A jégből tervezett Habbakuk repülőgép hordozó volt a II. világháború, de talán a történelem legfurcsább és legostobább katonai projektje.
A II. világháború alatt Nagy-Britanniát egyre inkább fojtogatta a német tengeralattjárók könyörtelen támadásai. Az U hajók szinte uralták az Atlanti-óceánt, ellenük pedig már a konvojok sem nyújtottak kellő védelmet. A szigetországnak ugyanakkor a puszta életben maradás érdekében is hatalmas szüksége volt a tengeren érkező árukra. Az Atlanti-óceán két partján a repülőgépek hatásos védelmet nyújtottak a német tengeralattjárókkal szemben, a konvojok azonban az óceán közepén magukra voltak utalva.
A hatalmas, jégből készült repülőgép hordozó ötlete Geoffrey Pyke fejéből pattant ki. Pyke egy Cambridge-ben végzett mentálisan sérült zseni volt, aki a pszichiátriát is megjárva a háború alatt újabb és újabb ötletekkel állt elő, hogy hogyan is nyerhetnék meg ezt a háborút a britek. Pyke fejében azt követően született meg az ötlet, hogy a National Geographic-ban olvasott egy cikket a jéghegyek hatalmas erejéről. Pyke el is küldte az ötletét Lord Louis Mountbattennek, a Szövetséges erők főparancsnokának, aki el volt ragadtatva a merész ötlettől.
A hatalmas, jégből készült repülőgép hordozó ötlete Geoffrey Pyke fejéből pattant ki. Pyke egy Cambridge-ben végzett mentálisan sérült zseni volt, aki a pszichiátriát is megjárva a háború alatt újabb és újabb ötletekkel állt elő, hogy hogyan is nyerhetnék meg ezt a háborút a britek. Pyke fejében azt követően született meg az ötlet, hogy a National Geographic-ban olvasott egy cikket a jéghegyek hatalmas erejéről. Pyke el is küldte az ötletét Lord Louis Mountbattennek, a Szövetséges erők főparancsnokának, aki el volt ragadtatva a merész ötlettől.
A jéghajó projekt így kezdetét vette, Pyke és Mountbatten pedig már egy egész flottányi Berg-hajót vizionált, kezdetben ugyanis ezt a nevet adták a projektben a jégből készülő repülőgép hordozójuknak. A terv támogatói szerint a hatalmas jégtömb szinte áthatolhatatlan lesz az ellenséges ágyuk számára, miközben némi jég hozzáadásával könnyen javítható lenne a hajó.
Az az első percben kiderült azonban, hogy a rendes jég nem fog működni, mert túl nehéz, túl gyorsan olvad és a jégtömbnek csak kis része emelkedik a vízszint fölé. Egy új találmány a Pykrete azonban mindent megváltoztatott. Ez a Pykrete facellulózpép és víz keveréke, amely fagyott állapotban erősebb, könnyebb és lassabban olvad, mint a hagyományos jég. Ráadásul könnyen megmunkálható, formába önthető, ami bizony nem hátrány, ha figyelembe vesszük, hogy a terv szerint egy gigantikus 2 000 láb (609 méter) hosszú, 100 méter széles és 60 méter magas hajót akartak építeni belőle.
Az az első percben kiderült azonban, hogy a rendes jég nem fog működni, mert túl nehéz, túl gyorsan olvad és a jégtömbnek csak kis része emelkedik a vízszint fölé. Egy új találmány a Pykrete azonban mindent megváltoztatott. Ez a Pykrete facellulózpép és víz keveréke, amely fagyott állapotban erősebb, könnyebb és lassabban olvad, mint a hagyományos jég. Ráadásul könnyen megmunkálható, formába önthető, ami bizony nem hátrány, ha figyelembe vesszük, hogy a terv szerint egy gigantikus 2 000 láb (609 méter) hosszú, 100 méter széles és 60 méter magas hajót akartak építeni belőle.
A jéghajó tömege így elérte volna a 2 millió tonnát, a 40 láb (13 méter) széles hajótest mögött pedig nem csak a 3590 katona és a haditechnika kapott volna helyett, hanem egy különleges hűtőrendszerrel is késleltetni akarták az olvadást, míg a hajó mozgatásáról 26 hajócsavar gondoskodott volna.
1943-ban az időközben Habbakuk névre átkeresztelt projekt keretében Kanadában hozzáláttak egy kisebb 20 méteres jéghajó megépítésére, a tervek szerint 1944-ben pedig már el is készülhetett volna a teljes méretű változat. Ez az időbeosztás azonban túl optimistának bizonyult, a jéghajóval ugyanis rengeteg műszaki gond adódott. A jég továbbra is gyors olvadása, és más szerkezeti problémák, valamint az egyre inkább emelkedő költségek miatt pedig az Admiralitás kezdte elveszíteni az érdeklődését.
1943-ban az időközben Habbakuk névre átkeresztelt projekt keretében Kanadában hozzáláttak egy kisebb 20 méteres jéghajó megépítésére, a tervek szerint 1944-ben pedig már el is készülhetett volna a teljes méretű változat. Ez az időbeosztás azonban túl optimistának bizonyult, a jéghajóval ugyanis rengeteg műszaki gond adódott. A jég továbbra is gyors olvadása, és más szerkezeti problémák, valamint az egyre inkább emelkedő költségek miatt pedig az Admiralitás kezdte elveszíteni az érdeklődését.
A Habbakuk projekt számára a kegyelemdöfést végül az adta meg, amikor Portugália megengedte a szövetségesek számára az Azori-szigeteken található repterek használatát, aminek eredményeképpen a repülőgépeik most már az Atlanti-óceán közepén is védelmet tudtak adni a konvojaik számára. 1943. decemberében Habbakuk projektet tehát végleg törölték. Érdekesség azonban, hogy a gyors olvadással kapcsolatos félelmek nem váltak valóra, a majdnem teljesen elkészült prototípus ugyanis három év alatt olvadt el Kanadában!
