Delta - 1964. január 31-én adták le az első számát a műsornak

 A Delta tudományos híradó a Magyar Televízió egyik legrégebbi ismeretterjesztő műsora.

1964. január 31-én adták le az első számát a műsornak, mely "a Holdra szállás előtt indult és a Mars-kutatás korában is tájékoztatja a nézőket". A műsor sokáig azon kevés hírforrások egyike volt, mely a "nyugati világ" tudományos eredményeit, újdonságait ismertette.

A műsor az elsők között váltott színes technikára (1976-tól). 2009-ig több, mint 1500 adás 40 000-nél több percét őrizte a televízió archívuma.

A Deltát 1965-től 1996-ig a műsorral szinte azonosított Kudlik Júlia vezette. Ezt követően még egy rövid ideig visszatért a Delta műsorvezetéséhez; a 45. jubileumi műsoron és rendezvényen azonban nem vett részt.

1967-től 1994-ig Várhelyi Tamás főszerkesztő nevéhez fűződik a műsor arculatának, tematikájának kialakítása (aki egy ideig a "Delta" újság főszerkesztője is volt). Az alapkoncepció végig az volt, hogy a legfrissebb tudományos eredményekről, az új technikai vívmányokról tájékoztassa a nézőket.

 A műsor a Magyar Televízió negyedik tudományos műsora volt, ez is befolyásolhatta azt, hogy a Delta nevet kapta, mely a görög ábécé negyedik betűje.

A Delta indító képsorai is közismertek. Az ismert forma Konrád József rendező idejében alakult ki (1964-1965). Szuhay-Havas Ervin az akkori tudományos kisfilmekből (pontosabban egy másik műsorának, a Nagy pillanatok - nagy felfedezések snittjeiből) válogatta ki a felvételeket a Vezúv kitöréséről, egy deltaszárnyú Avro Vulcan (a pontos típusa Avro 698 Vulcan VX777, mely az 1957-es Farnborough International Air Show-n volt látható) bombázóról, egy alacsonyan elhúzó MiG–19-es gépről (mely 1955-ben a szovjetunióbeli tusinói légiparádén volt látható), a Himalájáról készített légifelvételekből (melynek forrása a Conquest of Everest című Hillaryról és Tenzig Norgayről szóló 1953-as dokumentumfilm), a csillagos égről (a Rozetta és Helix nebulák), Scottról és három társáról, a hóban gázoló szánhúzó emberekről (akik az 1948-as Scott of the Antarctic című játékfilmben voltak láthatóak), az antarktiszi expedíción hóban gázoló lánctalpasról, Edmund Hillaryról és Fuchsról (ez utóbbi 1959-es dokumentumfilm címe Antarctic Crossing, és az 1955-1958-as Nemzetközösségi transzantarktiszi expedícióról (The Commonwealth Trans-Antarctic Expedition) szólt).

Zenéje a Song of the Second Moon, mely Tom Dissevelt és Kid Baltan műve, ami egyben az egyik legelső elektronikus szintézissel előállított zene. Erre az akkor ritkaságnak számító elektronikus zenére Belohorszky Károly, a Rádió technikai rendezője bukkant rá egy 1957-es lemezen, amelyet Csehszlovákiából hozott.

A bizarr, sötét képsor és a földöntúli hangzású jellegzetes melódia a műsor markáns, általánosan ismert ikonjaivá váltak. A zenét többen is feldolgozták (az eredeti szerző ismeretének hiányában), pl. "Delta friss" címen Berki László és cigányzenekara (A variációk mestere c. albumon, 1990, Hungaroton SLPM 10246).

A főcímet a 90-es évek elején újratervezték (főként annak minőségi romlása miatt), ahol az eredeti főcím részeit is felhasználták és digitálisan újrakeverték.

A kilencvenes évek közepén a műsor válságba került és egy ideig nem is sugározták. Delta 2000 néven indult újra és 2001 óta új műsorvezetővel szerepel az MTV műsorán szombat reggel 20 percben.

 A legelső adásról így számolt be a korabeli újság:

„Az új műsor az elmúlt hónapok hazai és külföldi tudományos-technikai érdekességeiről számol be, filmrészletek és híradóképek segítségével.
Szerkesztő: Szuhay-Havas Ervin
Közreműködik: Kovács P. József, Poór Klári
Rendező: Bánki Iván”

A december 5-i műsor témái voltak:

• lézersugár alkalmazása az iparban;
• a Steier Puch gyár terepjáró autója;
• a Mercedes cég és a Citroën gyár két-két új modellje;
• hatalmas rakéta szállítja a Szaturnusz rakéta 3. fokozatát;
• három új rajzgép a műszaki rajzolók számára;
• új szovjet tűzoltási eljárás a haboltás;
• arcplasztika műanyaggal;
• szovjet kutatók golyós megoldású műszere a szívbillentyű-megbetegedések operációinál.

 A műsor rendezői:

• Kirsch Gusztáv
• Hoffmann György
• ifj. Kollányi Ágoston (1976-)

Felelős szerkesztő:

• Montskó Éva (1976-, 1994 óta felelős szerkesztő)

Műsorvezetők:

• Poór Klári és Kovács P. József (1964. január)
• Lénárd Judit (1964. - 1965. december)
• Kudlik Júlia (1965. december 5. - 1996., 2001.)
• dr. Fiar Sándor (2001-)

Legendás magyar tévéműsorok / Folytatáshoz kattints a posztra

A nyolcvanas-kilencvenes években kevesebb csatorna kínálta ugyan a műsorait, de ez nem jelentette azt, hogy bármilyen új kezdeményezés sikerrel járt a nézőknél. A Delta például már a negyedik hasonló próbálkozás volt a sorban tudományos-ismeretterjesztő témakörben, mivel a korábbi műsorok sorra elbuktak. A Delta viszont - a neve is utal a negyedikségre, ez a görög ábécé negyedik betűje - hetente négy-ötmillió nézőt szegezett a képernyők elé, és több mint 1500 adást megért.

Ám nem ez volt az egyetlen olyan műsor az elmúlt évtizedekben, amit imádtak a magyar nézők.

Delta: bár a tudományos és ismeretterjesztő műsort 1964-től egészen 2009-ig forgatták, népszerűsége akkor volt a csúcson, amikor Kudlik Júlia vezette. Sok vonatkozásban újítónak számított, nemcsak tartalmilag, de egyéb vonatkozásban is: főcímzenéje, mely Tom Dissevelt és Kid Baltan: Song of the Second Moon című 1957-es dalának részlete, kifejezetten modernül hangzott, és 1976-ban az elsők között váltott színes technikára az addig fekete-fehér műsor.

Ablak: Déri János legendás szolgáltató és közéleti műsora volt az Ablak, ahol hétről hétre segítették a kisembereket a közügyek intézésében jogi tanácsokkal, ötletekkel. Az Ablak tette népszerűvé Bálint gazdát is, akire növényápolással és kertészkedéssel kapcsolatban mindig számíthattak a nézők. Déri Jánost a tüdőrák vitte el 41 éves korában, 1992-ben.

Parabola: Árkus József humora, politika és pucérkodó nők - nem is kellett más ahhoz, hogy a Parabola hatalmas népszerűségre tegyen szert a nyolcvanas években. Pedig eredetileg komolyabb hangvételű külpolitikai műsor volt, de aztán amikor Árkus átvette Kovács Józseftől a műsor vezetését, fokozatosan szatirikus belpolitikaivá formálta. Szilveszteri különkiadását Szuperbolának hívták, és ott még több volt a meztelenkedés, mint a Parabola-részekben. Árkus József 1992-ben, 61 évesen hunyt el.

Zenebutik: a nyolcvanas években, még a rendszerváltás előtt nem sok zenei műsor volt a televízióban, éppen ezért vasárnaponként a nézők, főleg a fiatalabbak, feszült figyelemmel várták Juhász Előd műsorát. Bár a Zenebutikban a könnyűzene kisebb hangsúllyal szerepelt, azért jó volt értesülni arról, mi történik a popvilágban a határokon túl.

Kölyökidő: 1989-től 1997-ig forgatták a népszerű gyerekműsort, amiben a tizenévesek problémái, mindennapjai kerültek elő egy zenével,  versekkel, apró jelenetekkel tarkított egyvelegben. Az akkori kistinik közül sokan - Szekeres Nóra, Czippán Anett - ma is a tévénél dolgoznak, és a nagyfiú, Gaskó Balázs - aki akkoriban valójában csak gimnazista volt - szintén tévés műsorvezető maradt.

Kapcsoltam: bár a telefonos vetélkedő műsort eredetileg Vitray Tamás vezette, sikerre Rózsa György vitte, még a minimalista dizájn sem állt útjában a frenetikus népszerűségnek. Miután Gálvölgyi János kiparodizálta a vízivó műsorvezetőt, állítólag nem volt köztük felhőtlen a viszony - később azonban 1990-ben Rózsa György megalapította a Rózsa Produkció producerirodáját, és ott már egyebek közt az Új Gálvölgyi Show produceri feladatait is ellátta.

Szeszélyes évszakok: ha humoros műsor, akkor egyértelműen a Szeszélyes évszakok vitte a pálmát a nyolcvanas években. Antal Imre fanyar humora és a bohózatok sok nézőt csábítottak a képernyők elé. A műsorvezető színészként is megmutatta tehetségét, Pécsi Ildikóval előadott A néma levente-jelenete máig emlékezetes. Antal Imre 2008-ban, 72 évesen hunyt el.

Álljunk meg egy szóra!: Grétsy László és Vágó István talán maguk sem gondolták volna, hogy egy nyelvművelő műsornak ekkora sikere lehet. Az 1987-ben indult műsor, melyben egy-egy szó helyes és helytelen használatát, a szavak eredetét magyarázták el a nézőknek, hatalmas népszerűségre tett szert. 1991-ben a műsor két házigazdája meg is jelentetett egy könyvet a legérdekesebb nyelvi kérdésekkel. 1997-ben a műsor az 500. epizód alkalmával nívódíjat kapott.