Mály Gerő / Folytatás a posztban

 Mály Gerő, Mály Gergely Árpád (Székelyudvarhely, 1884. augusztus 1. – New York, 1952. július eleje) örmény származású magyar színművész, komikus. Apja tiltása ellenére lett színész.

 A család Aradon élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit itt végezte, egy osztályba járt, s padtársak is voltak Rajnai Gáborral. Együtt lettek színészek, s együtt indultak el Erdélyből Budapestre. Solymosi Elek színiiskolájában tanult, 1903-ban csatlakozott Kárpáthy György társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban. 1913-tól 1915-ig a Pesti Színház tagja volt, 1915 és 1920 között játszott az Apolló Színházban, és 1918-tól 1920-ig a Fasor Kabaré tagja is volt. 1921-ben a Városi Színház, 1923-ban és 1924-ben a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, de játszott 1927 és 1930 között a Magyar Színházban, 1929-ben és 1931 és 1932 között a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban is. 1937-től a Pesti Színházban játszott. 1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt. Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus, a Három csengő-ben az inas és a Katyi című filmben a befutott színész inasa. A második világháború alatt átélt borzalmak hatására 1946-ban elhagyta az országot, s az USA-ba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg 1952 júliusában.

 Szülei Mály Zoltán siklói állomásfőnök és Bovánkovits Emma, nővére Kissné Mály Emma grafológus. Négyszer házasodott, 1907 januárjában Fráter Gizellát vette el, majd elváltak. 1913. október 11-én Zöldi Erzsébet (sz. 1885. máj. 23.) színésznőt, Zöldi Márton író, színész lányát vette feleségül. 1916-ban elváltak, s 1917. február 17-én Klampfer Erzsébet lett a felesége. Házasságuk 1921-ig tartott, a válást követően 1921. április 23-án Négyesi Annával kötött házasságot, akitől 1938-ban vált el.

Színpadi szerepei

• Bródy Sándor: A tanítónő....A kántor
• Bús-Fekete László: Születésnap....Gyorgyevits
• Csehov: Cseresznyéskert....Epihodov
• Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye....Pópa
• Indig Ottó: Ember a híd alatt....A betörő
• Galsworthy: Úriemberek....Gilman
• Korcsmáros Nándor: A ketrec....Hufnagel Alajos
• Molnár Ferenc: Delila....Csapos
• Móricz Zsigmond: Úri muri....Csörgheö Csuli
• Móricz Zsigmond: Sári bíró....Hajdók sógor
• Pagnol: Topáz....Muche
• Sardou: Szókimondó asszonyság....Vinaigre
• Shaw: Pygmalion....Doolittle
• Shaw: Brassbound kapitány megtérése....Johnson
• Vaszary János: A vörös bestia....Lambert
• Zsolt B.: Oktogon....Bruck

Némafilmek

• Házasodik az uram (1913)
• Krausz doktor a vérpadon (1913)
• Jönnek az oroszok (1914)
• Az ezredes (1917)
• A mi Budapestünk (1927)
• A falu alatt folyik egy patak (1927)
• Naftalin (1928)
• Vasárnap délután (1929) német film
• Melodie de Herzens (Szívek melódiája) (1929) német film
• Kacagó asszony (1930)

Játékfilmek

• Kék bálvány (1931)
• Csókolj meg, édes! (1932)
• Ida regénye (1934)
• Pechmarie (1934) német film
• Az új földesúr (1935)
• Halló Budapest! (1935)
• Édes mostoha (1935)
• Lovagias ügy (1935)
• Mária nővér (1936)
• A méltóságos kisasszony (1936)
• Café Moszkva (1936)
• Légy jó mindhalálig (1936)
• Egy lány elindul (1937)
• A férfi mind őrült (1937)
• Pesti mese (1937)
• Hotel Kikelet (1937)
• Szerelemből nősültem (1937)
• Családi pótlék (1937)
• Az ember néha téved (1937)
• Hetenként egyszer láthatom (1937)
• Pusztai szél (1937)
• Viki (1937)
• Torockói menyasszony (1937)
• Gyimesi vadvirág (1938)
• Rozmaring (1938)
• A hölgy egy kissé bogaras (1938)
• Cifra nyomorúság (1938)
• Süt a nap (1938)
• Menschen vom Varieté (A varieté csillagai) (1938) Német-magyar film
• Nehéz apának lenni (1938)
• Magdát kicsapják (1938)
• Szegény gazdagok (1938)
• Uz Bence (1938)
• Borcsa Amerikában (1938)
• Fekete gyémántok (1938)
• Elcserélt ember (1938)
• Mátyás rendet csinál (1939)
• A szerelem nem szégyen (1940)
• Hétszilvafa (1940)
• Balkezes angyal (1940)
• Pénz beszél (1940)
• Hazajáró lélek (1940)
• Igen vagy nem? (1940)
• Kádár kontra Kerekes (1941)
• Lesz, ami lesz (1941)
• Édes ellenfél (1941)
• Ma, tegnap, holnap (1941)
• Egy tál lencse (1941)
• Európa nem válaszol (1941)
• Három csengő (1941)
• Havasi napsütés (1941)
• Végre! (1941)
• Négylovas hintó (1942)
• Egy bolond százat csinál (1942)
• Pista tekintetes úr (1942)
• Negyedíziglen (1942)
• Katyi (1942)
• Szép csillag (1942)
• Fráter Loránd (1942)
• Egy szoknya, egy nadrág (1943)
• A 28-as (1943)
• Anyámasszony katonája (1943)
• Jómadár (1943)
• Családunk szégyene (1943)
• Sári bíró (1943)

Elszegényedve, magányosan, Amerikában halt meg a magyar színészlegenda / Folytatás a posztban

 A tehetségéről és szorgalmáról méltán híres színész és komikus – aki emberek millióit nevettette meg – Budapestről menekült az Egyesült Államokba a harmincas évek végén, az antiszemitizmus elől. Azonban rossz döntései elől nem tudott megszökni. Elszegényedve, magányosan halt meg 54 évesen - Kabos Gyula életéről a Hetek emlékezett meg. 

 Tanulságokkal teli életpályája 130 éve, 1887. március 19-én, Kann Gyula néven indult Budapestről, az Andrássy út szomszédságából. Vezetéknevét az 1910-es években változtatta Kabosra. A hatgyermekes zsidó családban Gyula, a kis kedvenc, már gyerekkorában is bármikor mosolyt tudott csalni az emberek arcára.

Apja vonattal ment utána megverni

Szülei pénzügyi pályára szánták, őt azonban a színészet jobban vonzotta. Szülei azonban nem támogatták színészi ambícióit. Apja hetente több alkalommal levonatozott utána Kunszentmártonba. Tévedés ne essék: nem azért, hogy megnézze, mi az, ami ennyire vonzza a fiát, hanem azért, hogy elverje, helyesebben kiverje fiából a színészálmokat.

Később Solymosi Eleknél sajátította el a színészmesterséget, első fellépésére 15 éves korában került sor. A Népszínházban statisztált egy operettben, amikor az előadás alatt a zenekari árokba pottyant, egyenesen a brácsásra. Emiatt a zene elhallgatott, Kabos pedig úgy megütötte magát, hogy több hétre ágynak esett.

Saját színház

18 évesen Szabadkára szerződött tánckomikusnak a Polgár Károly Színtársulathoz, ahol barátságot kötött Gózon Gyulával. 1906-tól Zomboron játszott, majd 1907-ben visszatért Szabadkára. Három évvel később követte Gózont Nagyváradra, ahol egy némafilmben szerepelt először. 1913-ban Budapesten a Király Színházban folytatta pályáját, majd 1918-ban úgy döntött, hogy saját színházat alapít Nagyváradon. Pénzt, időt és energiát nem kímélve vetette bele magát a munkába. Rövidesen azon kapta magát, hogy minden idejét lekötik a megoldásra váró feladatok, ami elterelte figyelmét egy másik, igazán lényeges teendőről: hogy változatos programlistát készítsen a nagyközönségnek, aki a bevételt biztosítja. A következmény nem maradt el, a színházba járók száma megcsappant. Emellett kedvezőtlen adózási törvényeket vezettek be, ami annyira ellehetetlenítette a boldogulását, hogy úgy döntött, visszatér Budapestre.

Harminckettedik születésnapja előtt pár nappal megnősült, a hadiözvegy dr. Surányi Imréné Puhalag Máriát vette feleségül, a hölgy nyolcéves kislányának, Surányi Gabriellának pedig nevelőapja lett. Egy évvel később megszületett közös gyermekük is, Kabos István György.

 Lejtőre sodródva

A nősülését követő években, 1919 és 1926 között megfordult a Dunaparti Színházban, a Vígszínházban, ahol Vaszary Pirivel és Mály Gerővel lépett fel egy színpadon, majd az Andrássy úti és a Magyar Színházban is tevékenykedett. A nagy nevettető rendszeresen szórakoztatta a nézőket a pesti kabaréban, a húszas évek közepétől pedig a Belvárosi és a Renaissance színházakban is megfordult.

1926 és 1929 között számtalan darabban szerepelt a Fővárosi Operettszínházban, ahol a színpadon – saját hangulatától függetlenül – minden pillanatban jókedvet árasztott magából. Pörgős személyiségére, szakmaiságára épült a színházi élet. 1929-ben új korszak köszöntött be: a színház csődbe ment, és pályázatot írtak ki az igazgatói pozíció betöltésére, melyre közel húszan jelentkeztek. Köztük Kabos Gyula, aki nem okult a Nagyváradon történt eseményekből, hanem összefogott Békeffi Lászlóval annak érdekében, hogy felvirágoztassák az Operettszínházat. A pályázatot megnyerték, de kinevezését követően radikális döntést hozott: jelentősen lecsökkentette a színészek fizetését, ami miatt szenvedélyes viták törtek ki az addig megbecsült, köztiszteletben álló művészekkel. Azonban minden igyekezete hiábavaló volt, ugyanis a színház csődbe ment, Kabos élete lejtőre sodródott.

A későbbiekben bevétele nagy részét a hitelezők vitték el. Egyes beszámolók szerint naponta több doboz cigarettát elszívott, rengeteget idegeskedett, egyre nagyobb mennyiségű kávét fogyasztott. Mindehhez rendkívül sok munka és kevés pihenés társult. Ez az életmód idővel az egészségét is kikezdte.

Az igazi siker

Ám az igazi siker is beköszöntött Kabos életébe, mégpedig a hangosfilmmel. A Hyppolit, a lakáj, a Lila akác, a Meseautó, a Köszönöm, hogy elgázolt, a Nászút féláron, A kölcsönkért kastély, vagy Az én lányom nem olyan című filmek Kabos groteszk mimikájával, hadaró, jellegzetes beszédével váltak teljessé.

1933-tól a Magyar Színház mellett a Fővárosi Operettszínházban is tevékenykedett. 1935-től a Vígszínházhoz, 1937-től a Magyar Színházhoz szerződött. Bár a filmezéssel, színészkedéssel egyre nagyobb elismertségre tett szert, korábbi rossz döntései miatt továbbra is komoly anyagi problémákkal küzdött. Gondjait az 1938-as első zsidótörvény pecsételte meg. Országos hírneve ellenére egyik napról a másikra közellenséggé vált. Egyes feljegyzések szerint szélsőjobboldali tüntetést szerveztek ellene zsidó származása miatt. Cikket írtak róla, és ellenségei azt követelték, hogy fosszák meg az állásától. Filmjeit levették a műsorról.

Szegényen Amerikában

A körülmények nyomásának engedve, meghozta a döntést és 1939 év elején az Egyesült Államokba utazott feleségével, ahol eleinte két és fél éven át alkalmi szerepléseivel szórakoztatta a magyarul tudó közönséget, ám a várt anyagi siker elmaradt. Pedig felesége mindenben segítette a művészt: ha kellett jegyértékesítőként vagy jegyszedőként is közreműködött. Amerikai forgolódásuk alatt rendszeresen írtak levelet a távol élő gyerekeiknek. Ezekből az őket körülvevő szegénység, elkeseredettség és a honvágy olvasható ki. Szívük a szülőföldjükre húzta őket.

1941-ben azonban egy brooklyni színházban az előadás alatt összeesett. Szívproblémái miatt orvosai pihenést írtak elő számára. Fittyet hányva doktorai szavára, továbbra is bejárt a próbákra. Második rosszulléte szintén munka közben, egy próbán érte, melyet egy harmadik követett, amelyhez már tüdőgyulladás is párosult. Emiatt kórházba szállították. Két héttel később, 1941. október 6-án New Yorkban halt meg. 1996. november 30-án az Egyesült Államokból Budapestre szállították földi maradványait, és a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.