A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Esztergom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Esztergom. Összes bejegyzés megjelenítése
2019. január 30., szerda
A kétszer felrobbantott Mária Valéria híd rövid története
A MÁRIA VALÉRIA HÍD
Az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél található. A helyiek 2001-ig csak Csonkahídnak nevezték. A határátkelőhely a szlovák hídfőnél volt.
A mederhíd 5 db sarló alakú kéttámaszú rácsos hídból áll. Ehhez kapcsolódik egy rakparti kéttámaszú öszvérhíd a magyarországi oldalon.
A hidat Feketeházy János tervezte, és 1894 februárjában a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni,
Az eredeti, ötnyílású, 496 méter hosszú acélhidat két év alatt építették fel.
A kész hidat 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás szentelte fel. A hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el. Az átadás napján a hidat éjfélig vám fizetése nélkül lehetett használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot szedtek.
Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. A hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el.
ELSŐ ÚJJÁÉPÍTÉS
A hídon 24 éven át élénk forgalom zajlott. A trianoni döntés értelmében a Duna államhatárrá vált, a hidat lezárták. A csehszlovák légionáriusok 1919. július 22-én (egyes feltevések szerint véletlen baleset folytán) felrobbantották a párkányi oldalon lévő nyílást, amit később ideiglenes gyaloghíddal pótoltak. A gazdasági szükségesség és a Nemzetközi Duna Bizottság ösztönzésére Csehszlovákia 1922-ben megkezdte a hídszerkezet helyreállítását. A munkálatokat 1923-1924-ben a Ceskomoravska Koiben cég, 1926-ban a pilseni Škoda Művek végezte.
1927-ben a pozsonyi Artur Komlós cég a korszerűtlen fa útpályát vasbetonlemezre cserélte és aszfaltburkolattal látta el. A hídon a forgalom 1927. május 1-jén indult újra, az autóforgalmat pedig 1928-tól engedélyezték.
Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.
MÁSODIK ÚJJÁÉPÍTÉS
1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás. A beruházás 19,4 millió euróba került. Az építkezés 2000 októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újragyártották.
Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen, akkori EU-bővítési biztos.
Míg a híd nem állt, a két város között komppal zajlott a közlekedés. Az újjáépült híd valódi határvárossá tette Esztergomot és Párkányt. A határátkelő 2005-ös forgalma hússzorosa a 2001 előttinek. A Mária Valéria híd nemcsak e két város jelképévé vált, hanem a közvetlenül a hídnak köszönhetően létrejött Ister-Granum Eurorégióévá is.
2015. március 15., vasárnap
1938 - Szent István emlékév / Többi képért katt a posztra !
Budapest - Kossuth Lajos tér, Szent István emlékév megnyitó ünnepsége a Parlament előtt.
1938. június első napjaiban tartották Budapesten azt a megbeszélést, amelyen az érintett városok és megyék vezetői megismerhették az Aranyvonat részletes útvonalát, mely 1938. május 31-től szeptember 25-ig tartott, 1941 és 1942-ben csak néhány állomást érintett a Szent Jobb: Esztergom, Székesfehérvár, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Baja, Pécs, Szekszárd, Vác, Győr, Komárom, Szombathely, Sopron, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szentes, Békéscsaba, Debrecen, Gyula, Szolnok, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Gyöngyös, Érsekújvár, Győrszentmárton, Balassagyarmat, Ipolyság, Losonc, Dunaszombat, Rozsnyó, Salgótarján, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely, Ungvár, Nagyvárad.
Andrássy út az Operaház elől nézve, szemben a Dreschler palota és a Hajós utca. Szent István évi ünnepi felvonulás a Szent Jobbal.
1938. május 31-én indult első útjára és 1942-ben fejezte be országlását a Szent Jobb.
Az Aranyvonat által érintett állomásokat
feldíszítették, a vármegyék határán hivatalos fogadóbizottság várta a
vonat érkezését és így kísérték be az ünnepi díszbe öltöztetett
állomásokra, ahol a lakosság körmenetben vonult ki az állomásra. A
püspöki székvárosokban egy éjszakát, a városokban pár órát, közbenső
állomásokon pár percet tartózkodott a Szent Jobb.
Megállás után kinyitották az üvegfalat,
leeresztették a lépcsőt és ereklyetartóval együtt 4 vagy 8 pap vállon
hordozható baldachinra emelte az ereklyét. Az őrség felsorakozott és a
parancsnok a Szent Jobb előtt indult el, őt követte a Szent Jobbot
hordozó papok csoportja, mögöttük a Szent Jobb őre, két oldalról pedig a
Koronaőrök zárták az alakzatot. Őket követhették a főméltóságok és az
ünneplő tömeg.
Az ünnepi fogadóbizottság (főispán,
alispán, polgármester, megyéspüspök, papság) a felsorakozott díszszázad,
a katonai zenekar és az ünneplő lakosság már előre várta Szent István
jobbját.
A hivatalos fogadóbeszédet a város
vezetése végezte, a papság főpapi szent mise keretében üdvözölte az
ereklyét a város főterén. Ezután következett a közszemle. Pécsett,
Győrben, Szegeden, Nyíregyházán és Egerben a Szent Jobb a
székesegyházban töltötte az éjszakát.
Ahol nem állt meg az Aranyvonat, ott megfelelő sebességre lassított, a lakosság pedig térden állva köszöntötte a Szent Jobbot.
A Szent Jobb 1938-as országlását követő
időket beárnyékolta a közelgő háború szele, és az 1941-42-ben megtett
útja után a Szent Jobb kocsi sorsáról nincs adatunk.
Mindösszesen négy hónap állt a Szent
Jobbot szállító Szent Jobb kocsi átalakítására. Urbányi Vilmos és Marton
Lajos tervei alapján készült a kocsi, mely 4 hónap megfeszített
munkájával készült el az igényeknek megfelelően. A festést Márton Lajos
és segítője Szlamka István végezte el. Az előállítási költség 19 000
pengőre rúgott, ebből a MÁV 10 000 pengőt átvállalt, a vontatási
költségek 7070 pengőt tettek ki, a maradékot a kettős szentév
rendezőbizottsága fedezte.
Budai Vár - Szentháromság tér. Szent István évi ünnepi felvonulás a Szent Jobbal.
Andrássy út, Magyar Állami Operaház. Szent István évi ünnep ideiglenes oltára a főbejáratnál.
Szentháromság tér. Szent István évi ünnepi felvonulás a Szent Jobbal.
Szent György tér, József főhercegi palota kapuja. Szent István-napi ünnepség.
Szentháromság tér. A Magyar Királyi Testőrség tagjai a Szent István-napi ünnepségen.
Királyi Palota Hunyadi udvara, Mátyás király kút. Őrségváltás a főőrségi épület előtt a Szent István-napi ünnepségen.
Szentháromság tér, balról a Pénzügyminisztérium, jobbról a Mátyás-templom. A Magyar Királyi Testőrség tagjai a Szent István-napi ünnepségen.
Bécsi kapu tér, Szent Jobb körmenet a Szent István-napi ünnepségen, háttérben az evangélikus templom.
Újdombóvár (ekkor önálló), a Szent Jobbot szállító különvonat az állomáson.
A Szent Jobbot vivő aranyvonat szerelvényját
Urbányi Vilmos és Márton Lajos tervei szerint építették át egy
szalonkocsiból. A külső rajzot megküldték Esztergomba Serédinek is
jóváhagyás végett. Az eredeti elképzelések szerint a szerelvényt egy
vadonatúj gőzmozdony vontatta. A mozdony után három kocsi következett:
elöl és hátul egy-egy luxus személykocsi, amelyekben a koronaőrség
pihenőben levő állománya, illetve a kíséret egyházi és világi tagjai
tartózkodtak. (A kocsik száma esetenként bővült, mert a kíséret száma is
nőtt.) Középütt kapott helyet a speciálisan kiképzett vagon, az
aranykocsi, amelynek kétoldalt nagy felületen üvegfalai voltak, hogy az
ereklyét ott is jól láthassák, ahol azt nem emelték le a vonatról, hanem
csak áthaladt a szerelvény.
A szerelvény külső falán, mindkét oldalán
az 1038–1938 évszámok hirdették a szent király jubileumát. A díszítés
ornamentikája a magyaros és az egyházias motívumokat egyesítette és
variálta. A kocsi tetején bíborszínű s zöld-arany keretből emelkedett ki
az aranyozott Szent Korona nagyméretű másolata, amelynek két oldalán
két-két címertartó angyal térdelt. A kocsi egyik oldalát magyaros
motívumú arany és ezüst keretben Szent Gellért, Szent Imre, Szent István
és Boldog Gizella egész alakos képe díszítette, magyar és Árpád-házi
angyalos címerek között. A szerelvény másik oldalán Boldog Margit, Szent
Mór, Szent László és Szent Erzsébet életnagyságú alakjai sorakoztak
hasonlóan dús aranyozású keretben.
Az aranykocsi belső mennyezete fehér
díszselyem borítású volt, alatta bíborral bevont emelvényen nyugodott a
Szent Jobb drágamívű kettős ezüst ereklyetartója, mögötte pedig
trónszerű szék állt, a Szent Jobb őre számára. A kocsi eltolható
üvegajtajának megfelelő nagyságú, összecsukható lépcsőt is készítettek,
amelyet, szintén piros bársonnyal vontak be. A szerelvényt elborító
arany, zöld és bíbor színű díszítések nagyszerűen érvényesültek a
hófehér selyem alapszínben. Az ereklyét szállító vagon valóban a magyar
tervező- és díszítőművészet s a magyar ipar remeke volt.
A kocsi belső terét három részre
osztották. A szolgálaton kívül levő Koronaőröké volt az egyik
elkülönített rész, míg a másik az egyházi személyeket szolgáló részként
működött. Középen állt az ún. díszterem, melynek közepén egy
rezgéscsillapító állvány helyezkedett el, amin az ereklyetartó
nyugodott. Az állványról azt kell tudni, hogy egy millimétert sem
mozdult el a Szent Jobb kocsi mozgása közben. A dunakeszi üzem dolgozói
által elkészített szerkezet vizsgája Dunakeszi és Szob között megtett
útvonal volt, a tárolóra egy félig elszívott szivart helyeztek
próbaként, a szivarból egy kis hamu sem esett le, így nyugodt szívvel
indulhattak az országlásra.
A tároló szerkezetet pedig címeres
brokátterítővel fedték le, melyet reflektorok világítottak meg. Az
eltolható oldalfalak lezárására három részes üveg tolóajtó szolgált,
melyek keretét bearanyozták.
Újdombóvár (ekkor önálló), a Szent Jobbot szállító különvonat az állomáson.
1938 – A Szent Jobb fogadása
Hősök tere
Labels:
1938.,
Baja,
Esztergom,
Győr,
Kalocsa,
Kaposvár,
Kiskunfélegyháza,
Komárom,
Nagykanizsa,
Pécs,
Sopron,
Székesfehérvár,
Szekszárd,
Szent István,
Szent Jobb,
Szombathely,
Vác,
Zalaegerszeg
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)