A következő címkéjű bejegyzések mutatása: második világháború. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: második világháború. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. október 5., péntek

A 40M Turán második világháborús magyar közepes harckocsi / Folytatás a posztban

A 40M Turán második világháborús magyar közepes harckocsi, amely 1941–1944 között volt szolgálatban. A II. világháború alatt a Magyar Királyi Honvédség harckocsiállományának gerincét képezte. Turán 40néven is ismert.
Az eredetileg Škoda T–21 típusjelzésű harckocsi tervei 1938–1939 között Csehszlovákiában készültek az LT–35 könnyűharckocsi bázisán. Megerősített páncélzatú változatát 1940 májusában mutatták be Plzeňben egy licencben gyártható harckocsitípus után érdeklődő magyar küldöttségnek. Az év júniusában és júliusában további teszteket végeztek Magyarországon, melyek a licencszerződés augusztusi aláírásához vezettek. A magyar mérnökök a tornyot német javaslatra 2 személyesről 3 személyesre alakították át és módosítottak a fegyverzetén. Az eredeti 47 mm-es harckocsiágyút 40 mm-esre cserélték, és a lövegcsővel párhuzamosított 7,9 mm-es géppuska helyett magyar gyártmányú 8 mm-es Gebauer-géppuskát építettek be. A páncélvédettség fokozására növelték a páncélvastagságot.
A harckocsiból 1940 szeptemberében a honvédség 230 db-t rendelt. A gyártása októberben kezdődött el, és több üzemben folyt. A sorozatgyártású példányok üzemeltetése során derült fény a konstrukció további hibáira. A páncélvédettség és a torony méretének növelése miatt keletkezett tömegnövekedés ellensúlyozására az eredeti 180 kW-os (240 LE) Škoda-motort 195 kW-os (260 LE) Weiss Manfréd V–8H típusúra cserélték. Emellett 200 további különféle módosítást végeztek a konstrukción. A módosított változat prototípusa 1941 júniusára készült el, a Honvédelmi Minisztérium pedig szeptemberben további 309 db-t rendelt meg (a megrendelés a Turán II nevet viselte). Ebből azonban csak 55 db készült el, mert a 40 mm-es löveg nem biztosított megfelelő tűzerőt, és a harckocsi hátrányos tulajdonságai gátolták a hatékony alkalmazását. Gyakran hibásodott meg, emiatt karbatartást-igényes harckocsi volt, csak szakképzett szerelők mellett lehetett eredményesen alkalmazni.
A harci tapasztalatok alapján egyértelművé váltak a hátrányos tulajdonságai, ezért már 1941-ben döntés született egy nagyobb tűzerejű harckocsi kifejlesztéséről. Az új típus a 41M Turán lett.
Általános tulajdonságok
Személyzet5 fő
Hosszúság5,55 m
Szélesség2,44 m
Magasság2,30 m
Tömeg18,2 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat13–50 mm
Elsődleges fegyverzet41 M típusú 40 mm-es harckocsiágyú
Másodlagos fegyverzet2 × 34/40A M 8 mm-es géppuska
Műszaki adatok
MotorWeiss Manfréd V–8H 8 hengeres benzinmotor
Teljesítmény195 kW Le (260 LE)
Felfüggesztéslaprugó
Sebesség47 km/h
Fajlagos teljesítmény10,4 kW/tonna
Hatótávolság165 km

2018. szeptember 9., vasárnap

Jéghajó – a II. világháború legbizarrabb csodafegyvere / Folytatás a posztban

A jégből tervezett Habbakuk repülőgép hordozó volt a II. világháború, de talán a történelem legfurcsább és legostobább katonai projektje.
A II. világháború alatt Nagy-Britanniát egyre inkább fojtogatta a német tengeralattjárók könyörtelen támadásai. Az U hajók szinte uralták az Atlanti-óceánt, ellenük pedig már a konvojok sem nyújtottak kellő védelmet. A szigetországnak ugyanakkor a puszta életben maradás érdekében is hatalmas szüksége volt a tengeren érkező árukra. Az Atlanti-óceán két partján a repülőgépek hatásos védelmet nyújtottak a német tengeralattjárókkal szemben, a konvojok azonban az óceán közepén magukra voltak utalva.
A hatalmas, jégből készült repülőgép hordozó ötlete Geoffrey Pyke fejéből pattant ki. Pyke egy Cambridge-ben végzett mentálisan sérült zseni volt, aki a pszichiátriát is megjárva a háború alatt újabb és újabb ötletekkel állt elő, hogy hogyan is nyerhetnék meg ezt a háborút a britek. Pyke fejében azt követően született meg az ötlet, hogy a National Geographic-ban olvasott egy cikket a jéghegyek hatalmas erejéről. Pyke el is küldte az ötletét Lord Louis Mountbattennek, a Szövetséges erők főparancsnokának, aki el volt ragadtatva a merész ötlettől.
A jéghajó projekt így kezdetét vette, Pyke és Mountbatten pedig már egy egész flottányi Berg-hajót vizionált, kezdetben ugyanis ezt a nevet adták a projektben a jégből készülő repülőgép hordozójuknak. A terv támogatói szerint a hatalmas jégtömb szinte áthatolhatatlan lesz az ellenséges ágyuk számára, miközben némi jég hozzáadásával könnyen javítható lenne a hajó.
Az az első percben kiderült azonban, hogy a rendes jég nem fog működni, mert túl nehéz, túl gyorsan olvad és a jégtömbnek csak kis része emelkedik a vízszint fölé. Egy új találmány a Pykrete azonban mindent megváltoztatott. Ez a Pykrete facellulózpép és víz keveréke, amely fagyott állapotban erősebb, könnyebb és lassabban olvad, mint a hagyományos jég. Ráadásul könnyen megmunkálható, formába önthető, ami bizony nem hátrány, ha figyelembe vesszük, hogy a terv szerint egy gigantikus 2 000 láb (609 méter) hosszú, 100 méter széles és 60 méter magas hajót akartak építeni belőle.
A jéghajó tömege így elérte volna a 2 millió tonnát, a 40 láb (13 méter) széles hajótest mögött pedig nem csak a 3590 katona és a haditechnika kapott volna helyett, hanem egy különleges hűtőrendszerrel is késleltetni akarták az olvadást, míg a hajó mozgatásáról 26 hajócsavar gondoskodott volna.
1943-ban az időközben Habbakuk névre átkeresztelt projekt keretében Kanadában hozzáláttak egy kisebb 20 méteres jéghajó megépítésére, a tervek szerint 1944-ben pedig már el is készülhetett volna a teljes méretű változat. Ez az időbeosztás azonban túl optimistának bizonyult, a jéghajóval ugyanis rengeteg műszaki gond adódott. A jég továbbra is gyors olvadása, és más szerkezeti problémák, valamint az egyre inkább emelkedő költségek miatt pedig az Admiralitás kezdte elveszíteni az érdeklődését.
A Habbakuk projekt számára a kegyelemdöfést végül az adta meg, amikor Portugália megengedte a szövetségesek számára az Azori-szigeteken található repterek használatát, aminek eredményeképpen a repülőgépeik most már az Atlanti-óceán közepén is védelmet tudtak adni a konvojaik számára. 1943. decemberében Habbakuk projektet tehát végleg törölték. Érdekesség azonban, hogy a gyors olvadással kapcsolatos félelmek nem váltak valóra, a majdnem teljesen elkészült prototípus ugyanis három év alatt olvadt el Kanadában!

Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...