Tejbál Almásfüzitőn-1958. SZEPTEMBER / Folytatás a posztban

Almásfüzitőn ünnepi menet nyitotta meg az első Országos Tejbált. A védnökséget a helyi óvodások vállalták. A jó példa ragadós. Ez ám aztán a fenséges nedű, egészségükre. Jó étvágyat tejtestvérek. A zenekar kivilágos virradatig húzta a talp alá valót. A táncközti szünetekben pedig huszonöt kilo sajtféleség, kétszáz liter tej és háromszázötven üveg kakaó fogyott el. Egy kis tejszalon spicc. Azért akad még visszaeső.

Előkerült Petőfi Sándor egy rokona-1948. MÁRCIUS

 Hrúz-vonalon többen vannak, mivel Petőfi édesanyjáék tizenhárman voltak testvérek, de Petrovics Istvánék is kilencen, mások szerint tizenegyen. A költőnek napjainkra százötven-kétszáz oldalági leszármazottja él, akik szerepelnek is a kötet megfelelő helyén elhelyezett családfán. Borzák Tibor személyesen mintegy ötven Petőfi-rokonnal találkozott.

Elbeszéléseikből érdekes családtörténetek rajzolódnak ki. A szerző elárulta, hogy Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, egyetemi tanár, az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere nem lepődött meg, amikor felkereste.

Tisztában volt azzal, hogy Hrúz Mária testvérének, a kecskeméti Hrúz Mihálynak oldalági rokona. Három óriási fotóalbumot is bemutatott ősei fényképeivel. Nagyapja kutatta is a család történetét, hagyatékának ezt a részét a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik. Hankiss Elemér ellenben szinte Borzák Tibortól tudta meg néhány évvel ezelőtt, hogy Petőfi apja testvérének, Petrovics Jánosnak a leszármazottja. Meglepődött, de rögtön hozzátette, hogy nem szeretne Petőfi Sándor fényében sütkérezni.

A korábbi vízilabda-válogatott játékos, Petőváry Attila ugyancsak Petőfi-rokon, testvére Petőváry Zsolt szintén vízipólós, és a család sokáig a Magyar Nemzeti Múzeummal szemben lakott.

A Petricsek leszármazottai közül többen élnek ma is Mezőberényben, illetve Sarkadon, Budapesten is élnek rokonok. A berényiek — köztük Kiszely Jánosné Stefanovics Zsuzsanna — rengeteget segítettek családfájuk pontosításában. 

Özvegy Baltazár Istvánné zsibárusítási jogosítványt kért. Személyi adatainak felvételénél kiderült, hogy nagyapja Hruz Ádám, Petőfi Sándor édesanyjának, Hruz Máriának édestestvére volt. Az idős asszony a legszegényebb körülmények között, Pesterzsébeten egy fészerben lakott. Dr. Münnich Ferenc altábornagy, a budapesti főkapitánysál vezetőjének kezdeményezésére Pesterzsébeten egy teljesen berendezett szoba-konyhás lakást, tüzelő- és élelmiszer ellátást kapott. A ház lakói megtudták a 63 éves asszony rokoni kapcsolatát a nagy költővel, szeretettel vették körül, és azóta Petőfi mamának hívják.

Az első bányásznap-1951. SZEPTEMBER / Folytatás a posztban

Kisterenye. Ünnepélyesen fogadták a déli akna éjjeli műszakából feljövő bányászokat augusztus 31-én. Erdősi János bányaigazgató közölte, hogy elsők lettek a szénbányászok alkotmányunk ünnepének tiszteletére vállalt munkaversenyében. Tóth Mihály sztahanovista vájár a győztes bányászok nevében újabb felajánlást tett: 'Eddigi kiváló eredményeinket megtartjuk, sőt túl is szárnyaljuk'. Salgótarján főterén a bányásznap alkalmával Czottner Sándor bánya és energiaügyi miniszter beszéde után kitűntették a munkaversenyben győztes kisterenyei bányászokat. Átvették a minisztertanács zászlaját és a pénzjutalmakat. Pécsett a bányásznap alkalmával Farkas Mihály honvédelmi miniszter üdvözölte a bányász dolgozók sokezres táborát. Tatabányán, a bányásznapon leleplezték az 1919-es csendőrsortűz bányászhőseinek emléktábláját, Az ünnepségen Gerő Ernő államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke szólt a tatai bányászokhoz. Ezután Pavel Ivanovics Seljahin elvtárs, a szovjet bányaipari munkások szakszervezetének titkára üdvözölte Tatabánya dolgozóit. Bányászaink a felejthetetlen ünnepből újabb erőt merítve indultak harcba másnap, hogy bányászbecsülettel teljesítsék a haza iránti kötelességüket, győzelemre vigyek tervük teljesítését.

Retro a 70-es évekből../ Folytatás a posztban

Biztosan sokaktól hallottad már, hogy nemcsak más volt akkor az élet, hanem sokkal emberibb, nyugodtabb és érdekesebb is. Való igaz, hogy az akkori gyerekek nem az okoskészülékeiket bújták, hanem nyakukba akasztott kulccsal nyúzták a játszótér alumíniummászókáit sötétedésig. Ők még nem diétás kólát ittak, hanem élvezettel szürcsölték a zacskós tejet a kirágott lyukon keresztül. 3D-s mozinak hírét sem hallották, de össznépi programot csináltak a paneldzsungelekben szombat esténként a kollektív diavetítésekkel. Igen, nagyon jó volt gyereknek lenni a '70-es években.

Dutra D4K / Folytatás a posztban

A Dutra D4K magyar összkerék-meghajtású mezőgazdasági vontató (traktor), melyet a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár (VTCS) gyártott 1960-tól 1972-ig. Kezdetben a négyhengeres motorral szerelt alapváltozatot, majd 1964-től az erősebb hathengeres motorral ellátott és jelentően áttervezett D4K–B változatát gyártották. A magyar mezőgazdasági üzemek és erdészetek elterjedt járműve volt az 1960-as évektől és jelentős mennyiségben exportálták is, főleg az NDK-ba. A modellt 1972-től a Dutra 1000 váltotta fel.

A 2000-es évek eleje óta létezik Balatonföldváron a Dutra Múzeum.