2017. november 23., csütörtök

Ma már tudják, hogy melyik épületben halt meg Valentinianus császár

Igazi ritkaságszámba megy, ha egy római császárról kiderítik a régészek, hogy hol halt meg. Az meg még ritkább, ha a tragédia pontos helye épületre pontosan ismert. Nagy a valószínűsége annak, hogy a 364 és 375 között uralkodó Valentinianus esetében még a GPS koordináták is megvannak.

1642 évvel ezelőtt járunk, a Római Birodalom napjai meg vannak számlálva. A mai Dél- Komárom területén található Brigetio polgárvárosa elnéptelenedik, a katonaváros kiürül, hiszen Pannónia határvidékét állandóan sújtják a barbár törzsek betörései. De a legiotábor még áll, sőt építkezések folynak. A Birodalmat 364 óta irányító Valentinianus császár a folyamatos barbár támadások visszaszorítása érdekében Göd térségében erődöt emeltet. A föld itt már a kvádok tulajdona, akik tiltakoznak az építkezés ellen. A munkálatokat felfüggesztik, de a béketárgyalásokra érkező kvád királyt a rómaiak megölik. Erre 374 nyarán a kvádok szövetkeznek a szarmatákkal és betörnek a Birodalomba. Erőszakra erőszak lesz a válasz, a császár a következő évben büntetőhadjáratot indít ellenük. Végül a kvádok 375 őszén béketárgyalást kezdeményeznek, melyre a brigetioi légiotáborban kerül sor.

- A megbeszélés jól indult, a kvádok alázatosan bocsánatot kértek, majd mégis felrótták az uralkodónak a gödi erődépítés jogtalanságát. Valentinianus hirtelen haragú császár volt, és ezen annyira felbosszantotta magát, hogy agyvérzést kapott és hosszú haláltusa után életét vesztette - mondta el dr. Bartus Dávid az ELTE Régészettudományi Intézetének adjunktusa.

A történtekről egyébként Ammianus Marcellinus történetíró tudósította az utókort. Akitől tudjuk, hogy a római babona szerint a császár halálának több előjele volt. Útközben megszállt Savariában, ahol összedőlt az a kapu, amin érkezett. A szerencsés visszatérés érdekében ugyanazon a városkapun kellett volna távoznia, amelyiken érkezett, ő azonban nem várta meg, amíg az utat megtisztítják, és egy másik kapun hagyta el a várost. A halála előtti éjszakán távol lévő feleségéről álmodott, aki kibontott hajjal, gyászruhában ült az ágyán, másnap reggel a lova nem engedte a császárt a nyeregébe szállni.

- Adódik a kérdés, hogy Valentinianus miért hagyta el a savariai aula Palatina nyújtotta luxust és jött Brigetioba? Az idei ásatásoknak köszönhetően, amit az ELTE és a Klapka György Múzeum közösen végez, ma már tudjuk a választ. Azért, mert itt Brigetioban egy ugyanolyan impozáns épület várta - magyarázta dr. Bartus Dávid.

A régészek ugyanis a molaji városrészben korábban készített légi felvétel alapján tudták, hogy egy nagy kiterjedésű épület húzódik a búzamező alatt. Arra, amit találtak, azonban ők sem számítottak. Az építés hat különböző periódusát sikerült elkülöníteniük, melyek közül a legutolsó a számunkra legérdekesebb. - Egy 600 négyzetméteres, két méter mély alapfalú épületről beszélünk, aminek masszív és impozáns falai voltak. Hasonlóakkal még csak nem is találkoztunk Brigetio területén. Az itt fellelt bélyegtéglákat Valentinianus katonai elöljárói készíttették, tehát az épületet a 370-es években emelték. Minden valószínűség szerint ebben az épületben maga a császár is megfordult, sőt jelenlegi ismereteink szerint az sem kizárt, hogy ebben az épületben hunyt el - mondta el dr. Bartus Dávid.

Az ELTE és a Klapka György Múzeum régészeti feltárása jövő év nyarán ugyanazen a területen folytatódik majd. Dél-Komárom önkormányzata konzorciumi tagként a napokban egy pályázatot nyújtott be. Amennyiben sikeresek lesznek, úgy egy 7 hektáros látogatóközpont felállítására nyílik lehetőség az ásatás területén.
Valentinianus császár és a kvád követek történetéhez még annyi adalék, hogy a sors fintoraként a kvád királyságot is a népvándorlásnak az a hulláma söpörte el, amelyet addig a Római Birodalom erődített határa tartott vissza a nyugatra vonulástól. Brigetio impozáns épületének falai pedig nem csak egy császárt láttak. I. Valentinianus kisfiát apja halála után a táborba hozták, ahol II.Valentinianus néven császárnak kiáltották ki.
(bumm/se)

2017. november 5., vasárnap

Épen maradt hun sírokat találtak Kínában

 Tizennyolc épen maradt hun sírt találtak régészek Kína középső, Honan tartományában - hangzott el szerdán a kínai központi televízió híradásában.
 Szen Ven-sze, a kínai tudományos akadémia munkatársa az újságíróknak elmondta, hogy körülbelül 1,8 ezer éves sírokról van szó, amelyek azokból az időkből valók, amikor a hunok Kína területén vándoroltak a Han-dinasztia uralkodása idején. Minden sírkamrát belülről téglával raktak ki, s ezért nem sorolhatók a Kínai-alföldön fellelhető más ismert temetkezések közé.
A sírok meglehetősen jó állapotban vannak, mindegyikükben találtak tárgyi leleteket, például bronz főzőüstöket, amelyek oldalán két lyuk van, amelyekkel a tűz fölé lógatták őket. Szen szerint jellemzően a nomád népek használtak ilyen edényeket.
A főzőüstökön kívül gyöngysorokat, aranyfülbevalókat, tőröket és más használati tárgyakat találtak a sírokban. A kutatók szerint hunok használták őket, vagy olyan népek, amelyek közvetlen kapcsolatban voltak velük.
A kínai szakértők hangsúlyozzák, hogy különösen értékes leletekről van szó, mivel az összes eddig ismert hun sírral szemben ezeket nem fosztották ki, ezért fontos részletekkel szolgálhatnak a hun korszak tanulmányozásához.
A sírokat novemberig feltárják, és ezután hozzáláthatnak a leletek tanulmányozásához.
(MTI)

2017. szeptember 26., kedd

BRG MK-27 (búvár vagy űrmagnó?)

 A zene a fiatalság mámora! Vagy nem? Az biztos, hogy a 70-es évek vége felé piacra dobott kazettás magnó megszületését nagyban befolyásolhatta az említett mondat,  lévén a készülék kimondottan az akkori fiatalok igényeire lett “szabva”, legalábbis a gyártó cég anno ezt állította…
Idézet a készülék használati utasításából:
” Ön a BRG legújabb hordozható kazettás magnókészülékének tulajdonosa. Az MK 27-es készülék modern formával, kis mérete mellett is kiváló akusztikai jellemzőkkel rendelkezik.  Mielőtt a készüléket üzembe helyezné, feltétlenül vegye figyelembe a használati utasításban közölt útbaigazításokat. Ebben az esetben készüléke sok örömet fog önnek szerezni. “
TöA fiatalok körében valóban népszerű kis magnó kapott annak idején hideget-meleget egyaránt mind a külső, mind a belső tekintetében.
Külsejét azért bírálták, mert “hogy néz már ki…”, pedig szerintem ez a magnó igenis szép! Vagy legalábbis mindenképp egyedi… Sárga gumigombjai fiatalos kontrasztot adnak az egyébként egyszínű fekete, szürke, vagy néha zöld műanyag borításnak. Sokan, nagyon sokan szerettük ezt a formát, és vágytunk erre a magnóra, amely formavilágával jogosan érdemelte ki a “búvármagnó” titulust. Annak idején azt terjesztették róla, hogy azért ilyen a kinézete, mert valóban vízálló, és volt aki ezt ki is próbálta a gyakorlatban…
A különös design magyarázata csupán a használati utasítás borítójából derül ki. Astronautic… Te jó ég! Hiszen akkor ez már űrtechnika! (Nem is értem, hogy az Egy Úr az űrből című sorozat Nanu-Nanuja, vagy legalább Majka, az űrből jött kislány miért nem egy MK-27-est szorongatott a kezében…)több évtized távlatából, illetve saját tapasztalatból állíthatom, hogy az biztos…

 Technikai értelemben véve a magnó mechanikája hagyott némi kívánnivalót maga után… Maga a mechanika BRG fejlesztés, még a Videoton magnókba is jutott belőle bőven, sőt még az egykori Szovjetunió is használta ezt a mechanikát bizonyos magnóiban! Ettől függetlenül hosszútávon eléggé megbízhatatlan konstrukciónak bizonyult. A felcsévélő nyomatéka bizonyos helyzetekben irreálisan magas, néha pedig borzasztó alacsony értékeket mutatott… És mivel nem volt benne semmilyen mechanikai védelem a felcsévélő oldalon, így sűrűn előfordult, hogy a magnó vagy “bekapta a kazettát”, vagy “megnyújtotta a szalagot”
Most pedig következnek a száraz technikai adatok:
  • Hordozható kazettás magnetofon.
  • Félsávos mono hangfelvételt tud készíteni.
  • Elemről (5 db AA) vagy adapterről üzemeltethető.
  • Erősítőrendszere integrált áramkörös, a felvételi szintszabályzás automatikus.
  • Hangerőszabályzóval ellátva.
  • Egy pillanat-állj kapcsolóval ellátott mikrofon csatlakoztatása után a felvétel és lejátszás megszakítható, illetve újraindítható.
  • Rádió és lemezjátszó csatlakoztatható hozzá.
  • Feszültségkimenettel rendelkezik.
  • Beépített hangszórót tartalmaz.
  • A készülék Frekvenciaátvitele: 125-10 000 Hz.

Minden hátrányával együtt a Budapesti Rádiótechnikai Gyár ezen típusa a maga idejében egy igen  közkedvelt, és sűrűn vásárolt magnó volt. Napjainkban a gyűjtők féltve őrzött kincseiként, illetve a bolhapiacokon találkozhatunk velük ilyen-olyan állapotban.
Végezetül köszönetet mondok Csányi Tibor gyűjtőnek, akinél szinte az összes valaha gyártott BRG kazettás magnó megtalálható.

2017. szeptember 25., hétfő

Szenzációs magyar régészeti leletekre bukkantak a Kaukázus-előterében!

Szenzációs magyar régészeti leletekre bukkantak a Kaukázus-előterében!

Kivételes, a honfoglaló magyarokhoz köthető régészeti leletekre bukkantak magyar kutatók Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előterében, a Kubán-vidéki Krasznodar és Anapa városok múzeumi gyűjteményeiből.
kaukazus_szerelmey
Szerelmey Miklós: Magyar városának romjai közel a Kuma vizéhez /Magyar hajdan és jelen 1847./
    A raktárak mélyéről előkerült leletegyüttesek olyan palmettadíszes szablyákból, övdíszekből, aranyozott ezüst hajfonatkorongból és veretes tarsolyból állnak, amelyek a 9. század végén a honfoglaló magyarok vezető rétegének viseleti tárgyaival azonosak, velük egy műhelykörben készülhettek, és legközelebbi párhuzamai is kizárólag történelmi hazánk területéről ismertek – olvasható M. Lezsák Gabriella régésznek, az októberben lezajlott kutatóút vezetőjének közleményében.
X. századi nyeregveretek a Kaukázus térségéből. /Fotó: G. Szapozsnyikov/
X. századi nyeregveretek a Kaukázus térségéből. /Fotó: G. Szapozsnyikov/
Mint a beszámolóban áll, a leletek egy kéthetes tudományos-régészeti expedíció során kerültek elő, amely a Kubán-vidék és az Orosz Föderáció észak-kaukázusi múzeumait, régészeti gyűjteményeit járta végig, 9-10. századi leletanyagokat tanulmányozva.
Lezsák Gabriella /MTA - BTK/ előadása a Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlésen
Lezsák Gabriella /MTA – BTK/ előadása a Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlésen
Az expedíció célja az volt, hogy a Kárpát-medence honfoglalás-kori magyar jellegű régészeti leleteinek párhuzamait a térségben gyűjtse, dokumentálja, és kiépítse a kapcsolatot a helyi régészekkel.
 Az október 15. és 30. között lezajlott kutatóutat M. Lezsák Gabriella régész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Magyar Őstörténeti Témacsoportjának (MŐT) munkatársa vezette. Az expedíció tagja volt még Gáll Erwin, régész, történész, a Román Tudományos Akadémia Vasile Parvan Régészeti Intézetének munkatársa, Somfai Kara Dávid, orientalista, az MTA BTK Néprajzi Intézetének munkatársa és Avar Ákos orientalista, az ELTE Belső-Ázsia Tanszékének munkatársa.
A Kaukázus északi előtere (kép: hu.wikipedia.org)
A Kaukázus északi előtere (kép: hu.wikipedia.org)
A kutatóút érintette a Kubán-vidéket, a Sztavropoli-hátságot, Kabar-Balkárföldet, Észak-Oszétiát és Csecsenföldet. A gyűjtőmunka 9 város múzeumában zajlott, a helyi múzeumi vezetők, régészek és történészek segítségével. Az expedíció tagjai ellátogattak a mai Bugyonnovszk melletti (Sztavropoli járás) egykori Magyar nevű város területére is. A kutatók tervezik a talált leletek első hazai tudományos publikálását.
A beszámoló kitér arra, hogy a Kubán vidék és a Kaukázus északi előtere a hazai és a külföldi krónikák szerint a magyar honfoglalás óta kiemelt szerepet játszott a magyar elit közgondolkodásban és politikai kapcsolatrendszerében. Egy bizánci forrás arról számol be, hogy a honfoglalást megelőzően a magyarság kettévált: egyik rész nyugatra, a Kárpát-medencébe, a másik rész a Kaukázuson túli területre költözött, ám a két népegység kapcsolattartása a X. század közepén is folyamatos volt.
Madzsar városa a Kaukázus előterében
Madzsar városa a Kaukázus előterében
A keleten maradt magyarokat a 13. század első felében Domonkos-rendi szerzetesek indultak el felkeresni IV. Béla király támogatásával, majd évszázadokkal később több magyar utazó is eljutott a térségbe és hírt hozott az egykor ott élt magyarok nyomairól.
A 19. század végén gróf Zichy Jenő vezetett több tudományos expedíciót a Kaukázus térségébe. Mintegy 40 évvel ezelőtt Erdélyi István régész látogatott el az Észak-Kaukázus néhány nagyobb múzeumába, és közölt olyan leleteket, amelyek a honfoglaló magyarság leleteivel mutattak rokonságot. Azóta azonban a térség múzeumügye tovább fejlődött, és számos új tárggyal gazdagodtak a kinti gyűjtemények is, bár az illegális műkincs-kereskedelem továbbra is nehezíti a kutatók munkáját. A most megtalált legérdekesebb leletegyüttesek egy része is az illegális műkincspiacról került hatósági lefoglalás után múzeumba.
Gróf Zichy Jenő expedíciója a Kuma parti Madzsar városhoz közeli ásatásoknál /Vasárnapi Újság 1895/
Gróf Zichy Jenő expedíciója a Kuma parti Madzsar város melletti ásatásoknál /Vasárnapi Újság 1895/
Mint írják, mindezek ellenére napjainkban a magyar őstörténettel foglakozó régészek többsége mégsem fordít figyelmet a térségre, holott egyes írott források ezeken a területeken egyaránt magyar jelenlétről számolnak be, már jóval a honfoglalást megelőző évszázadokból is. Az expedíció tagjai ezért tartották fontosnak, hogy felvegyék a kapcsolatot a helyi múzeumok régészeivel, és szisztematikusan átnézzék az érintett múzeumok régészeti gyűjteményeit.
Már az első “ismerkedő” expedíció során előkerült leletek is azt igazolják, hogy a Kaukázusészaki előtere és a Kubán-vidék a magyar őstörténet kutatás fontos területe lehet – áll a beszámolóban.
Az expedíció tagjai úgy vélik, hogy napjaink magyar őstörténeti kutatásának legsürgetőbb feladata a precíz anyaggyűjtés, és annak teljes körű feldolgozása, a történeti értékelést csak ezután lehet elvégezni.
A beszámolóban kiemelik: a magyar őstörténet kutatása többé már nem képzelhető el a Kaukázustérségében folytatott több tudományág – régészet, embertan, archeogenetika, néprajz, történettudomány, nyelvészet, etnomuzikológia – művelőinek szisztematikus feltáró munkája nélkül. Ezért az expedíció tagjai a jövő évben is folytatni szeretnék a helyszíni régészeti kutatásokat, kiegészítve az említett tudományterületek vizsgálataival.
kurultaj.hu / MTI

2017. szeptember 24., vasárnap

A magyarok nyilai - A honfoglaló magyar harcos































A történetírás sokáig nem a jelentőségéhez mérten kezelte az  907. július 4-én a magyar törzsszövetség, valamint az egyesített keleti frank és bajor hadak között Pozsony mellett lezajlott csatát. Ez az ütközet, amelyet a Kárpát-medencében letelepedett magyarság első nagy honvédő háborújának is tekinthetünk, megszilárdította és véglegessé tette Árpád nagyfejedelem művét, a honfoglalást. A túlerővel szemben aratott fényes győzelem után több mint egy évszázadig, nem mertek idegen hadak a Kárpát-medence földjére lépni. Európa ekkor tanulta meg igazán félni a magyarok nyilait.



Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...