugati zónájába esett, így a párbeszéd lassan folyt. A Steyr-hez azonban jó kapcsolatot biztosított Puch János, aki a háború előtt a Steyr-Austro Daimler képviselet vezető tisztviselője volt, s az államosítás után a NIK kötelékében helyezkedett el.
Puch segítségével a Nehézipari Központ munkatársai meglátogathatták a Steyr gyárat, s megtekintették a gyár új típusait. A Steyr 1948-ban kezdte meg új dízelmotor családjának gyártását. Az egy-, két- és négyhengeres erőforrások főbb szerkezeti egységei csereszabatosak voltak. A dízelmotorok mellett elkészült több új tehergépkocsi- és traktor is. A NIK munkatársait főleg a 380-as típusú teherautó nyűgözte le.
Steyr-380
