2018. február 14., szerda
2018. február 13., kedd
A Kiskundorozsmai szélmalom / Folytatás a posztban
Kiskundorozsma egykor önálló község Csongrád megyében, ma Szeged városrésze.
Dorozsma nevét 1237-ben említette először oklevél Durusma, Drusma alakban írva.
Valamikor ősrégi halásztanya volt. Az ősbirtokos Durusma család bencés monostort alapított itt, amely egyben nemzetségi monostoruk is volt. Dorozsma a tatárjárás idején elpusztult, 1300 körül újra benépesült.
1478-ban már kőből épült temploma volt, ezt azonban a törökök lerombolták. 1719-ben ismét betelepítették, főként jász családokkal. Először a szegedi ferencesek látták el a hívek gondozását, majd 1725-ben megalakult a plébánia. A települést 1831 augusztusában kolerajárvány sújtotta. 1879-ben a nagy tiszai árvíz Szegeddel együtt Dorozsmát is elöntötte.
Kiskundorozsma 1876-ig a Kiskunság része volt, akkor csatolták Csongrád vármegyéhez, elszakítva ezzel a Kiskunságnak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolt többi részétől. 1950-ig járási székhely volt, amikor is Szeged vette át a szerepét. A települést végül 1973-ban Szegedhez csatolták. Dorozsmának rendkívül kiterjedt pusztái is voltak, melyek területéből alakult ki a mai Üllés 1948-ban, Bordány, Forráskút és Zsombó községek pedig 1950-ben.
A szélmalom
„ | Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom
A malomba' fogadtál te hű szerelmet angyalom.
De megcsaltál, mással éled világod, Tán most csókolt meg a rózsád, hogy a malom megállott.
Rágondolok, mikor nékem a szívedet hazudtad,
Hej, fogadni a szerelmet, hűtlen, csalfa, de tudtad. A te álnok szívedet megátkozom, Szélvész támad, megindult a dorozsmai szélmalom. | ” |
– Dankó Pista nótaszerző dala |
Az első szélmalom 1801-ben épült egy dombra, hogy a szél könnyebben meghajthassa vitorláit. A tanyavilágban a szétszórtan élő emberek szívesen gyűltek össze a malomban, hogy eszmét és híreket cseréljenek egymással. Sokszor a leányválasztás is a malomban történt. 1905-ben már 23 szélmalom állt Kiskundorozsmán. A legtovább kitartó és ma is látható malmot Czékus Andor építette 1821-ben. 1920-ig gabonát, utána takarmányt őröltek benne.
1966. november 25-én kisajátították, a tervbe vett felújítás, tatarozás halasztódott, míg végül egy csapadékos reggelen a szélmalom összeroskadt, s Dorozsma utolsó szélmalma is elpusztult. Az Országos Műemléki Felügyelőség úgy határozott, az épületet eredeti anyagok felhasználásával renoválja. Az újjáépítés 1972 őszén kezdődött. A malom egyes elemei felcímkézve egy melléképületben várták, hogy összeillesszék őket. A helyreállítás 1973 tavaszán fejeződött be.
2005. június 9-én reggel a folyamatos esőzések hatására ismét elpusztult a malom. A malom falának északi oldalán több négyzetméteres faldarab leomlott. 2006 augusztusában megkezdődött az újjáépítés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megrendelésére. A munkálatok 2006. december 18-ra elkészültek és a felújított malomépület átadása december 20-án, ünnepélyes keretek között megtörtént. A húszmillió forintért felújíttatott szélmalom kipróbálásakor megroppant egy meghagyott régi tetőgerenda.
Dorozsma az irodalomban
- Kiskundorozsma a címadó helyszíne Móra Ferenc A dorozsmai varjú című elbeszélésének.
Dorozsma a zenében
- Dorozsmán játszódik Ábrahám Pál legendás operettje, a Viktória.
A Szegedi Dömötör torony / Folytatás a posztban
A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom (Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya.
A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Foerk Ernő tervezte Fogadalmi templom.
Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon.
A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.
A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Foerk Ernő tervezte Fogadalmi templom.
Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon.
A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 14′ 55″, k. h. 20° 08′ 55″ |
Tatabánya anno / Folytatás a posztban
szénszállító csillesor a gróf Esterházy Ferenc akna bejáratától nézve.
Bánhida (ekkor önálló), az erőmű építése.
Felsőgalla (ekkor önálló, ma a város része), Cement- és Mészmű.
Fő tér, 5-ös Posta a Komárom megyei Tanács (ma Önkormányzat) épületében.
felsőgallai vasútállomás környéke a Felsőgalla fölötti Kálvária-hegyről ÉNY-i irányban.
Felsőgallai út, benzinkút az 1-es főút mellett.
Bánhidai Erőmű, a széntároló bunker feletti szállítószalag acélszerkezetének szerelése.
Bánhida, búcsú.
Győri út, jobbra a Kond vezér utca.
Komáromi utca 2., a Megyei Rendőrfőkapitányság udvara, gépjármű szemle.
Felsőgalla, Cementgyár.
vasútállomás.
vasútállomás.
vasútállomás.
Bánhida (ekkor önálló), az erőmű építése.
Felsőgalla (ekkor önálló, ma a város része), Cement- és Mészmű.
Fő tér, 5-ös Posta a Komárom megyei Tanács (ma Önkormányzat) épületében.
felsőgallai vasútállomás környéke a Felsőgalla fölötti Kálvária-hegyről ÉNY-i irányban.
Felsőgallai út, benzinkút az 1-es főút mellett.
Bánhidai Erőmű, a széntároló bunker feletti szállítószalag acélszerkezetének szerelése.
Bánhida, búcsú.
Győri út, jobbra a Kond vezér utca.
Komáromi utca 2., a Megyei Rendőrfőkapitányság udvara, gépjármű szemle.
Felsőgalla, Cementgyár.
vasútállomás.
vasútállomás.
vasútállomás.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)