A Magyar Úttörők Szövetsége „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése” a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetése alatt alakult meg, 1946-ban. 1946 és 1948 között a kommunisták nagy számban beépültek a cserkészek közé, előkészítve azok 1948-as beolvasztását az úttörőmozgalomba. A létező szocializmus alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége a tagja volt ennek a szervezetnek, amelyben a kommunista ideológiai nevelés döntő szerepet játszott. A cserkészmozgalomból sok motívumot felhasználtak ( őrs, raj, csapat, az egyenruha, táborozások, próbák stb.), de az úttörőmozgalmat az új politikai berendezkedés céljaira, a kommunista ideológia terjesztésére használták fel. Az úttörőmozgalom alapvető feladata az volt, hogy tagjait "a párt iránti szeretetre és hűségre, proletár nemzetköziségre" nevelje.
Tagjai
- Kisdobos, az általános iskola 2.-4. osztályos tanulói
- Úttörő, az általános iskola 5.-8. osztályos tanulói
A kisdobosok 6 pontja
- A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
- A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
- A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
- A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
- A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
- A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.
Az úttörők 12 pontja
- Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
- Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
- Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
- Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
- Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
- Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
- Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
- Az úttörő igaz hű barát.
- Az úttörő bátor és fegyelmezett.
- Az úttörő szereti és védi a természetet.
- Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
- Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.
Az úttörők törvénykönyve kilenc változatot ért meg a rendszerváltásig. A 9. pont kezdetben így szólt: „Az úttörő mindig bátor és önfegyelmezett.” A 2. pont először így hangzott: „Az úttörő szereti hazáját, népét, és harcol érte.”, később a „harcol” kifejezést a „küzd és dolgozik”-ra cserélték. 1948-ban, a cserkészek beolvasztásának évében került bele „Az úttörő jól tanul.” betoldás, kiemelve, hogy a cserkészek iskolán kívüli szerveződését ők a tanintézményekhez kötötték. 1954-ben ezt tovább bővítették, a tanulás és a munka célját abban megjelölve, hogy az úttörő „méltó tagja” lehessen az 1950-ben alapított DISZ-nek (a KISZ elődjének). 1957-ben Kádárék mind a 12 pontot átírták, az úttörő a „haza” helyett „a Magyar Népköztársaság hű gyermeké”-vé vált, aki „önként szolgálja a közösséget” és „mindig igazat mond”. 1975-től újra fontosnak tartották kiemelni, hogy az úttörőség fontos kelléke a „jó tanulás” és „a szocialista társadalom értékeinek gyarapítása és védelme”. 1986-ban vette föl a 12 pont ez egyes szám első személyű esküformát, a Magyar Népköztársaság helyett pedig „a szeretni való hazá”-t írtak.
Egységei
- őrs – 6-12 fő alkotta
- raj – 2-4 őrs alkotja (általában egy osztály az iskolában)
- csapat – általában az összes raj az iskolában
Úttörősajtónak nevezték azokat a központi lapokat és folyóiratokat, amelyek a Magyar Úttörők Szövetsége elvi irányításával tevékenykedtek. A központi lapok és folyóiratok (első számuk megjelenésének sorrendjében): Úttörő Gyermekújság, Pajtás, Úttörővezető, Őrsvezető, Hüvelyk Matyi, Úttörő, Kisdobos, Dörmögő Dömötör, Tábortűz, Kincskereső, Ifjúvezető és a Hogyan? című időszakos kiadvány.
A központi úttörőlapokon és folyóiratokon kívül időszakosan számos csapatújság, úttörőházi híradó, tábori újság stb. jelent meg, ezek is az úttörősajtóhoz sorolhatók.
Úttörő Gyermekújság
1946. február 6-án jelent meg először, a magyar úttörőmozgalom szervezésével egy időben kelt életre. Első száma már akkor megjelent, amikor még csak néhány úttörőcsapat működött, és amikor még kidolgozatlan volt a mozgalom nevelési és szervezeti rendszere. Hétről hétre ismertette, magyarázta az úttörőmozgalom célkitűzéseit, közölte a központi utasításokat, módszereket javasolt az alakuló közösségek életének megszervezéséhez és közreadta az első csapatok tapasztalatait. Mivel a lapot nemcsak az úttörők olvasták, segítette az úttörőmozgalom népszerűsítését és részese volt a „tagtoborzásnak”.
Ebben a lapban jelent meg először 1946. május elsején az úttörők 12 pontja.
Pajtás
Olvasótábora 1948 őszéig a 6-14 évesekből alakult. 1948 novemberétől a 6-9 évesek, vagyis a pajtáscsaládok képes folyóirata a Hüvelyk Matyi lett, így a Pajtás a 10-14 évesek lapja maradt. Először 1946. december 20-án jelent meg.
A Pajtás az úttörőmozgalom tudósítója, krónikása, tettekre serkentő, nevelő eszköze volt. Lapszámaiból megismerhető a mozgalom teljes története, minden jelentős eseménye. Figyelemmel kísérte a bel- és külpolitika eseményeit, és olvasóit életkori sajátosságainak megfelelően tájékoztatta. Célja volt, hogy a gyerekek megkedveljék az olvasást, és szabadidejük eltöltéséhez az újságtól megfelelő segítséget kapjanak. A lap pályázatokat, versenyeket, országos játékokat kezdeményezett és ezzel olvasóit cselekvésre ösztönözte. A szerkesztőségi posta sok ezer gyermekkel tartott kapcsolatot. Lehetővé tette, hogy gyermekek is írjanak a lapba: gyermektudósításokat szervezett, bízott meg és ezzel hozzájárult az újságíró-utánpótlás neveléséhez.
Úttörővezető
Az országos úttörő-vezetőség 1947. március 26-i ülésén javaslatot terjesztettek be olyan folyóirat létrehozására, amely a vezetők munkáját segíti. A javaslatot elfogadták és 1947 májusában megjelent az Úttörővezető. A folyóirat terjesztette és népszerűsítette a legjobb vezetési módszereket, vitákat közölt az úttörőélet fejlesztésével kapcsolatban, programtervezeteket, javaslatokat adott a színvonalas(!) és hatékony úttörővezető-képzéshez.
Őrsvezető
Első száma 1948. október 15-én jelent meg. A sok képpel illusztrált folyóirat - mint neve is kifejezte - főleg a 12-14 éveseknek készült. Az első számot hat további követte, majd megszűnt. 1968 szeptemberétől jelent meg ismét havonta. 1982 januárjától új néven jelentkezett, az Iránytű lépett az Őrsvezető cím helyébe.
Hüvelyk Matyi
A Magyar Pedagógusok szabad Szakszervezete kiadásában induló gyermekfolyóirat volt. Első száma 1947. március 1-jén jelent meg. A folyóirat kezdetben nem kötelezte el magát az úttörőmozgalomnak, hanem korosztálytól független általános gyermeklapnak vallotta magát. 1948 novemberétől lett az úttörőmozgalom folyóirata, tartalma is megváltozott (leginkább a Pajtáshoz hasonlított), a pajtáscsaládok életével, az úttörőmozgalom célkitűzéseinek, feladatainak ismertetésével foglalkozott.
1949-ben megszűnt, helyette 1952-ben megjelent a 6-12 évesek önálló folyóirata a Kisdobos.
Úttörő
Először 1949 márciusában jelent meg, mint új havilap. Elsősorban a csapatgárdistáknak készült, azaz azoknak a gyerekeknek, akik valamilyen tisztséget töltöttek be az úttörőcsapatban, rajban vagy őrsben. 1952-ben az úttörők és az iskolások irodalmi és ismeretterjesztő folyóiratává alakult. Utoljára 1956 októberében olvashatták az úttörők.
Kisdobos
A Hüvelyk Matyi 1949-es megszűnése után igény volt arra, hogy a 6-12 éveseknek is legyen önálló gyermeklapja. Először 1952-ben jelent meg a DISZ /Dolgozó Ifjúság Szövetsége/ Központi Vezetőségének folyóirataként. 1956 november és 1957 február között kényszerű szünetet tartott. 1957 februárjában Kisdobos Gyermekújság címmel alakult újjá, majd 1957 szeptemberétől vette fel végleges nevét: Kisdobos, a Magyar Úttörők Szövetsége gyermeklapja.
Dörmögő Dömötör
Először 1957 januárjában jelent meg az óvodások részére - az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat gondozásában. Az óvodások mellett a kisdobos korúak is forgatták a lapot. A szélesebb "olvasótábor" tartalmi változásokat igényelt, ezért a lap részt vállalt a kisdobosélet megismertetéséből és az Úttörőszövetség nevelőmunkájából.
Tábortűz
Első száma 1957 februárjában jelent meg, a 12-16 évesek irodalmi és ismeretterjesztő folyóirata volt. 1960-tól megszaporodtak a Tábortűzben az őrsök tevékenységét ismertető, segítő írások. 1964-től vált ismét elsősorban ismeretterjesztő képes folyóirattá - a Pajtás újság tartalmi és formai változásai miatt. A lap utoljára 1965. június 22-én, tanév végi zárószámmal jelentkezett, majd megszűnt.
Kincskereső
Első alkalommal 1974 októberében került a 10-14 évesek kezébe, mint a Magyar Úttörők Szövetsége irodalmi, művészeti és kulturális folyóirata. 1971-74 október között "tesztverzióként" időszakosan jelent meg elődje, ugyanezen címen. Ez az úttörő-folyóirat volt az egyetlen, melynek szerkesztősége nem Budapesten, hanem Szegeden volt.
Ifjúvezető
Az úttörőcsapatokban dolgozó KISZ-tag /Kommunisták Ifjúsági Szövetsége/ ifjúvezetők időszakos folyóirata 1973-ban jelent meg először. Évente 2-3 alkalommal adott elsősorban módszertani segítséget a fiatal ifivezetőknek. Fő feladatának a segítést tartotta, ezért az írások nagy része ötleteket tartalmazott. Ez a lap is a rendszerváltozás előtt röviddel szűnt meg.
Hogyan?
Első száma 1969-ben jelent meg azzal a céllal, hogy időszakos kiadványként segítse az úttörőházak munkáját. Címe utalt törekvéseire: összegyűjteni az úttörő- és a művelődési házak gyermekfoglalkoztatásának gazdag tapasztalatait és azokat közreadni.
A rendszerváltozás után
A rendszerváltás után 1990-ben egyik napról a másikra feloszlott a pártállami gyermekszervezet. Zánkából Ifjúsági Centrum lett. Csillebércet eladták, most szabadidőközpontként üzemel. A megyei szervezetek táborait az önkormányzatok üzemeltetik tovább gyermeküdülőként. Nagyon sok vándortábor megszűnt, elhagyatva állnak például a Vadása-tó melletti Vas megyei vándortábor épületei is.
