A Kegyhely történetéből
Régmúlt
A rómaiak igen forgalmas Pécs-Eszék útja a templomdomb alatt húzódott. Itt balra elkanyarodott belőle egy ág a mostani Vókányi-hegyek irányába. Az elágazásnál kellemes, üdítő forrás csorgott; mely még ma is adja vizét. Pihenőhely volt ez az útonjáróknak. A rómaiak után hunok, longobárdok, avarok, majd az antok - barlanglakó szlávok - lakják e vidéket. Ők kereszténnyé válnak. Talán még ők helyeznek el a forrás mellé egy Mária-szobrot, melyet a vándorlók is, az itteniek is tisztelettel keresnek fel.
Honfoglalás
896 körül Etu (Etel) kun fővezér fia, Eudu (Gyöd, Gyödö) foglalja el ezt a vidéket. A forrás környékén vesz szálláshelyet. Nevéből lesz a hely Gyöd-Jud- Gyüd, majd Máriagyüd. Szent István az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés atyákra bízza ezt a területet. Térítő útjukon 1006-ban megtalálják a kegyelettel körülvett Mária-szobrot. Kis kőből épített kápolnácskát emelnek föléje. A hagyomány szerint beépítették ezt a későbbi templom falába, s ma is látható a kegytemplomhoz csatlakozó Szt. Mihály kápolna jobb oldalán: csúcsíves bemélyedés.
Árpád-ház
1100 körül a vókányi hegyen szalok nemzetség megalapítja a hatalmas méretű szenttrinitás bencés apátságot. Ők veszik át Gyüd gondozását. Megismertetik a náluk többször megszálló Il. Géza királyt az akkor már ismert és látogatott kegyhellyel. Ő hálából országos gondjainak sikeres megoldásáért, templomot építtet 1148-ban. Ebben helyezik el a kegyszobrot. A tatárok dúlását (1242) szerencsésen megússza.
Mohács előtt és után
1323-ban már a pécsi káptalanhoz tartozik. Saját plébánosa van. 1500 körül újra a szenttrinitás bencés atyái látják el, akik közben Siklósra települtek át. 1537. Perényi Péter siklósi várúr reformátussá lesz, és 51 faluját - köztük Gyüdöt is - e vallásra viszi. 1543. Siklóst megszállják a törökök. A papok és szerzetesek elmenekülnek. A templom először török mecset lesz, majd a görögkeleti rácok veszik át, később a reformátusok kezébe kerül. Elhanyagolódik, elnéptelenedik, a kegyszobor elvész.
1687. augusztus 12. A nagyharsányi csatában felszabadul a vidék a török megszállástól. Siklósra ferences atyák, barátok települnek. Gyüdön egyre ismétlődő Mária-jelenések tartják izgalomban az embereket. Kezdik visszakövetelni a templomot a katolikus hívek.
1689. I. Lipót császár utasítására Vechi szigetvári várkapitány katonáival visszajuttatja a templomot a katolikusok kezére és a barátok gondjaira bízza.
1698. Kaproncáról Mária-szobrot hoznak P. Králycsevics Tamás ferences atya vezetésével.
1704-ben a református Zana György és Sándor László kuruc vezérek fosztogatása elől Siklós várába viszik. Mivel az ide 1704. március 24-én betörő rácok vérengzenek, és a szobrot is karddal megvagdalják, Benua Henrik jószágkormányzó Eszékre menekíti. A mai napig is ott van a ferences templomban.
1706. újabb rendkívüli jelek, jelenések buzdítják a híveket.
1713. Nesselrod Ferenc pécsi megyéspüspök adományozza a jelenlegi kegyszobrot. 1784-ben készítik eléje finom ötvösmunkával az ezüstpalástot. 1739-ben bővítik a templomot, lerakják a ferences rendház alapjait. 1742-ben szentelik fel.
1746-tól Siklóstól elszakadva önálló rendház a gyüdi, és egyedül látja el a kegyhely gondozását.
1788. ll. József császár bezáratja a kegyhelyet. A felvett jegyzőkönyvben: 302 váratlan gyógyulás, 106 mankó, 1724 ezüst emléktárgy, arannyal, ezüsttel átszőtt miseruhák, két mázsányi arany-ezüst tárgy szerepel. Ezek nagyobb részét elviszik.
1805. VII. Pius pápa elismeri a kegyhelyet.
1835. Megépül a gyóntató-udvar 10 gyóntatószékkel. 1860. Elhelyezik a domboldalban a fájdalmas Szűzanya szobrát. Ma is kedves helye a zarándokoknak. 1862. Siklósi márványból elkészül a kegyoltár alsó része. A felső részt fehér márványból 1936-ban építik meg. 1900. A századfordulóra és a magyarság 900 éves kereszténysége emlékére jubileumi feszületet állítanak fel a hegyen. A cink korpusz Kiss György szobrászművész alkotása. Szeptember 8-án 25-30 ezer hívő élén Hettyei Sámuel pécsi püspök Pécsről gyalog zarándokol ide és szenteli fel.
1918. Hároméves szerb megszállás következik.
1921. A megszállás megszűnésekor Zichy Gyula pécsi püspök szeptember 8-án hálaadó zarándoklatot vezet és felajánlja a kegyszobron látható ezüst szívet.
1950. Megszüntetik a szerzetes rendeket. A rendházból állami szociális otthon lesz. 1958. A gazdasági épületből ideiglenes plébániát alakítanak ki.
1964. Papp László festőművész felújítja a templom belső terét. 1972. Elkezdődik a templom külső res- taurálása. 1977. A zarándok hívek adományaiból felépül az új plébániaház. 1978. Megindul a barokk oltárok teljes felújítása, aranyozása. Átépül elektromos vezérlésűre az 1900-ban készült orgona. Megszépül a fájdalmas szobor környezete. 1981. Teljes felújítást kapnak a szabadtér épületei, a kálvária kápolnája és stációi. 1985. A plébánia-ház mellé, vele szerves egységben nyugdíjas papok részére otthon épül, hogy a Zarándokok gyóntatásában segítsenek.
A templom leírása
Főhely a kegyoltár. Még a II. Géza király által 1148-ban épített részben áll. Neobarokk stílusban képezték ki. Az alsó rész 1862-ben készült siklósi márványból. A többi rész barokk jellegzetesség: márványutánzat. A szentségház bronz ajtaja 1936-ból való. Szűz Mária életének egyes mozzanatait mutatja be a domborítás. Fentről balról jobbra: Angyali üdvözlet - Jézus születése - Betegek gyógyítója - Pieta - Mária mennybemenetele - Magyarok nagyasszonya - Középen: A bibliai életfa - Az örök élet forrásai, A hét szentség jelképe. A kegyszobor a harmadik a kegyhely történetében. Az első a török megszállás alatt tűnt el. Egy XIV. századból való érem ábrázolása szerint az koronával és palásttal ékesített gyermeke nélküli Mária-szobor volt. A másodikat 1689-ben hozták Kaproncáról, de 1704-ben a háborús dúlások elől az eszéki várba mentették. Ma is ott van a ferencesek templomában. A mostanit 1713-ban adományozta Nesselrod Ferenc pécsi püspök. Ezüstből ötvözött palástját a XVIII. század (1784) vége felé készítették. A rajta látható arany ékszereket, gyűrűket, zarándokok hagyták itt hálából. Aranyozott barokk angyalkák veszik körül. Az oltár ormán a szentháromság-egyisten szokásos jelképe, a háromszög látható. Az oltárt körül fogja a kerülő. Zarándokok érkezésekor és búcsúzásakor itt járják körül az oltárt, és köszöntik énekükkel Jézust és a Szűzanyát. Bent a gótíves ajtó a régi sekrestyéhez volt bejárat. Ez a rész a XIII. sz.-ból való.
A szentély falát alul a hála-táblák borítják. Ma is állandóan hozzák őket egy-egy segítség megköszönésére. Feljebb a pápa és a pécsi püspökség címerét lát- hatjuk. A különös boltozatú mennyezeten a 4 evangélista jelképei sorakoznak. Angyal: Szt. Máté, oroszlán: Szt. Márk, tulok: Szt. Lukács, sas: Szt. János, középen a Szűzanya szokásos monogramja. Balkéz felé a mostani sekrestye bejárata, jobbra egy gótíves bejárat tölgyfa ajtóval, melyet kívülről szép faragás díszít. Középen a II. Vatikáni Zsinat által szorgalmazott szembemiséző oltár.
A hajórészt 1739-ben barokk stílusban építették. E stílusra jellemző: a mozgalmasság (megtöri a vonalakat - I. ablakok), dinamikus mozgásban ábrázolja a szobrokat, gazdagon aranyoz, márványoz. A márvány legtöbbször csak utánzat, mert nincs a kornak elég pénze az igazihoz. Ilyenek az itteni mellékoltárok is. Balra a ferences rend, a barátok, nagy alapítójának Assisi Szt`. Ferencnek az oltára. 1182-1226. között élt az olasz Assisi városban. A szegénység, a vidámság, a jóság nagy szentje. Átalakító hatással volt korára. Festménye a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. A fönti kis kép remete Szt. Pált ábrázolja. Ő a szerzetesség indítója. Egyiptom pusztaságában élt 228-341-ig. A szobrok: balra Szt. István (975-1038) és Szt. László (1046-1095), a két nagy magyar király. Fent középen a címerben két keresztbe tett kar: a ferences harmadrend jelvénye, kínő belőle a kettős kereszt, a keresztény magyarság jelzője. A jobb oldali oltár Szt. Antalnak állít emléket.
1195-1231. között élt. Egyházdoktor, ékesszólásával, csodálatos tudásával kápráztatta el kortársait. Ma ő a minden bajban segítő közkedvelt szent. A kép a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. Ez áll egyébként a templomban található összes festményre és szoborra.
Fönt: Remete Szt. Antal a nagy névrokon. Egyiptomban élt 251-356 között. A szobrok balra: Szienai Szt. Bernardin (1380-1444) ferences atya, lenyűgöző népszónok. Jézus szent nevének nagy hirdetője. Jobbra: Kapisztrán Szt. János (1386-1456) ferences atya, tüzes lelkű népszónok. Hunyadi János segítőtársa a nándorfehérvári csatában. 1456-ban Siklós mellett, a Göntéren tartott gyújtó beszédet.
A hátsó mellékoltár a gyógyulást kiesdő szentek oltára. A nagyképen fent: Mária a kereszténység segítője, balra: Szt. Sebestyén (288) Dioklécián császár testőrtisztje, kit hite miatt agyonnyilaztak, jobbra: Szt. Rókus (1295-1327) francia származású. A pestis betegek nagy ápolója és gyógyítója. Kórházak viselik nevét, és kérik oltalmát. Középen: Limai Szt. Róza (1586-1617) Peru nagy szentje. Hihetetlen önmegtagadásáival és a folytonos szenvedések türelmes elvise- lésével érdemelt ki nagy tiszteletet. A szobrok: Balra: Szt. Anna, Jézus anyai nagyanyja, jobbra: Szt. József, Jézus nevelő atyja.
Jézus szíve kápolna: A nagyméretű faszobor egy tiroli fafaragóműhelyben készült. A fenti kép Nepomuki Szt. Jánost (1340-1383), a gyónási titok szent- jét ábrázolja. Ezelőtt ez a kápolna az ő tiszteletére volt rendelve. A bal oldali üvegablakon Szt. Kamill (1550-1614) van. Olasz származású. A kamiliánus betegápoló rend alapítója. Jobb oldalon Szt. Bonifác (672-754) vértanú püspök, Németország térítő apostola. Angol származású. Túloldalt az első: Keresztelő kápolna. A keresztkút mögött a 14 segítő szent képe: Szt. Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Euszták, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus. Középütt: Szűz Mária, a kereszténység segítsége. A hátsó: Szt. József kápolnája.
További szobrok: Balra fent: Nepomuki Szt. János. Lent: Páduai Szt. Antal, vele szemben: Kis Szt. Teréz, majd Szt. Joachim, Szűz Mária édesapja. Keresztelő Szt. János és lourdes-i Szűz Mária.
A bejárat fölött az üvegablak mögött: Ancilla Domini, Palkovics Lajos alkotása 1979-ből. A nyugati főbejárat fölött a szűzanya régi barokk kőszobra. A mennyezet festése: 10 szűz Mária monogramban a Lorettói litánia 10 megszólításának jelképe.
A falon az idezarándokló három nemzetiség: magyar, német, horvát kedvelt Mária-énekének kezdő sora. A padok a ferences műhely alkotásai művészi faragásokkal és díszítésekkel. Külön figyelmet érdemelnek az elővédek emblémái.
