2019. január 24., csütörtök

A Vörös Csillag Traktorgyár sártúrói / Folytatás a posztban

A nevével ellentétben nem csak traktorokat gyártottak a legendás kispesti üzemben, hanem dömpereket és önrakodókat is.
A Hofherr Mátyás és Schrantz János által 1881-ben, Bécsben létrehozott, alapítói nevét viselő mezőgazdasági gépgyár 1900-ban költözött Kispestre. Nem sokkal később egy angol partnernek köszönhetően a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyár Művek Rt. (a traktorokon HSCS-nek rövidítették) nevet vette fel. A vállalatot 1948-ban államosították, szocialista utódja a Vörös Csillag Traktorgyár lett.




Közös egységet alkotnak a fődarabok, a mellső futómű rugózását keresztben elhelyezett laprugó köteggel oldották megFORRÁS: RETRO MOBIL

Az első ötéves terv építkezéseihez rengeteg szállítógép kellett, a kispesti üzem mérnökei részben a Csepel D 350 teherautó fődarabjainak felhasználásával, 1950-ben kezdték el egy nagy teherbírású, 5-6 tonnával is mozgékony, jó terepjáró, üzembiztos és olcsón javítható dömper tervezését: az angol dumper és a magyar traktor szóból született a Dutra név. Az első, DR-50 D jelű típus a körülményekhez képest modern felépítésű volt: alvázát gyakorlatilag a motor, a váltó és a rugózatlan hátsóhíd merev egysége alkotta. A 4 méter hosszú, üresen 4,8 tonnás gépet 5,3 literes, 50-60 lóerős, vízhűtéses, D413-as dízel mozgatta, a 3+1 sebességes váltónak szorzóművel előre 6, hátra 2 (terep és országúti) fokozata volt.




Dutra DF – a csővázra feszített vászonfülke alatt nem volt meleg (a képen vászon nélkül), de legalább megvédte a vezetőt a széltől és az esőtől. Műszerfal a kormánytengelyen, de egyes változatoknál a motorsátorra erősítették fel a doboztFORRÁS: RETRO MOBIL

A hátul 24 colos keréktárcsákra szerelt 16 rétegű, tömlős terepguminál a magyar ipar akkor nagyobbat nem gyártott. A dömper különlegessége a függőleges kormánytengely körül 180 fokban, a vezető leszállása nélkül elfordítható ülés volt. A kétirányú vezethetőség - a dupla pedálokkal - gyorsította a munkát, nem kellett tolatni. A vezető egyetlen kar meghúzásával kiüríthette a rugóerő-tárolós elven működő, 3,5 köbméteres, csilleszerű acélputtonyt, ami félköríves mozdulattal szempillantás alatt az ellenkező irányba lendült át. Elindult, majd hirtelen fékezett, ekkor a puttony tehetetlensége folytán visszabillent, kattant a rögzítőretesz, jöhetett a következő forduló.
A Vörös Csillag Traktorgyárban 1954-ben jött létre a Kísérleti Üzem, és a DR-50 jó alap volt a fejlesztésekhez. Az új önrakodó megmaradt dömpernek, de hidraulikus homlokrakodójával egymaga elvégezte a munkát. Akár egy dózer, nekifutott az anyaghalomnak, s a teli kanalat a puttony fölé emelve ürített: 4-5 markolás után indulhatott is. A forgórakodóról már levették a puttonyt, a helyére multifunkcionális, szintén hidraulikus vezérlésű kart szerkesztettek, megjegyzendő, hogy 1960-ban a Fővárosi Autóbuszüzem a forgórakodó golyóskoszorúját használta fel a csuklós autóbuszhoz.




Dolgozik az önrakodó. A kanál hátlapja emelés után alulra került, ezt nyitva zúdult az anyag a puttonyba. Egy ügyes kezelő öt perc alatt végezhetett a rakodássalFORRÁS: RETRO MOBIL

A maximum 3,6 m magasra emelni képes, 240 fokos munkatartományban dolgozó szerkezetet többféle adapterrel, többek között daruhoroggal, villás emelővel és markolókanállal is fel lehetett szerelni. A próbák után a dömperek szériagyártása 1951-ben indult, elsőként a metróépítkezéseken használták őket. 1962-ben hagyta el a kispesti üzemet a tízezredik példány, e mennyiségből 7000 külföldre készült, az exportkiviteleken Dutra helyett Mogürt felirattal. DR-50 DF jelzéssel vászon- és lemezfülkével is születtek változatok, a forgórakodót a 60-as években, korszerűbb változatban (Dutra 3500 Frak B1 és B2) is piacra dobták. A Vörös Csillag Traktorgyárat 1973-ban a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárhoz csatolták, majd 1975-ben megszüntették, lezárva ezzel a sikeresnek mondható Dutra-korszakot.




Dömper alapra épült az ötletes forgórakodó. Erre is a Cordatic-gumigyár legnagyobb méretű abroncsát szereltékFORRÁS: RETRO MOBIL









TERROT motorkerékpárok 1862-1958 / Folytatás a posztban









10 Legnagyobb ikonikus katonai motorkerékpár / Folytatás a posztban









2019. január 23., szerda

Tejbál Almásfüzitőn-1958. SZEPTEMBER / Folytatás a posztban

Almásfüzitőn ünnepi menet nyitotta meg az első Országos Tejbált. A védnökséget a helyi óvodások vállalták. A jó példa ragadós. Ez ám aztán a fenséges nedű, egészségükre. Jó étvágyat tejtestvérek. A zenekar kivilágos virradatig húzta a talp alá valót. A táncközti szünetekben pedig huszonöt kilo sajtféleség, kétszáz liter tej és háromszázötven üveg kakaó fogyott el. Egy kis tejszalon spicc. Azért akad még visszaeső.






Előkerült Petőfi Sándor egy rokona-1948. MÁRCIUS

 Hrúz-vonalon többen vannak, mivel Petőfi édesanyjáék tizenhárman voltak testvérek, de Petrovics Istvánék is kilencen, mások szerint tizenegyen. A költőnek napjainkra százötven-kétszáz oldalági leszármazottja él, akik szerepelnek is a kötet megfelelő helyén elhelyezett családfán. Borzák Tibor személyesen mintegy ötven Petőfi-rokonnal találkozott.
Elbeszéléseikből érdekes családtörténetek rajzolódnak ki. A szerző elárulta, hogy Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, egyetemi tanár, az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere nem lepődött meg, amikor felkereste.
Tisztában volt azzal, hogy Hrúz Mária testvérének, a kecskeméti Hrúz Mihálynak oldalági rokona. Három óriási fotóalbumot is bemutatott ősei fényképeivel. Nagyapja kutatta is a család történetét, hagyatékának ezt a részét a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik. Hankiss Elemér ellenben szinte Borzák Tibortól tudta meg néhány évvel ezelőtt, hogy Petőfi apja testvérének, Petrovics Jánosnak a leszármazottja. Meglepődött, de rögtön hozzátette, hogy nem szeretne Petőfi Sándor fényében sütkérezni.
A korábbi vízilabda-válogatott játékos, Petőváry Attila ugyancsak Petőfi-rokon, testvére Petőváry Zsolt szintén vízipólós, és a család sokáig a Magyar Nemzeti Múzeummal szemben lakott.

A Petricsek leszármazottai közül többen élnek ma is Mezőberényben, illetve Sarkadon, Budapesten is élnek rokonok. A berényiek — köztük Kiszely Jánosné Stefanovics Zsuzsanna — rengeteget segítettek családfájuk pontosításában. 




Özvegy Baltazár Istvánné zsibárusítási jogosítványt kért. Személyi adatainak felvételénél kiderült, hogy nagyapja Hruz Ádám, Petőfi Sándor édesanyjának, Hruz Máriának édestestvére volt. Az idős asszony a legszegényebb körülmények között, Pesterzsébeten egy fészerben lakott. Dr. Münnich Ferenc altábornagy, a budapesti főkapitánysál vezetőjének kezdeményezésére Pesterzsébeten egy teljesen berendezett szoba-konyhás lakást, tüzelő- és élelmiszer ellátást kapott. A ház lakói megtudták a 63 éves asszony rokoni kapcsolatát a nagy költővel, szeretettel vették körül, és azóta Petőfi mamának hívják.



Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...