Az Egerszalóki barlanglakások / Folytatás a posztban

Egerszalókon a 20.sz. közepén 33 barlanglakás volt. Feltételezhető, hogy a lakások a 17-18. században készültek. A Sáfrány utca végén található lakásokat az önkormányzat helyi védelem alá vonta és felújította, ma helyi gyűjtemény tárul a látogatók elé a berendezett lakásokat végig járva.

 A Tarna-völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékén a kőzetek felső rétegét képező riolittufakő könnyen vágható, jól faragható, ezt elődeink előszeretettel hasznosították.  

 Vájtak bele pincét, lakást, istállót és a kivágott kövekből házakat építettek. Egerszalókon a 20.sz. közepén 33 barlanglakás volt. Feltételezhető, hogy a lakások a 17-18. században készültek. A legutolsókat a 20. század végén még lakták. A Sáfrány utca végén található barlanglakásokat az önkormányzat megvásárolta és helyi védelem alá vonta.

 A látogatóknak kellemes időutazásban lehet részük. A Mesterségek Műhelyében a mezőgazdaságban és a ház körül használatos szerszámokat, kisiparos és kézműves mesterségek eszközeit találják. A többi lakás eleink használati tárgyait a II. világháborút megelőző időszak konyhai eszközeit, bútorait helyi gyűjtésből tárja a látogatók elé. Különleges napokon a kemencében sülnek finomságok és kézműveskedésre, gyertyaöntésre is sor kerülhet. A Barlanglakások kellemes hátteret biztosítanak a nyáresti előadásokhoz, koncertekhez, és kiváló rendezvényhelyszínként szolgálnak borbemutatókhoz.

A SIROKI TÁJHÁZ / Folytatás a posztban

 A falu központi részén, hosszú, enyhén szabálytalan alakú szalagtelken áll a műemléki védelem alatt álló lakóépület. A lakóház tetőzetének gerincvonala az úttengelyre merőleges. A XIX. sz. közepén épített lakóházat többször átalakították. Alaprajzi elrendezése: szoba-konyha-szoba-hátsó konyha, mely eredetileg kamra volt. Maga a lakóház is jelentős épület, de a lakóház udvari homlokzata előtt végigfutó törpeoszlopos, bimbófejezetes tornác kiemelkedő értékűvé tesz az épületet. Dr. Hála József kutatásaiból tudjuk, hogy ezek az oszlopok a környéken dolgozó olasz kőfaragómesterek munkái. Ezek a mesterek Parádon és környékén dolgoztak és az általuk mellékfoglalkozásként készített oszlopok a környező területeken más helyen is felbukkannak. Sirokban a viszonylag nagy számú bimbófejezetes, törpeoszlopos tornácú lakóház közül már csak ez az egy épület található meg. A helyreállítás során valamennyi oszlop tisztítás és javítás után az eredeti helyére került vissza. Pontosan nem sikerült kideríteni az oszlopok származási helyét, a szálak valószínűleg Olaszországba nyúlnak vissza.

 A padló minden helyiségben döngölt anyag. Az ablakok kapcsolt gerébtokos szerkezetűek, az ajtók gerébtokosak, az ajtólapok félig üvegezettek. Az épületben eredetileg található szabadkéményt a megszélesített harántfalakra épített dongaboltozattal fedték be. A szabadkémény eredeti extadosa a padlástérben még látható.

  A lakóépülethez a telek hátsó része felé kapcsolódott egy romos istálló/csűr. A felmenő falak a helyben könnyen hozzáférhető tufából készültek. A lakóépület födéme borított gerendás szerkezetű. A tetőszerkezet torokgerendás szaruállások alkotják.