2015. május 13., szerda

BAJNA TÖRTÉNETE / Folytatáshoz katt a posztra !

Bajna, nagyközség, az esztergomi járásban, 437 házzal és 2359 magyar lakossal, a kik vallásra nézve róm. katholikusok. Határa 6525 kat. hold. Legrégibb birtokosa a Básztéh nemzetség volt. 1293-ban Bajnai Péter eltiltotta ugyan a Básztéh nembeli Andrást ennek a birtoknak a megvételétől, a mely azért mégis a Básztéh nembelieké lett. 1300-ban azonban az e nemzetségből származott Rénold fia András fia, Miklós bírói ítélet alapján elveszítette Bajnát, melyet az általa okozott károk fejében a Zovárd nembeli Vécs unokájának, Zovárdnak volt kénytelen átengedni. Zovárd fia Domokostól szintén elkobozták e birtokot. 1352-ben hosszas utánjárásra ismét visszanyerte, ekként a helység a Zovárd nemzetségből származó Bessenyey családé lett. A török világban egyike volt azoknak a falvaknak, a melyek nem pusztultak el. Az 1647-iki összeíráskor 4 3/4 portát (jobbágytelket) találtak benne. 1660-ban Farkas Ambrus özvegye, Kincsy Orsolya volt itt birtokos. Plébániáját 1688-ban állították vissza. Az 1696. évi összeírás szerint Sándor Menyhért alispán birtokában találjuk. Az 1732. és 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint báró Sándor Mihály földesurasága alá tartozott, a ki régi, 1487-ben épült templomát 1751-ben megújítatta. A XIX. század első felében gróf Sándor Móricz birtoka, kinek itt Európa szerte híres ménese, nagy tehenészete és juhászata volt. Jelenlegi birtokosa herczeg Metternich-SándorPaulina, kinek itt régi, érdekes kastélya van, melyet még báró Sándor Mihály építtetett. A kath. egyház 1784-ből kelyhet és 1811-ből aranyozott, színezüst szentségtartót őriz, az akkori kegyúr, gróf Sándor Antal ajándékából. Magában a templomban, falba illesztve, faragványos szentségfülke van. A plébánia anyakönyve 1699-ből vallási tekintetben fölötte érdekes följegyzést tartalmaz, mely szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról már abban az időben meglévő hitet igazolja. A község határához tartoznak Hantos és Nagykablás puszták, Nyikavadászlak és Sárás. Dűlői közül a sárási és csimai dűlőkről azt tartják, hogy ott valamikor falvak voltak, a melyek a török hadjárat idején elpusztultak. Itt templomromok is láthatók s ezenkívül még egy kisebbszerű rom is van a határban, melyet kolostor-romnak tartanak. A közelében lévő árkot ma is Barátok árkának, vagy Benczevárnak nevezik. A lakosság katholikus kört, takarékmagtárat, fogyasztási és hitelszövetkezetet tart fenn. Emeletes népiskoláját 1874-ben építtette Simor 7János bíbornok herczegprímás, ki négy évig a község plébánosa volt. Postája és távíró-állomása helyben van, vasúti állomása Tokod, hajóállomása Piszke.

Bajna főtere madártávlatból

A tűzoltó-egyesületi tagok 1877-ben, a kastély előtt

A polgarosult Bajna

Falurészlet az 1930-as évekből, a kép jobb oldalán a régi községháza épülete látható

Bajnai munkások a kőbányában

Sándor Móric átugrat a bajnai kastély kőkerítése felett



Dísztermek a gróf Sándor-féle kastélyban.

Bajna. - A gróf Sándor-féle kastély.

Bajna. - A gróf Sándor-féle kastély


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...